5. 5. Környezet- és természetvédelem

Környezet- és természetvédelem

• Természetvédelem: a természeti értékeink megőrzése, bemutatása, helyreállítása
• A természetvédelem mellett szóló érvek
  • Etikai: a természet belső értékkel rendelkezik
    • Minden élőlénynek joga van a túléléshez
    • Az élet egyszeri és megismételhetetélen
  • Egészségügyi: a környezet állapota és az emberi egészség között összefüggés van
    • Emberi egészség védelme
    • A jövő generációival szembeni szolidaritás, fenntartható fejlődés
    • Országhatárokat átlépő szennyeződések
    • Regionális koordináló testület
  • Kulturális: tájképek megőrzése
  • Gazdasági: közös környezetvédelmi normák a működőképes piac előfeltételei
    • A környezeti problémák hatásos megoldásának hiánya többletköltsége
    • Tiszta technológiában való beruházások új piacokat és munkahelyet teremtenek
• A természetvédelem lehetőségei
  • Passzív: a védett értékek törvényes védelme, nem avatkozik bele a természetes folyamatokba
  • Aktív: beavatkoznak a terület természetes rendjébe, hatósági védelem
  • Alapelvek:
    • Génkészlet-védelem
    • Múzeumi elv
    • Természeti környezet megtartásának elve

• A biodiverzitást veszélyeztető tényezők és ökológiai következményei
  • Tényezők:
    • Élőhelyek pusztulása
      • Népességrobbanás
      • Földhasználat, természeti erőforrások használata
      • N-körforgás megváltozása
      • Üvegházhatás megváltozása
    • Élőhelyek fragmentációja
      • Egy nagy összefüggő élőhely több apróbb darabra szakad
      • Szegély hatás erősödik
      • Gátolja a fajok természetes terjedését
    • Élőhelyek leromlása, szennyezés
      • Fokozatos, kevésbé látványos változás
      • Környezetszennyezés
      • Lassan, későn jelentkező probléma
    • Túlhasznosítás
      • Közvetlenül fajokra ható veszély
      • Fajokon keresztül az életközösségekre is hat
      • Begyűjtés (táplálék, prém, toll, divat, hobbiállat)
      • Ilelgális kereskedelem, kereslet hajtja
    • Idegenhonos fajok és betegségek terjedése
      • Őshonosság időbeli skálája: a neolitikum előtt is előfordultak
        • Az emberi hatás eddig az időpontig nem volt erősebb, mint bármely más fajé
      • Őshonosság térbeli skálája:
        • 100km-en belül
        • Biogeográfiai egység határa
      • Özönnövények, özönfajok: olyan nem őshonos fajok, amelyek elterjedési területe és populációmérete monoton módon növekszik
      • Átalakító fajok: olyan özönfajok, amelyek a meghódított közösség szerkezetét, működését nagyban megváltoztatják
      • Jövevényfajok eredete
        • Behurcolás: nem szándékos emberi tevékenységgel
        • Betelepítés: szándékos emberi tevékenységgel
        • Bevándorlás: természetes terjedés, emberi közreműködés nélkül
      • Özönfajok
        • É-Amerikába: tűzhangyák, oposszumrák, vándorkagyló
        • Ausztráliába: Eurázsiai fajok, méhlepényes emlősök
        • Európába: amerikai fajok
        • Magyarországra: vándorkagyló, maláj tornyoscsiga, spanyol csiga, gyapottok bagolylepke, amerikai kukoricabogár, amerikai kőris, bálványfa, bíbor nebáncsvirág, gyalogakác, japán keserűfű, kanadai és magas aranyvessző, selyemkóró, ürömlevelű parlagfű, zöld juhar
      • Védekezés:
        • Megelőzés
        • Jogi eszközök
        • Szelektív irtás
        • Biológiai védekezés
        • Természetes élőhelyek védelme
• Hazánk nemzeti parkjai: a legmagasabb és legsokoldalúbb természetvédelmi kategória           
  • Az ország legjelentősebb területeinek természetes állapotban tartása és bemutatása
  • Nemzetközi előírások, ütköző zóna
  • Hazai parkok

Nemzeti Parkjaink összefoglaló táblázatHerunterladen

Levegő

• Levegő: a Földet körülvevő gázok keveréke
  • Tiszta állapotban színtelen, szagtalan
  • Cseppfolyós levegő: erősen lehűtve, világoskék folyadék, forráspont: -190°C
  • A légkört, atmoszférát alkotja
  • A légkör kialakulása:
    • Elsődleges anaerob, redukáló őslégkör
      • Gáz- és porfelhő, amelyből maga a bolygó is kialakult
      • A mecsapódó meteorok, üstökösök fagyott formában gázokat hoztak magukkal
    • Másodlagos anaerob, redukáló őslégkör
      • A földfelszín lehűlése során: a kőzetek gázleadása és vulanizmus révén
      • Főleg szén-dioxid, csekély oxigéntartalom
      • CO2-csökkenés (mára) okai:
        • Ősóceánok kialakulásával elnyelődött -> karbonátos kőzetek
        • Fotoszintézis feldolgozta
    • Oxigénlégkör kialakulása
      • UV-sugárzás hatására a víz disszociációjából
      • Fotoszintézis hatására (kékbaktériumok)
  • A mai légkör összetétele
    • 78V% nitrogén
      • Az élőlények többsége nem tudja direkt felhasználni
      • Nitrogénkötő baktériumok ammóniává alkakítják
      • Nitrifikáló baktériumok nitritté és nitráttá alakítják
      • A növények ezeket veszik fel, beépítik a szerves vegyületeikbe à fehérjék formájában kerül a heterotróf élőlényekbe
      • Az elpusztult élőlényekből ammónia formájában kerül vissza a talajba
    • 21V% oxigén
      • Fototróf szervezetekből származik
      • Lebontó folyamatokhoz szükséges
    • 0,9V% nemesgázok (főleg argon)
    • 0,1V% egyéb gáz, pl: vízgőz, CO2, ózon, kén-dioxid, nitrogén-oxid, halogénszármazék, por
      • CO2
        • Növények fotoszintéziséhez
        • Szerves vegyületek előállítása
        • Minden élőlény légzés során kibocsátja
        • Emberi tevékenység termeli (ipar, közlekedés, háztartások)
        • Vulkákitörések során
        • Talajban szerves anyagok bomlásakor
        • Állandó koncentrációja fontos lenne az üvegházhatás miatt

• Fontosabb légszennyező anyagok, eredete és károsító hatásai
  • CO
    • Vulkanikus tevékenység, erdő- és bozóttüzek, élőlények anyagcseréje
    • Fosszilis tüzelőanyagok, erőművek, közlekedés, lakossági fűzés, kohászat, dohányfüst
    • Mérgező, a hemoglobinhoz kapcsolódva kiszorítja az oxigént
  • CO2
    • Ipari folyamatok, égéstermékek
    • Üvegházhatást fokozza, felmelegedést segíti elő
  • Nitrogén-oxidok:
    • Vulkanikus tevékenység, villámlás, fosszilis tüzelőanyagok, közlekedés
    • Mérgező, salétromsavvá alakul
  • Ólom
    • Benzinüzemű gépkocsik (a benzin oktánszámának növelésére használt ólom-tetraetil adalék miatt) – a jelenleg használt üzemanyagok nem tartalmazzák
    • Akkumulátorokban
    • Súlyosan mérgező, gátolja a hemoglobin képződését
  • Korom
    • Szénhidrogének nem tökéletes égetése, ipari korom, belső égésű motor használata, gépjárművek üzemanyagégetése
    • Nagy fajlagos felületén szénhidrogén származékok tapadnak rá
    • Rákkeltő hatás
  • Por
    • Talajerózió, vulkanikus tevékenység, erdőtüzek
    • Szén, olaj, fa, hulladék eltüzelése, poros utak, ipari technológiák
    • Kötőhártyák, nyálkahártyák ingerlése
    • Légzőszervi megbetegedések
    • Toxikus anyagokat abszorbeálnak
  • Halogénezett szénhidrogének
    • Hűtőközeg, aeroszol hajtógáz, mára megtiltva
    • Üvegházhatás fokozása, az ózonréteg vékonyodása

• Levegőszennyezéssel kapcsolatos fogalmak
  • Emisszió, kibocsátás: vmely környezethasználatból származó zaj, rezgés, sugárzás, szennyező anyag kibocsátás
  • Transzmisszió: vmely levegőszennyező anyag, energia továbbterjedése, elszállítódása
  • Ülepedés: a kémiai alkotóelemeket a légkörből a földfelszínre viszi
    • Csapadékhullás (nedves ülepedés)
    • Részecske ülepedés (száraz ülepedés)
    • Savas ülepedés (savas alkotóelemek kerülnek a talajra)
  • Határérték: a környezethasználat jogilag és egészségügyileg elfogadható felső hatása
    • Leggyakrabban kibocsátási v. emissziós határérték

• Savas esők kialakulása, következményei
  • Oka: SO2 légköri koncentrációja
    • Fosszilis energiahordozók égetésekor
    • A levegő páratartalmával kénessavat képez -> további oxidációval kénsav keletkezik
    • Savas esők okozója
    • Nitrogén-oxidok (NO, N2O, NO2, N2O3) légköri koncentrációja
      • Fosszilis energiahordozók égetésekor
      • Közlekedés, villámlás
      • Csapadékban oldódva savakká alakulnak
    • Halogén-tartalmú szénhidrogének égetésekor sósav képződik
  • Hatása: a növények klorofillját és a talajt károsítja
    • Talaj kémhatását savas irányba tolja
    • Redukáló hatású
    • A talajok fémtartalmának kioldódása a természetes vizekbe, táplálékláncba kerülése
    • Természetes vizek pH-jának csökkenése
    • Épületek, szobrok károsodása (mészkő mállása)
    • Fémből készült építmények korróziója
    • Lucfenyő, kocsánytalan tölgy különösen érzékeny
  • Indikátor élőlényei: zuzmók
  • Jellemzői:
    • pH-ja mindig kisebb mint 7
    • tiszta esővíz pH-ja 5,6

• Üvegházhatás kialakulása, következményei
  • Okozói: CO2, CH4, vízgőz, dinitrogén-oxid, halogéntartalmú szénhidrogének
    • Halogéntartalmú szénhidrogének
      • Régen hűtőkben, dezodorokban
      • Freon: ózonpajzs elvékonyodása
  • Ózon: O3; három oxigénatomból álló, instabil molekula
    • 20-30 km magasságában köpenyszerűen veszi körül a földet, 60°C
    • Kiszűri az UV sugarak legnagyobb részét
      • Ultraibolya sugárzás: 100nm és 400nm közé eső hullámhosszúságú sugárzások
    • Védő szerep:
      • Ózonképző folyamatokhoz UV-sugárzás kell
        • E tartomány energiája felemésztődik az ózongyártásban
      • Az ózon elnyeli (abszobeálja) az UV-B sugárzás döntő hányadát
    • az ózon mennyisége az utóbbi évtizedekben folyamatosan csökken (főleg Déli-sark)
    • Vékonyodásáért felelős:
      • Freonok, még 50-100 évig jelen lesznek

• Szilárd lebegő szennyeződések
  • Por: mikroszkopikus méretű szemcsék, 1-500µm
    • Természetes és emberi tevékenység hatására kerülnek a légkörbe
    • Felületükön káros anyagok kötődhetnek meg (benzin-égéstermékek, kátrány, aromás vegyületek)
    • Rákkeltő hatás
  • Korom: aeroszol mérettartományba eső, tüzelőanyagok tökéletlen égésekor visszamaradó, magas széntartalmú anyag, a füst szilárd komponense
  • Pernye: aeroszol méretű fémoxidok v. szilikátok, éghetetlen hamu
  • Szmog: füstköd
    • A levegőben lévő légszennyező anyagok koncentrációja elér és meghalad egy bizonyos határértéket
    • Egészségkárosító hatású (asztma, tüdőödéma, nyálkahártya irritáció
    • Téli, London-típus (redukáló szmog)
      • Szélcsendes időjárás, magas légnyomás, magas páratartalom, -3 és +5 °C közötti hőmérséklet esetén
      • Fosszilis tüzelőanyagok nagymértékű felhasználásakor
      • Összetebők: CO, kén-dioxid, por, korom
    • Nyári, Los Angeles-típus (oxidatív szmog)
      • Erős UV-sugárzás, 25-35°C, alacsony páratartalom, gyenge légmozgás esetén
      • Közlekedés által kibocsátott szennyezésekor
      • UV hatására ózon, nitrogén oxidok, hidrogén-peroxid, szabadgyökök keletkeznek
• Szmogriadó

• Intézkedési rendszer
  •  Önkényesen megállapított értékek alapján
  • Hatására csökken a légszennyező anyagok kibocsátásának mértéke
  • Közlekedés, ipari tevékenység, fűtés többlépcsős korlátozása

Víz

• A víz előfordulása
  • Talajoldat
    • Kapilláris víz: a talajszemcsék között
    • Adszorbciós víz: a talajkolloidok felületén megkötött víz
  • Légkörben mint vízpára
    • Abszolút páratartalom: a vízpára mennyisége 1m3 levegőben (g/m3)
    • Relatív páratartalom: adott hőmérsékleten a levegőben a telített páratartalomhoz viszonyított víztartalom %-ban kifejezve
    • Kicsapódása csapadék
  • Felszíni vizek (tavak, folyók, tengerek, óceánok)
    • Kémiai jellemzői:
      • Ásványi anyagtartalom: meghatározza a vizek sűrűségét
        • Sós (3,5% világtengerek sótartalma)
        • Édes
      • Oldott gázok
        • Oxigéntartalom (heterotróf és autotróf élőlények számára fontos)
        • Szén-dioxid-tartalom (autotróf élőlények számára fontos
        • Mennyiségük fordítottan arányos a vizek hőmérsékletével
      • Szerves anyag tartalom
      • Kémhatás, vízkeménység
      • Szennyeződések
    • Fizikai jellemzői
      • Hőmérséklet
      • Sűrűség
      • Átlátszóság
• Víz hatása az élőlényekre
  • Növények:
    • Fotoszintézishez
    • Párologtatáshoz, hőszabályzás, anyagszállítás
    • Reakcióközeg
    • Oldószer
    • Reakciópartner
    • Alakmeghatározó
    • Szállítóközeg
    • Vízháztartás szerint
      • Változó vízállapotú növények víztartalma a környezet víztartalmától függ
        • Mohák, algák, vízinövények
        • Nincs kutikula, nincsenek gázcserenyílások
        • Könnyen kiszáradnak
      • Állandó vízállapotú növények: a vízháztartásukat bizonyos határok között függetleníteni tudják a környezetüktől
        • Párologtatás szabályzása
        • Kutikula, szőrök
        • Hajtásos növények
    • Vízellátottság szerint
      • Vízinövények
      • Mocsári növények (fejlett gyökérrész a vízben, hajtásrész a víz felett)
      • Közepes vízellátottság (mezomorg)
      • Száraz körülmények között élők (xeromorf, szukkulens, pozsgás növények)
        • Mélyre hatoló gyökérzet
        • Sok víztartó szövet
        • Levelek redukáltak
        • Vastag viaszbevonat
  • Állatok: minden állat életműködéseihez nélkülözhetetlen
    • Víziállatok
      • Édes/sósvíziek
      • Nincs vándorlás a kétféle víz között (kiv. Egyes fajok szaporodásakor)
        • Katadrom fajok (édesvíz -> tengerben szaporodnak, angolna)
        • Anadrom fajok (tengervíz -> édesvízban szaporodnak, lazac)
    • Szárazföldi állatok: elterjedésüket a víztől való függetlenedés tette lehetővé
      • Kültakaró jó vízmegtartó képessége (kutikula, szaruréteg)
      • A szaporodás víztől függetlenné válása

• Vizek öntisztuló képessége, korlátai
  • A természetes vizek emberi beavatkozás nélkül szabadulnak meg a szennyező anyagoktól
  • Bizonyos mennyiségű vízszennyezést képes csak tolerálni
  • Folyamatai
    • Fizikai folyamatok
    • Kémiai folyamatok
    • Biológiai folyamatok
  • Lefolyása
    • A szilárd részecskék kiülepednek
    • Az ásványi anyagokat algák hasznosítják
    • A szerves anyagokat heterotróf lebontó mikroorganizmusok bontják le
    • Lassú folyamat (évek, évtizeek)
  • Korlátok:
    • Bizonyos anyagok bomlástermékei a vízben maradnak (pl. nitrát)
    • Nehézfémek nem képesek biológiai lebomlásra
    • Természetidegen szerves anyagok lebomlása lassúbb
    • A le nem bomló szennyezések és lebomlási termékek halmozódnak

• Vízszennyező anyagok
  • Vízszennyezés: minden olyan emberi tevékenység, ill. anyag, mely a víz fizikai, kémiai, biológiai, bakteriológiai tulajdonságait károsan megváltoztatja
    • Következtében a víz emberi használatra alkalmatlanná válik, a természetes vízi életfolyamatok kárt szenvednek
  • Mérgező, fertőző, sugárzó anyagok
    • Kommunális szennyvíz
    • Ipari szennyvíz
  • Forrásai
    • Ipari tevékenység
      • Nyílt tengereken kőolajtermelés során balesetek (olajszennyezés)
        • Elzárja a fényt és az oxigént a víztől
      • Hőszennyezés: a vizek káros hőmérséklet-emelkedése
        • Ipartelepek, atomerőművek (hűtővíz természetes vizekbe engedése)
      • Mezőgazdaság: műtrágyák, növényvédőszerek, dögkutak
        • Műtrágyák: autrofizációt okoznak, nitrátot juttatnak a vízbe (mérgező -> a hemoglobinhoz kötődve gátolja az oxigénszállítást)
        • Peszticidek: növényvédő szerek meghatározott idő alatt lebomlanak
          • Nem megfelelő használat
          • Bekerülhetnek az emberi szervezetbe
          • Súlyos mérgezések
          • Egyes szervek (vese) károsodása
    • Kommunális
      • Mosogatóvíz, mosóvíz, fürdővíz, ételmaradék széklet, vizelet
        • A derítőből a talajvízbe szivárog
        • Nagy mennyiségű szerves anyag tartalom, nagy tömegű mikroorganizmus
      • Szennyvíz veszélyei:
        • Lecsökken a víz oldott oxigéntartalma, eutrofizáció (a szerves anyagok bomlása miatt)
        • A mikroorganizmusok fertőzési veszélyt jelentenek a környezetre
  • egyes szennyeződések beépülnek a táplálékláncba
    • nemzedékekkel később fejthetik ki káros hatásukat

• Víztisztítás
  • Többlépcsős folyamat
  • Fizikai: a vízben nem oldódó, lebegő anyagok ülepítése, szűrése
  • Kémiai: vízben oldódó szennyező anyagok vegyi anyagokkal történő kicsapása
  • Biológiai: élőlények (baktériumok, algák) segítségével való víztisztítás ~ öntisztulás
• Ivóvíznyerés módjai
  • Folyók parti kavicsos szűrésű kútjai
  • Artézi vizek (nagy mélységben található rétegvizek)
  • Karsztvíz (mészköves, dolomitos talajok rétegvize)
  • Fúrt kutak (néhány 10 méter mélyből talajvíz, MA MÁR SZENNYEZETT!!)

Energia, sugárzás

• Napsugárzás: a napból érkező elektromágneses sugárzás
  • Hullámhossz szerint több tartomány
  • Minél rövidebb hullámhossz, annál nagyobb energia
  • Típusai
    • Gamma
    • Röntgen
    • UV (ultraibolya)
      • Gamma, röntgen és UV: nagy erejű, roncsoló à a légkör felső rétegei nagyrészt kiszűrik
    • Fény (400-800nm)
    • IR (infravörös, hősugarak)
    • Rádióhullámok
  • A földfelszínt a sugarak 50%-a éri el
    • 50% fény
    • 45% IR
    • És 5% UV
  • Elnyelés:
    • UV: ózon nyeli el
    • IR: felhőzet veri vissza
  • Látható fény további tartományai:
    • Ibolya, kék, zöld, sárga, narancs, vörös
    • Közvetlen fény: derült időben, melegebb, minden hullámhossz tartomány
    • Szűrt fény: a levegő részecskéim a fény szóródik
      • Felhőzeten átszűrődő fény, árnyékban látható fény
      • Rövidebb hullámhosszú kék fény szóródik
      • A fényben szóródás után több a vörös tartomány, a nagyenergiájú sugarak kiszóródtak, kevésbé melegít
  • Fényviszonyok jellemzése:
    • A közvetlen és szórt fény arányával
    • A megvilágítás erősségével
    • Időtartalmával
  • Fényviszonyokat befolyásolja
    • Domborzat (északi / déli lejtő)
    • Szélességi körök (beesési szög csökkenése, a pólusokon csak szórt fény, nappalok-éjszakák hossza)
    • Tengerszint feletti magasság (felfelé nő a közvetlen fény és UV aránya)
    • Növényzet (ahol nincs, több a közvetlen fény)
• Fény hatása az élőlényekre
  • Minden élőlény számára fontos
  • Fototróf élőlények anyagcseréje
    • Fényigény szerint:
      • Fény és árnyéktűrő növények: a virágzáshoz igénylik a fényt, egyébként tűrik az árnyékolást
      • Árnyéktűrő / kedvelő növények: árnyas erdőkben
      • Fénykedvelő növények: erős megvilágítást növények
    • Efficiencia: %-ban kifejezett érték, amelyet a növények az őket ért fénysugárzásból a fotoszintetikus folyamataik során a szerves anyagokba be tudnak építeni
      • Átl. 1-2%
  • Növényeket még befolyásolja a fény:
    • Csírázás (fényben, sötétben csírázók)
    • Virágzás (hosszú, rövidnappalos növények)
    • Megnyúlás (auxintermelés)
  • Állatok: aktivitásukat befolyásolja (nappali, éjjeli állatok)
    • Szaporodási és biológiai ciklus meghatározója

• Hőmérséklet
  • Egy adott terület hőmérsékleti viszonyait befolyásolja
    • Napsugárzás
    • Légkör
    • Felszín sajátságai, domborzati viszonyok
  • Légkör: a napsugárzás közvetlenül csak elhanyagolható mértékben melegíti fel a levegőt
    • A sugárzás a felszínben nyelődik el à felmelegszik, infravörös sugarakat bocsájt ki
  • Felmelegedett földfelszín melegít:
    • Közvetlen hőátadással
      • Konvekció: a felmelegedő levegő sűrűsége csökken, felszáll, helyére nehezebb hideg levegő kerül
      • A levegő alulról felfelé melegszik fel
      • A légkör hőmérséklete felfelé haladva 100 méterenként 0,5 fokkal csökken
    • Kisugárzással (IR)
      • Hullámhossza hosszabb, mint az elnyelt sugárzásé, több benne az IR tartomány
      • Ezt az energiát a légkör gázai nem engedik át – elnyelik és visszasugározzák
      • Hőcsapda / üvegházhatás
      • CO2, vízgöz, metán N2O, freon
      • Kb 35 °C-kal emeli az átlaghőmérsékletet
      • Ipari forradalom óta nő a levegő átlaghőmérséklete
      • Légköri gázok részesedése az üvegházgatásból
        • CO2: 25%
        • Vízgőz: 50%
        • Metán, N2O, freon 25%
      • A folyamatot gyorsítja: a zöld növénytakaró csökkenése à fotoszintézisük során kivonják a CO2 egy részét a légkörből

• Globális felmelegedés
  • Klímaváltozás
  • Óceánok szintemelkedése
  • Tengeri jégtakaró összeomlása (10 év), a napsugárzásnak egyre nagyobb rész nyelődik el àa térség tovább melegszik
  •  A gröndlandi jégtakaró eltűnése (300 év)
  • A nyugat-antarktiszi jégself összeomlása (300 év), jégtábla leszakadások
  • Atlanti termohalin cirkuláció összeomlása (100 év)
  • Indiai nyári monszun összeomlása
  • Szahara- és Száhel-öv területén monszun átalakulása
  • Amazonas térségének átalakulása

• Földfelszín hatása
  • Vízzel való borítottság
  • Kitettség
  • Hóval borítottság
  • Tengerszint feletti magasság
  • Szélességi kör
  • Növénytakaró
• Hőmérséklet hatása az élőlényekre
  • A fajok elterjedését a hőigényük meghatározza
  • Vannak tágtűrésű fajok (mohák, puma, cetek)
  • Legtöbb élőlény: 20 és +30°C között
  • Hajtásos növények
    • Párologtatás útján szabályozzák a testhőmérsékletüket
    • Fagyás ellen a sejtplazmájuk koncentrációjának növelésével védekeznek
  • Állatok
    • Változó testhőmérsékletű: testük hőmérsékletét nem tudják függetleníteni a környezet hőmérsékletétől
      • Elterjedésüknek határt szab a környezet hőmérséklete
    • Állandó testhőmérsékletű: fejlett hőszabályozó mechanizmusok
  • Allen-szabály: a hidegebb területek élőlényeinek függelékei kisebbek (hőleadás csökken)
  • Bergmann-szabály: a hidegebb területeken élő fajok mérete nagyobb (hőtermelés nő)

• Megújuló energiaforrások: olyan erőforrás, amely a természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, v. emberi léptékben mérve újratermelődik (alternatív energiaforrások)
  • Víz
  • Szél
  • Geotermikus
  • Ár-apály
  • Nap
  • Biomassza alapú energia: energetikailag hasznosítható növények, termések, melléktermékek, növényi és állati hulladékok
  • Előnye: kimeríthetetlenek
  • Hátránya:
    • A beruházások költségesek
    • Vízierőművek
      • Megváltoztatják a táj arculatát
      • Az eredeti ökoszisztéma megszűnik
      • Emelkedik a talajvízszint, szikesedés veszélye
      • Gátak akadályozzák az élőlények vándorlását
    • Szél és naperőművek
      • Költséges építés
      • Energianyerés kiszámíthatatlan rendszerű, nem feltétlen esik egybe a felhasználás idejével
      • Hatékonysága csekély
      • Termelt energiát nem lehet tárolni

• Nem megújuló energiaforrások: olyan természeti erőforrás, aminek emberi léptékben mérve nincs újraképződési mechanizmusa
  • Környezetkárosítók, kimerülőfélben vannak
  • Fosszilis tüzelőanyagok
    • Földgáz
    • Kőolaj
    • Kőszén
    • Felhasználásuk környezetszennyező: égésükkor a bioszféra számára számos káros anyag keletkezik (CO2, SO2, nitrogén-oxidok)
  • Nem fosszilis energiahordozók
    • Atomenergia, előnyei
      • Nem szennyezi a levegőt
      • Nincs zajártalom
      • Biztonságos
      • Kis mennyiségű hulladék
    • Hátrányai
      • Megépítése költséges
      • Fűtőelemeke tárolása komplikált, veszélyes
      • Urán bányászata drága
      • Erőműbalesetek következményei beláthatatlanok
  • Hazai energiaipar:
    • Atomerőmű (Paks)
    • Gáz és kőolaj alapú erőművek
    • Szénerőművek (Inota, Bükkbárány)

Talaj

• Talaj: a földkéreg legfelső, termékeny rétege
  • Vastagsága
    • Sziklagyepeknél pár cm
    • Agyagtalajoknál akár több 10 méter
  • Függőleges metszet: talajszelvény
    • A: humuszos szint
    • B: átmeneti szint
    • C: alapkőzet
  • Talajképződés
    • Fizikai mállás, aprózódás (hőtágulás hatására repedések jönnek létre, amelyekben a csapadék megfagyva tovább szélesíti)
    • Kémiai mállás (kémiai oldódási folyamatok)
      • Víz és CO2 hatására
      • Eredménye: agyag
    • Biológiai mállás: pionír élőlények telepednek meg, amelyek lebomló szerves maradványaiból humusz képződik
  • Fizikai tulajdonságai
    • Szemcseméret alapján
      • Homokos
      • Vályogos
      • Agyagos
    • Szerkezet alapján
      • Laza, morzsalékos
        • Talajlevegő CO2- és páratartalma nagyobb, oxigéntartalma kisebb a levegőnél
        • Víztartalma: kapilláris víz, a talaj pórusait tölti ki
      • Tömött (magas Na+-tartalom, szikesek)
    • Hőmérséklet alapján
      • Színtől és víztartalomtól függ
  • Kémiai tulajdonságai
    • Talajkolloidok: 0,002 mm-nél kisebb részecskék, mérettartományt jelent
      • Negatív töltésűek
      • Agyag: szervetlen kolloidok keveréke
      • Humusz: szerves kolloidok keveréke
      • Nagy víz- és tápanyagmegkötő képesség a nagy felület miatt
      • A talaj víztartalma a talajkolloidok mennyiségétől függ
      • Pl:
        • Rossz vízmegkötés: homoktalaj
        • Jó vízmegkötés: agyagtalaj, humuszban gazdag talajok
    • Kémhatás:
      • Savas: humuszsavak és élettevékenység (CO2) hatására
      • Bázikus: meszes, dolomitos talajok
      • Savasabb mint az áltagos: fenyőerdők talaja (lebomló tűlevelek miatt)
    • Tápanyagtartalom
      • Ionok formájában
      • A tápanyagok formái a talajban
        • Agyagkolloidokban megkötve
        • Talajoldatban oldva
        • Humusz szemcsék felszínén
        • Humusz maga (szerves anyagok bomlásterméke)
      • Tápanyagok fajtái
        • Kalciumion: meszes talajok, laza-morzsás szerkezetű talajok
        • Nátriumion: túl sok Na2CO3 esetén tömör, levegőtlen szikes talaj, erősen lúgos
        • Káliumion
        • Nitrogén: nitrit, nitrát formájában
        • Foszfor: foszfát, hidrogén-foszfát, dihidrogén-foszfát formájában
  • talaj hatása az élőlényekre
    • növények:
      • tápanyagtartalom, víztartalom, levegőtartalom
      • a talaj kötöttsége befolyásolja a gyökérzet fejlődését
    • Állatok
      • Hőmérséklet
      • A talaj kötöttsége befolyásolja az állatok mozgását

• Humusz: bonyolult szerves vegyületek elegye
  • Színe fekete
  • Kémhatása enyhén savas
  • Keletkezés sebessége az éghajlattól függ: a meleg, csapadékos klíma kedvez neki
  • A talajt morzsalékossá, levegőssé teszi
  • Szemcséi felszínén víz és ásványi sók kötődnek meg
  • Tápanyagforrás
• Talajképződést meghatározó tényezők
  • Éghajlat (hőmérséklet, csapadék, szél)
  • Földtani tényezők (alapkőzet)
  • Domborzati tényezők (kitettség)
  • Biológiai tényezők (baktériumok, gombák, növények, állatok)
  • Emberi tevékenység

• Talajerózió okai
  • Talajerózió: a csapadékvíz talajpusztító tevékenysége
  • Hatásának a növényzettel nem borított talajfelület van kitéve
    • Domborzati viszonyok fokozzák
  • Folyamata: a termőréteg, humusz lemosódik
    • Ott már mezőgazdasági művelés, erdőtelepítés nem lehetséges
  • Okai:
    • Erdőirtás
    • Helytelen földművelés, talajok kimerülése
    • Felszíni bányászat
    • Erdősávok hiánya
  • Talajdegradáció: minden olyan folyamat, amely a talaj termékenységét csökkenti, minőségét rontja, ill. a talaj teljes lepusztulásához vezet, formái:
    • Víz- és szélerózió
    • Szikesedés
    • Talajsavanyodás (savas esők)
    • Talajszerkezet romlása (tömörödés közlekedési hatások miatt)
    • Elmocsarasodás
    • Kiszáradás (bányászat)
    • Biológiai leromlás (humusz kimerülése)
  • Szikesedés: a vízben oldódó sók felhalmozódása a talajban
    • Nátrium
    • Karbonátok
    • Kálium
    • Magnézium
    • Kalcium
    • Klór
    • Szulfát
    • Elsődleges szikesedés: természetes folyamat, okai:
      • Száraz, félsivatagos éghajlat, a talaj víztartalmának erős párolgása
      • Sóban gazdag alapkőzet
      • Vízbefolyás nagy mennyiségű sót bemosó területekről
      • Sóban gazdag felszín alatti víz
    • Másodlagos szikesedés: helytelen emberi beavatkozások
      • Helytelen öntözés sókban gazdag vízzel
      • A talajvízszint megemelkedése
      • Folyószabályozás, az árvédelmi töltések
      • Túlzott műtrágyázás
      • Ártéri erdők irtása
      • Erős legeltetés
    • A Földön a legszélesebb körben elterjedt talajromlási folyamat
    • Következményei
      • Korlátozza a növények vízfelvételét
      • A talajok kémhatását lúgos irányba tolja
      • Rontja a talaj mikroflórájának működését
      • Tömött szerkezet, oxigénhiány, anaerob denitrifikáló baktériumok elszaporodása, csökken a N-tartalom
      • Humusszegény
      • A víz és a szél könnyebben erodálja
• Talajszennyezés: emberi tevékenységhez köthető folyamat, során a talaj tulajdonságai kedvezőtlen irányba változnak meg
  • Forrásai:
    • Ipari szennyezések
    • Légköri kiülepedés
    • Csővezetéktörés, szivárgás, szakszerűtlen tárolás
    • Növényvédő szerek, intenzív műtrágyázás, permetezés, mérgek
    • Közlekedés, sózás, kipufogó gázok
    • Hulladéklerakás
    • Háztartási szennyvíz
    • Elhibázott folyószabályozás, helytelen vízelvezetés
• Talajerózió/talajromlás csökkentésének lehetőségei
  • Talajromlás ellen:
    • Talajcsere, talajtisztítás
    • A szennyezés teljes lebontása biológiai, kémiai kezeléssel (talajmosás)
    • Szikes talajokon meszezés (Ca2+ szétterítés)
    • Zöldtrágyázás, pillangósvirágúak telepítése
    • Komposztálás
    • Vetésforgó
    • Talajoltás
  • Talajerózió ellen:
    • Padkás, árkos, ugróárkos, teraszos talajelőkészítés àa lejtők nagy mennyiségű vizet tartanak vissza
    • Védő erdősávok telepítése (a széllökések mérséklésére)
    • Erdőirtás, legeltetés, termőföld letaposásának kerülése

Talajtípusok magyarországon

A föd talajtípusai

Neve	Hol	Jellemzők
Tundratalaj Ranker	Sarkköri öv	Talajképződés kezdeti stádiuma Humuszszegény Savanyú
Podzol	Tajga, hideg mérsékelt	Alacsony humusztartalom Savanyú Szürke Tápanyagban szegény
Sivatagi váztalaj	Sivatagos és félsivatagos területek	Humuszban, tápanyagban szegény Bázikus
Barna erdőtalaj	Mérsékelt övezeti lombos erdők	Jó minőségű Humuszos Gyengén v. erősen savas
Feketeföld Csernozjom	Száraz éghajlat sztyepp területén	Neutrális v. enyhén lúgos Magas humusztartalom Sötét szín Anyagőzet ált. lösz Legjobb minőségű talaj
Terra rossa	Mediterrán mészkőfelszínek	Humusz- és tápanyagszegény Vas-oxidokban gazdag Vörös
Laterit Vörösföld	Trópusi területeken	Humuszban, tápanyagban szegény Terméketlen Magas vas-oxid-tartalmú Semleges v. enyhén lúgos

Hulladék

• Hulladék típusai
  • A hulladék: az emberi civilizáció termelő és fogyasztó tevékenysége során képződő felesleges anyag
    • Veszélyezteti az egészséges és természetes környezetet
    • Keletkezési helyén felesleges
  • Típusai
    • Háztartási
    • Építkezési
    • Növényi eredetű
    • Állati eredetű
    • Szennyvíziszap, fekália
    • Üveg
    • Műanyag, gumi
    • Fém
    • Hamu, salak
  • Veszélyes hulladék típusok
    • Gyógyászati
    • Akkumulátor, elemek
    • Vegyszer, mosószer
    • Növényvédő szer
    • Olaj
    • Azbeszt
    • Üveggyapot
    • Festék, hígítók, oldószerek
    • Állati tetemek, húsipari hulladék
• Hulladékkezelés lehetséges módjai
  • Hulladékgazdálkodás: a hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere
    • A hulladék keletkezésének megelőzése
    • Mennyiségének és veszélyességének csökkentése
    • Hulladék kezelése
    • Szaktanácsadás
    • Oktatás
    • A termékek életciklus-elemzése
  • Nem újrahasznosítható hulladékok kezelése
    • Égetés
      • A szemét térfogatát 90%-kal, tömegét 60-70%_kal csökkenté
      • Energia termelődik
      • Veszélyes anyagokat is képesek kezelni
      • Során veszélyes méreganyagok, nehézfémek keletkezhetnek -> szűrőberendezések
    • Hulladéklerakó
      • Szennyeződés: a veszélyes anyagok a levegőbe, talajba szivárognak
      • Védőburkolat, összepréselt szilárd hulladék földdel való betakarása
      • Terület más célokra való felhasználása

• Szelektív gyűjtés előnyei: a hulladékok anyagfajta szerinti elkülönített gyűjtése
  • Lehetőséget teremt az újrahasznosításra
  • Nyersanyag megtakarítás
  • Környezetkímélő
  • A kommunális szemét mennyiségének csökkentése
  • Veszélyes anyagok elkülönítése
  • Energiatermelés (égethető hulladékok)
  • Papír: nem szennyezett, zsíros papír, ne kerüljön bele műanyag
  • Üveg: fehér üveg, színes üveg (kupak nélkül)
  • Fémek: a legkevésbé érzékenyek a szennyeződésekre
    • A gazdaságba történő visszaáramoltatásuk jelentős energiamegtakarítást eredményez
  • Műanyag: kimosva, szennyeződés nélkül
• Hulladékfeldolgozás, újrahasznosítás: a hulladék anyagából újra termék készül