4. 4. A táplálkozás – feladatok és számítások

Feladatok

1. Feladat: A tápanyagok

1. Sorold fel az ember tápanyagait!
2. Mi a különbség az étel, a táplálék és a tápanyag között?

Összetett választás
3. Melyek energiaszolgáltató tápanyagok?
A zsírok
B víz
C vitaminok
D szénhidrátok
E nukleinvegyületek
F fehérjék
G szénhidrogének
H ásványi sók
I szervetlen ionok

Táblázatos feladat
Állapítsd meg, hogy a vitamin zsírban vagy vízben oldódik, majd keresd meg hiánybetegsége betűjelét!

A hiánybetegségek: A skorbut, B vészes vérszegénység, C angolkór, D farkasvakság, E vérzékenység, F beri-beri

A vitamin neve	Miben oldódik	Hiánybetegsége
A-vitamin	4.	10.
B1-vitamin	5.	11.
B12-vitamin	6.	12.
C-vitamin	7.	13.
D-vitamin	8.	14.
K-vitamin	9.	15.

Négyféle asszociáció
A A-vitamin
B D-vitamin
C mindkettő
D egyik sem

16. előanyagából a napsugárzás hatására alakul át a bőrben
17. szteránvázas vegyület származéka
18. feleslegét a szervezet elraktározza
19. hiányában romlik a kalciumfelszívódás a bélben
20. sok zöldség, sárgarépa fogyasztása biztosítja a szükséges mennyiséget belőle
21. karotinoid
22. feleslege a vizelettel kiürül
23. előanyaga a karotin
24. máj, tej, vaj sokat tartalmaz belőle

Párosítás-illesztés
A B2-vitamin
B B6-vitamin
C B12-vitamin
D C-vitamin
E E-vitamin

25. kobaltot tartalmaz
26. idegvédő vitaminnak is nevezik
27. magzatvédő vitaminnak is nevezik
28. hiányában könnyen begyullad a szem szaruhártyája (árpa)
29. kémiai szempontból aszkorbinsav

30. Mi a különbség a mennyiségi éhezés és a minőségi éhezés között?
31. Mit értünk esszenciális aminosavakon?
32. Mit értünk teljes értékű fehérjén?
33. Írj példát teljes értékű fehérjéket tartalmazó állati és növényi eredetű táplálékra!

FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény, 253-354.o.

2. Feladat: Az előbél részei

A fog
Ábraelemzés

1. Nevezd meg a betűvel jelölt részeket!

2. Milyen fogtípusa tartozik a két fog?
3. Írd fel az ember fogképletét!
4. Milyen az ember örlőfogainak felszíne?
5. Mi a fogszuvasodás lényege?
6. Hogyan előzhető meg ez a népbetegség?

A nyál
7. Melyek a nyálat termelő mirigyeink?
A nyelvtőmirigy
B áll alatti mirigy
C fültőmirigy
D álkapocs alatti mirigy
E nyelv alatti mirigy
F álltőmirigy

A nyál anyagai és általános jellemzője

Legnagyobb mennyisége	8.
Kémhatása	9.
Benne lévő fehérjék	10. (ragacsossá teszi), 11. (emésztőenzim)
Benne lévő ionok	12. (a fogakat védi), 13. (fertőtlenít)
Biológiai funkciója	14.

Az előbél kezdeti szakasza
15. Az előbél a szájnyílással kezdődik. Mi az utolsó szakasza?
16. Hogyan nevezzük a szájüreg összeszűkülő végét?

17. Milyen szövetből épül fel a nyelv fő tömege?
A tömöttrostos kötőszövet
B simaizomszövet
C harántcsíkolt izomszövet
D mirigyszövet
E simaizomszövet és harántcsíkolt izomszövet

18. Sorold fel a nyelv három fontos funkcióját!

19. Mely szervekkel közlekedik (áll összeköttetésben) a garat?
A szájüreg
B orrüreg
C légcső
D nyelőcső
E középfül

Igaz-hamis
20. A garatban a levegő útja és a táplálék útja keresztezik egymást
21. A nyaktájékon a légcső közvetlenül a nyelőcső mögött húzódik
22. A nyelőcső izomzata végig harántcsíkolt izomszövet
23. A nyelőcsőbe került falat mozgását nem tudjuk az akaratunkkal befolyásolni
24. A nyelőcsőtől a teljes bélcsatornára a perisztaltikus mozgás jellemző
25. A perisztaltikus mozgás a féregmozgáshoz hasonlóan körkörös és hosszanti izomkötegek összerendezett működésén alapszik.

A gyomor
26. Hol helyezkedik el a gyomor?
A a mellüregben középen a rekeszizom felett
B a hasüregben jobboldalt
C a hasüregben baloldalt
D a hasüregben középen a rekeszizom alatt
E a mellüregben jobboldalt

27. Milyen izomkötegek jellemzőek a gyomorfal izomzatára?
A csak körkörös lefutású
B csak hosszanti lefutású
C csak ferde lefutású
D körkörös és hosszanti izomkötegek
E ferde lefutású, körkörös és hosszanti izomkötegek

Igaz-Hamis
28. A lenyelt táplálék gyorsan keresztülhalad a gyomron
29. A gyomor folyamatossá teszi a táplálék vékonybélbe kerülését
30. A gyomorban emésztés is folyik
31. A gyomor korgását a gyomorfal perisztaltikus mozgása eredményezheti

32. Hogyan nevezzük a gyomornyálkahártya váladékát?
33. Sorold fel három fontos anyagát!

FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény, 354-357.o.

3. Feladat: A középbél és utóbél

1. Melyik a középbél szakaszainak helyes sorrendje?
A patkóbél, éhbél, csípőbél
B éhbél, patkóbél, csípőbél
C éhbél, csípőbél, patkóbél
D patkóbél, csípőbél, éhbél
E csípőbél, patkóbél, éhbél
F csípőbél, éhbél, patkóbél

2. Melyek a máj működései? (2p)
A epét termel
B emésztő enzimet termel
C a szervezet központi vérraktárának tekinthető
D méregtelenít
E szénhidrátot raktároz glükóz formájában

Négyféle asszociáció
A máj
B hasnyálmirigy
C mindkettő
D egyik sem

3. belsőelválasztású működése is van
4. váladékát a középbélbe önti
5. csak külső elválasztású működése van
6. váladéka emésztőenzimet tartalmaz
7. termelt váladéka átmenetileg tárolódik
8. váladékát az előbélbe önti
9. kivezetőcsöve tárolóhólyag nélkül vezet a bélcsőbe
10. részben kiválasztóműködése van

Ábraelemzés

11. Nevezd meg a betűvel jelzett részeket!

Táblázatos feladat

A szerv neve	Az emésztőnedv neve	pH-ja	Az emésztőenzim neve	Mit bont az enzim	Mire bontja
Nyálmirigy(ek)	12.	13	14.	15.	16.
Gyomor	17.	18	19.	20.	21.
Máj	22.	23.	–	–	–
Hasnyálmirigy	24.	25.	26. Lipáz 30.   32.	Maltózt 28. 31.   33.	27. 29. Kisebb peptidekre 34.
Középbél	35.	36.	37.	38.	39.

40. Írj két példát olyan tápanyag-molekulákra, amelyik már a szájüregben felszívódik!
41. Mi a bélbolyhok jelentősége a felszívódásban?
42. Milyen formában szívódnak fel a szénhidrátok?
43. Milyen formában szívódnak fel a lipidek?
44. Milyen formában szívódnak fel a fehérjék?
45. Mi jellemző a máj keringési rendszerére a be- és kilépő ereket illetően?
46. Mi a májkapuér működése?
47. Mi a magyarázata annak, hogy az erős alkoholisták és a gombamérgezésben szenvedők komoly májkárosodásra számíthatnak?

Igaz-Hamis
48. Az ember emésztőrendszerében, a szájüregben és a vastagbélben nagyszámú baktérium él
49. A vastagbélben élő baktériumok fontosak a cellulóz emésztésében és hasznosításában
50. A vastagbélben élő baktériumok között fontos vitamintermelők is vannak
51. Baktériumok termelik például a K-vitamint is
52. Baktériumok termelik például az ember bélcsatornájában a C-vitamint is

Ötféle asszociáció
A vékonybél
B vastagbél
C vakbél
D végbél
E egyik sem

53. csak felszívást végez, emésztést nem
54. emésztést és felszívást egyaránt végez
55. a székletet üríti
56. belső felülete redőzött
57. belső és külső záróizma van
58. csak emésztést végez
59. felszálló-, haránt- és leszállóágával keretbe foglalja a vékonybelet
60. nyirokszerv
61. a vékonybél függeléke
62. a vastagbél függeléke

FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény, 358-361.o.

4. Feladat: Az emésztőrendszer egészségtana

1. Mit értünk alap-energiaszükségleten?
2. Mi a magyarázata annak, hogy a zsírok energiában gazdagabbak, mint a szénhidrátok?
3. Írj példát olyan tápanyagra, amelyiknek nincs energiatartalmat!

4. Mi a gyomorrontás valójában?
A a gyomortartalom pangása
B a gyomornedvtermelés átmeneti hiánya
C a gyomor nyálkahártyájának gyulladása
D a gyomor önemésztése
E a gyomro összeszűkülése

5. Mi a hányás élettani alapja?
A gyomor összehúzódása
B gyomor izomzatának görcse
C gyomor izomzatának rángása
D gyomor izomzatának fordított perisztaltikus mozgása
E gyomor izomzatának megbénulása

Párosítás-illesztés
A sárgaság
B májgyulladás (hep-C)
C májzsugorodás
D hasmenés
E bélelzáródás
F vakbélgyulladás
G csuklás
H székrekedés

6. valójában a féregnyúlvány gyulladása
7. régebben vérátömlesztéssel, ma főleg szexuális úton terjed
8. a béltartalom nem tud továbbjutni
9. a bilirubin felhalmozódik a vérben
10. a máj duzzadt, de működő sejtjeinek száma egyre csökken
11. a szervezet kiszáradásához vezethet
12. a rekeszizom görcse
13. a széklet besűrűsödik és pang a vastagbél végső szakaszában

14. Miért fontos a rostokban gazdag táplálkozás?

Párosítás-illesztés
Melyik megbetegedések esetén szükségesek az alábbi diéták?
A zsírszegény
B nátriumszegény
C szénhidrátszegény
D kalóriaszegény

15. cukorbetegség
16. idült vesegyulladás
17. epehólyag-gyulladás
18. koszorúér-elmeszesedés

19. Melyik esetben javasolja az orvos, hogy a beteg a gyógyszeres kezelés mellett sok joghurtot, aludttejet fogyasszon?
20. Melyik esetben javasolja az orvos a kukoricaliszt fogyasztását a búzaliszt helyett?
21. Miért és hogyan jönnek létre az epekövek?
22. Mi az epegörcs közvetlen kiváltó oka?
23. Mit jelent az epeműtét?
24. Milyen diéta javasolt az ilyen betegeknek?

FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény, 363-366.o.

5. Feladat: Az ember emésztőszervei és működésük

Ábrafelismerés

1. Nevezze meg a következő ábra betűkkel jelölt részeit!

Ábraelemzés
Az alábbi feladatokban az ábrán megjelölt szervek jellemző tulajdonságát adtuk meg. A megfelelő szerv(ek) betűjelét kell leírnia. Egy-egy megállapítás egynél több szervre is vonatkozhat.
2. Savas kémhatású váladékot termel
3. Itt fejti ki hatását az epe
4. A máj váladékát tárolja
5. Főleg ebben a szervben történik az elfogyasztott alkohol átalakítása
6. Bélbolyhok találhatók benne
7. Az előbélhez tartozik
8. Itt az emésztőnedvek már nem végeznek emésztést
9. Elsősorban fehérjék emésztését végzi
10. Benne K-vitaminban képződik

A következő feladatokban azt vizsgáljuk, hogy a burgonyában és a szalonnában legnagyobb mennyiségben megtalálható tápanyagoknak az emésztés és a felszívódás közben, valamint a felszívódás után mi a sorsa? Töltse ki a táblázatot!

	Fő tápanyaga	A fő tápanyag emésztési terméke	Melyik testfolyadékba történik a felszívódás?
A burgonya	11.	12.	13.
A szalonna	14.	15.	16.

17. A burgonya tápanyagának emésztési terméke akkora mennyiségben szívódott fel, hogy a szervezet sejtjei nem hasznosítják azonnal. Mely szerv(ek)ben, milyen anyag formájában tárolódik rövid ideig tartó raktározás céljára?
18. Ha valaki hosszú ideig, tartósan a szükségesnél nagyobb mennyiségben fogyasztja a burgonya fő tápanyagát, akkor melyik szervben alakul át a felszívódás terméke a hosszú távú tárolásra alkalmas anyaggá? Mi ez az anyag?

Melyik vitaminra vonatkoznak a következő megállapítások?
19. A kalcium-ionok bélből történő felszívódásához szükséges
20. A véralvadáshoz nélkülözhetetlen
21. Hiányában fáradékonyság, ínyvérzés jelentkezik, majd a fogak is kihullanak, és a sebek gyógyulása is zavart szenved
22. A látófehérje képződésének egyik alapanyaga, ezért hiányában a látás romlik
23. A csontok normális szerkezetének kialakulásához és fenntartásához szükséges
24. A vörösvérsejtek képzéséhez szükséges, hiányában vérszegénység alakul ki
25. Különösen nagy mennyiségben fordul elő a gabonafélék héjában, hiánya ideggyulladáshoz, sőt, mozgásképtelenséghez vezethet
26. Zsírban oldott állapotban szívódik fel a bélcsatornából

FORRÁS: Kropog-Mándics-Molnár-Sz. Heszlényi: Biológia feladatgyűjtemény, 96-97.o.

6-12. Feladat: emelt érettségi feladatok

Táplálkozás – emelt érettségi feladatokHerunterladen

13. Feladat: Legnagyobb szervünk, a máj (esszéfeladat)

1. Mutassa be a máj helyét, felépítését és speciális keringési rendszerét!
2. Ismertessen legalább nyolc májfunkciót!
3. Vérvizsgálattal gyorsan kiderül, ha romlanak a májfunkciók. Milyen hatások eredményezhetik ezt?

FORRÁS: Sebőkné Orosz Katalin: Biológia érettségi, esszé típusú feladatok, 129-130.o.

14. Feladat: A fogyókúra kockázatai (esszéfeladat)

Kétségtelen, hogy az elhízás civilizációs jelenség, mely ellen küzdeni kell, de az ellenőrizetlen fogyókúra sok kockázatot rejt magában.

1. Definiálja az alap-energiaigény fogalmát!
2. Adja meg emberre vonatkoztatott értékét!
3. Mikor alakul ki túlsúly?
4. Milyen kockázattal jár a fehérje- és lipidmentes diéta?
5. Miért okoz problémát a rostszegény étrend?
6. Mi a bulímia és az anorexia? Milyen veszélyeket rejtenek magukban?

FORRÁS: Sebőkné Orosz Katalin: Biológia érettségi, esszé típusú feladatok, 132-133.o.

Megoldások

1. Feladat

1. szénhidrátok, zsírok, fehérjék, víz, ásványi sók, vitaminok, 2. a táplálékban van a tápanyag, a táplálékból elkészítve lesz az étel, 3. A, D. F, 4. zsírban, 5. vízben, 6. vízben, 7. vízben, 8. zsírban, 9. zsírban, 10. D, 11. F, 12. B, 13. A, 14. C, 15. E, 16. B, 17. B, 18. C, 19. B, 20. A, 21. A, 22. D, 23. A, 24. C, 25. C, 26. A, 27. E, 28. B, 29. D, 30. A mennyiségi éhezés során keveset eszik a személy, tehát nem jut elegendő energiához, a minőségi éhezés esetén hiányos a táplálkozása, nem jut hozzá bizonyos ásványi anyagokhoz, aminosavakhoz vagy vitaminokhoz, 31. amelyeket a szervezet nem tud előállítani, 32. amelyikben minden esszenciális aminosav benne van, 33. lencse, tej, szója

2. Feladat

1. A korona, B gyökér, C zománc, D dentin, E fogbél, F cementállomány, G állkapocs, H hajszálér, I fognyak, J ideg, 2. K szemfog, L őrlőfog, 3. 2123/2123, 4. gumós, 5. a zománc megsérülését követően a sokkal puhább dentinállomány a megtelepedő baktériumok miatt pusztulni kezd, 6. rendszeres fogmosással, a száj ápolásával, fluor tartalmú ivóvízzel, sok rágással, 7. C, D, E, 8. víz, 9. semleges, 10. mucin, 11. amiláz, 12. fluorid, 13. rodanid, 14. pl. segít a falattá formálásban, sikamlóssá teszi a falatot, 15. a gyomor, 16. torok, 17. C, 18. összekeveri a táplálékot a nyállal, segíti a nyelést, ízlel, 19. A, B, C, D, E, 20. I, 21. H, 22. H, 23. I, 24. I, 25. I, 26. C, 27. E, 28. H, 29. I, 30. I, 31. I, 32. gyomornedv, 33. pepszin, mucin, sósav

3. Feladat

1. A, 2. A, D, 3. B, 4. C, 5. A, 6. B, 7. A, 8. D, 9. B? 10. A, 11. A hasnyálmirigy, B a hasnyálmirigy kivezetőcsöve, C patkóbél, D máj, E epehólyag, F epevezeték, 12. nyál, 13. 7, 14. amiláz, 15. szénhidrátot, 16. maltóz, 17. gyomornedv, 18. 1-2, 19. pepszin, 20. fehérje, 21. kisebb peptidekre, 22. epe, 23. 8, 24. hasnyál, 25. 7-8, 26. hasnyál-amiláz, 27. glükóz, 28. neutrális zsírok, 29. zsírsavak + glicerin, 30. tripszin, 31. peptidek, 32. nukleáz, 33. nukleinsavak, 34. nukleotidok, 35. nélnedv, 36. 7-7,5, 37. erepszin, 38. dipeptidek, 39. aminosav, 40. szőlőcukor, etilalkohol, 41. növelik a felszínt, 42. glükóz, 43. zsírsavak és glicerin, 44. aminosavak, 45. két ér lép be a májba, egy artéria és egy véna (májkapuér), és egy véna lép ki, 46. a felszívott tápanyagokat azonnal a májba viszi, 47. mert a máj a mérgező anyagokat semlegesíti, az azonban a májsejtek pusztulásával jár, 48. I, 49. H, 50. I, 51. I, 52. H, 53. B, 54. A, 55. D, 56. A, 57. D, 58. E, 59. B, 60. C, 61. E, 62. C

4. Feladat

1. a teljes nyugalomban lévő személy energiaszükséglete, 2. több bennük a hidrogén, 3. víz, 4. C, 5. D, 6. F, 7. B, 8. E, 9. A, 10. C, 11. D, 12. G, 13. H, 14. mert az egyébként emészthetetlen rostok a vastagbél tömegperisztaltikáját váltják ki, ami szükséges a normális vastagbélműködéshez. 15. C, 16. B, 17. A, 18. D, 19. ha antibiotikumot kell szedni, 20. búzalisztérzékenység esetén, 21. ha pang az epe, besűrűsödik, majd kikristályosodik az oldott anyagai, 22. az epevezetőben megszorul egy epekő, 23. hogy eltávolítják az epehólyagot, 24. zsírszegény, vitaminokban gazdag

5. Feladat

1. A epehólyag, B máj, C nyelőcső, D gyomor, E hasnyálmirigy, F vékonybél, G vastagbél, 2. D, 3. F, 4. A, 5. B, 6. F? 7. C, D, 8. G, 9. D, 10. G, 11. keményítő, 12. glükóz, 13. vér, 14. zsír, 15. zsírsavak, gliceridek, 16. nyirok, 17. májban és vázizmokban, glikogén formájában, 18. májban, zsírrá, 19. D, 20. K, 21. C, 22. A, 23. D, 24. B12 és folsav, 25. B1, 26 A, D, E, K

6. – 12. Feladat

Táplálkozás emelt szintű érettségi feladatok – megoldásokHerunterladen

13. Feladat

• A máj a hasüregben jobboldalt helyezkedik el a rekeszizom alatt
• Két lebenyből álló szerv
• A májkapu területén lép be a bélbolyhok felől jövő májkapuér és az oxigéndús vért szállító májartéria, és itt lép ki az epevezeték és a májvéna
• A máj szerkezeti és működési egységei a májlebenykék, ezért a máj erei is ennek megfelelően ágaznak el, illetve szedődnek össze
• A májlebenykék területén a tápanyagdús vér (májkapuér kisága) és az oxigén vér (májartéria kisága) a májsejtek közti térbe ömlik, ahol a vérrel közvetlenül érintkező sejtek gyorsan képesek az intenzív működésükhöz szükséges oxigént felvenni, miközben tápanyagokat vonnak ki a vérből, illetve juttatnak bele a homeosztázis fenntartása érdekében
• A májsejtek a vérből kivont többlet glükózból glikogént szintetizálnak, és ezt raktározzák, szükség esetén ennek lebontásával glükózt juttatnak a vérbe, megemelve így a vércukorszintet
• Inzulin hatására a többlet glükózt zsírrá is képesek alakítani
• Éhezés esetén a glikokortikoidok hatására zsírból, fehérjéből glükózt állítanak elő (glükoneogenezis), amit a vérbe juttatnak, hogy az idegsejtek ne maradjanak tápanyag nélkül
• A májsejtek epét termelnek, melybe a kiválasztott epefestékeket (a hemoglobin bomlástermékeit) és epesavakat (a koleszterin bomlástermékeit) juttatják, így vonják ki a vérből ezeket a felesleges anyagokat
• A méregtelenítés egyéb módja is fontos feladatuk: vagy átalakítják, vízben oldhatóvá teszik a méregtelenített anyagot, és a vesén keresztül távozhat a szervezetből, vagy a májsejtek raktározzák a méreganyagot (pl. nehézfémek)
• A májsejtek a vérplazmafehérjék szintézisét is végzik, így pl. fontos szerepük van a normális véralvadás biztosításában
• A vér normális koleszterin-, aminosav- és zsírsavszintjét is a májsejtek szabályozzák.
• A májfunkciók májkárosodás miatt romlanak. Ezt előidézheti pl. tartós gyógyszer- illetve alkoholfogyasztás, gombamérgek, továbbá szexuális úton vagy droghasználattal kapcsolatos úton bekövetkezett vírusfertőzés (Hep A, B, C), de okozhatja károsodását cukorbetegség vagy elhízás, ami zsírmáj (a máj károsodása) kialakulásához vezethet.
• Kismérvű károsodást a máj regenerációval kivéd, súlyosabb károsodása azonban halálhoz vezet

14. Feladat

• az alap-energiaigény a pihenő, nyugalomban lévő szervezet fenntartásához szükséges energiamennyiség, mely fedezi a létfenntartó folyamatok energiaigényét
• az alap-energiaigény értéke függ a kortól (felnőtté magasabb) és a nemtől (férfié nagyobb, mert nagyobb a testtömeg)
• egy felnőtt férfi átlagos alap-energiaigénye 7000-7500kJ/nap
• egy felnőtt nő átlagos alap-energiaigénye 5500-6000kJ/nap
• az alapenergia csak a nyugvó szervezet energiafedezetéül szolgál. Az aktivitástól, a munkavégzés nehézségétől függően a nők napi energiaszükséglete 10.000-12.000 kJ, a férfiaké 10.000-15.000kJ
• ha tartósan több energiához jut a szervezet, mint amennyit aktivitásához felhasznál, túlsúly alakul ki, amit a felhalmozódó zsírtöbblet okoz
• a diéta vonatkozhat a táplálékkal felvett energiamennyiség csökkentésére (mennyiségi éhezés) vagy csak bizonyos tápanyagok bevitelének csökkentésére (minőségi éhezés)
• a csökkent fehérjebevitel azzal a veszéllyel jár, hogy a felvett fehérjéből hiányoznak az esszenciális aminosavak, amelyeket a szervezet nem képes másik aminosav átalakításával (transzaminálás, dezaminálás) előállítani, emiatt egy vagy több fontos fehérjét nem tud szintetizálni, ami a normális életműködésekben zavart okoz
• a lipidmentes diéta a koleszterin anyagforgalmában, a membránszerkezetben, a bőrszerkezetben okoz káros változást, a tartalék anyagok felélése hamar bekövetkezik a szervezetben
• a vastagbélben nincs folyamatos perisztaltika és szegmentáló hatás, az ún. tömegperisztaltika, a béltartalom bélfalra gyakorolt nyomása által kiváltott perisztaltika továbbítja a sűrűsödő anyagot
• a túlfőzött, pépes, rostmentes ételből alig marad valami, mire a vastagbélbe jut, nem okoz megfelelő tömegperisztaltikát, ezért a béltartalom túlzottan besűrűsödik, székrekedés alakul ki
• a bulímia és az anorexia is pszichés eredetű, az elhízástól való félelem váltja ki
• az anorexia esetében a beteg nem vesz magához elegendő mennyiségű táplálékot, a kóros mennyiségi és minőségi éhezés akár halálhoz is vezethet
• a bulímiában szenvedő beteg nem mond le az evésről, de étkezést követően mesterségesen kiváltott hányással vagy hasmenéssel megakadályozza, illetve csökkenti a felszívódás esélyét, ami nem csak mennyiségi és minőségi éhezést okoz, hanem a nyelőcső és az utóbél is komoly károsodást szenved.