Litoszféra (kőzetburok) + hidroszféra (vízburok) + atmoszféra (levegőburok) azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe
Gaia-elmélet: a Föld összes élő és élettelen része egy szorosan összefüggő, egységes és önszabályozó ökorendszert alkot, amelyet egyetlen élő szervezetnek tekinthetünk
James Lovelock, 1972, L. Margulis
Jellemző rá:
Nyílt anyagi rendszer
Anyag- és energiaáramlás
Önszabályozó rendszer
A bioszféra és abiotikus környezetének kölcsönös egymásra hatása
Az abiotikus környezet két irányból hat az ökoszisztéma stabilitására
Biztosítja az élet fennmaradásához szükséges feltételeket
A populációnak alkalmazkodnia kell az általa biztosított feltételekhez
Abiotikus tényezők változása lehet állandósuló vagy időszakos
Ember szerepe és feladatai
Környezettudatosság: olyan életmód folytatása, amely óvja, védi a föld természeti értékeit
Civilizációs ártalmak: minden korszakban más jellegűek, a jelenben:
Magas koleszterinszint
Magas vérnyomás
Testsúlytöbblet
Cukorbetegség
Mozgásszegény életmód
Öröklött adottságok
Stressz
Dohányzás
Légkör, víz, talaj összetétele
Egészségtelen táplálkozás, káros szenvedélyek
Hang- és egyéb technikai sugárzások
Feloldatlan stressz: civilizációs betegség
Túlélést szolgáló reakció, amely a veszélyek és kihívások leküzdését segíti elő
Élettani változások à hatékonyabban szembenézhessünk az előttünk álló veszélyekkel
Rövid távon nem káros
Tartósan: betegségeket okoz
Alkoholizmus: szenvedélybetegség, amely az alkohol kitartó fogyasztásával jár a negetív következmények dacára
Helytelen életmód:
Mozgásszegény életmód, ülőmunka
Helytelen étkezés, gyorsételek fogyasztása, túl sok cukros, sós étel fogyasztása
Kábítószer fogyasztás
Túlzott gyógyszerfogyasztás: egészségkárosodást okozhat és a környezetet is megterheli
Ötnél többféle gyógyszer szedésekor potenciális kölcsönhatás
Természetes növény- és állatvilgot pusztító és védő emberi beavatkozások
Környezetvédelem: olyan céltudatos, szervezett, intézményesített társadalmi tevékenység, amelynek célja az ember ipari, mezőgazdasági, bányászati tevékenységéből fakadó káros következmények kiküszöbölése és megelőzése
Természetvédelem: a természeti értékeink megőrzésére, bemutatására és helyreállítására irányuló társadalmi tevékenysége összessége
Passzív: gondoskodik a védett értékek – fajok, területek – törvényes védelméről, de nem avatkozik bele a természetes folyamatokba
Aktív: beleavatkoznak a terület természetes rendjébe, hatósági védelem
Alapelvei:
Génkészlet-védelem elve: minden faj génjét meg kell őrizni
Múzeumi elv: be kell tudni mutatni a jövő nemzedékeinek
Tájvédelmi körzet (TK) nagyobb, ált. összefüggő terület
Az ember és természet kölcsönhatása jól megkülönböztethető jelleget alakított ki
Tájképi és természeti értékek megőrzése
Nemzeti park (NP): legmagasabb és legsokoldalúbb természetvédelmi kategória
Az ország jelentősebb területeinek természetes állapotban tartása és bemutatása
Ütköző zónával kell körbevenni (megszűri a káros hatásokat
Nemzeti parkjanik:
Hortobágyi
Kiskunsági
Aggteleki
Bükki
Duna-Ipoly
Körös-Maros
Fertő-Hanság
Őrségi
Duna-Dráva
Balaton-felvidék
Nemzetközi egyezmények
Ramsari egyezmény (1971): a nemzetközi jelentőségű vizes területekről
Rioi egyezmény (1992): a biológiai sokféleségről
Kiotói jegyzőkönyv (1997): ENSZ keretegyezmény a klímaváltozásról
Eurobats-egyezmény: európai denevérpopulációk védelméről
Orld Heritag COnvention (1972, Párizs): a világ kulturális és természeti örökségének védelme
CITES-Egyezmény (1973, Washington): a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelme
CMS-Egyezmény (1979, Bonn): a vándorló vadon élő állatfajok védelméről
Bécsi egyezmény (1985): az ózonréteg védelméről
Fenntartható gazdálkodás: olyan gazdálkodás, amely a természeti erőforrásokat nem meríti ki (lásd még fenntartható fejlődés)
Hazai lehetőségek és felelősség
Természetvédelem mellett szóló érvek
Etikai érv: a természet belső értékkel rendelkezik, védelemre érdemes
Minden fajnak joga van a túléléshez
Az élet egyszeri és megismételhetetlen
Jóléti érv: a környezeti állapot romlás és az emberi egészség közötti összefüggés
Európai Közösség Alapszerződésének 130. cikkelye: környezetpolitika egyik fő célja az emberi egészség védelme
A jövő generációira nézve is
Országhatárokat átlépő szennyeződések
Regionális koordináló egyesületek
Gazdasági érv
A közös környezetvédelmi normák a működőképes belső piac előfeltételei
A környezeti problémák megoldásának hiánya többletköltséggel jár
A tiszta technológiákba való beruházások új piacokat és munkahelyeket teremtenek
Globális környezeti problémák
Globális problémák
Népességrobbanás
Konrad Lorenz: az emberiség első számú halálos bűne
Megnövekedett agresszvitás
Csökkenő toleranciaküszöb
Ma 12x több ember él a Földön, mint 250 éve
Okai:
Mezőgazdasági hozamok növekedése
Fertőző betegségek visszaszorítása
Módszerek a népességnövekedés visszafogására
A nők helyzetének javítása (fogamzásgátlók, önrendelkezési jogok, iskolázottság)
Társadalombiztosítási rendszer
Városiasodás: városok térbeli és népességbeli növekedése, a városi életforma terjedése
Heti egymillió fővel gyarapodik a Föld városainak összesített lakossága
A világ lakosságának fele városokban él
Falvakból való elvándorlás okai:
Háborúk
Minkanélküliség
Biztonság hiánya
Szegények: sűrűn lakott, ivóvíz és csatorna nélküli nyomornegyedek
Hajléktalanok
Város hátrányok
Zaj- és légszennyezés
Zsúfoltság, agresszió növekedése à bűnözés, kábítószerek
A nagyvárosi polgár elidegenedik a környezetétől
Csökken a közösségi szellem, individualizálódik a társadalom, családok szétesnek
Szegregáció
Városrobbanás
Városok ökológiai hatásai
Csökken a természetes zöld terület
Nagyobb fogyasztás, szennyezőanyag-, hulladék-kibocsátás
Légszennyezés, szmog
Aszfalt fokozza az üvegházhatást
Zajszennyezés és talajszennyezés
Szennyvíz mennyisége nő
Globális felmelegedés: a földi klíma átlaghőmérsékletének hosszútávú megemelkedése
A felszíni vizek és troposzféra hőmérsékletének emelkedése
Okai:
Esőerdők irtása
Az ózon koncentrációjának csökkenése
Légköri kémiai folyamatok
Állattartás
Kontinensek vándorlása
Vulkáni tevékenység
Óceáni vízkörzés
Napciklus, napállandó változása
A Föld pályaelemeinek nagy léptékű változása
Felmelegedési spirál
A globális felmelegedés hatásai
Golf-áramlat
Tengerszint-emelkedés
Gleccserek olvadása, nagyobb jégfelületek olvadása
Tavak kiszáradása
Óceánok savasodása, felmelegedése
Üvegházhatás: a légkörben lévő CO2 és egyéb anyagok következtében kialakuló hatás
a Föld hőmérsékletét 33°C-kal magasabban tartja, mint amennyinek a Naptól való távolság függvényében lennie kellene
a szélsőséges hőingadozást 150°C-kal csökkenti
mérése: a bolygón megfigyelt felszíni hőmérséklet összehasonlítása azzal a hőmérséklettel, amelyen a bolygó a napsugárzásból elnyelt energiát kisugározza
a Föld tényleges sugárzási hőmérséklete: -18°C
A globális felszíni középhőmérséklet 15°C
> a légköri üvegházhatás 33°C-kal melegíti fel a felszínt
Übegázhatású gázok:
Szén-dioxid
Nitrogén-oxidok
Freonok
Ózon
Metán
Egyéb tényezők
Vízgőz-visszacsatolás (nagy optikai sűrűségű felhők visszaverik a Nap sugarait)
Hulladékprobléma
Hulladék: az emberi civilizáció termelő és fogyasztó tevékenysége során képződő felesleges anyag
Közvetlenül vagy közvetve veszélyezteti az egészséges és természetes környezetet
Keletkezési helyén felesleges, ott fel nem használható és további kezelést igényel
Hulladéktípusok
Veszélyes hulladék: összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, környezetre kockázatot jelentő hulladék
Környezetterhelés: vmely káros anyag vagy energia a környezetbe bocsátása
Környezetszennyezés: a környezet vmely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése
Környezetkárosodás: a környezetnek olyan mértékű szennyezettsége, amelynek eredménye csak beavatkozással vagy nem állítható helyre
Hasznosítás: a hulladék felhasználása
Újrahasználat: a termék eredeti célra történő ismételt felhasználása
Hulladékkezelés elemei:
A hulladék keletkezésének megelőzése
Mennyiségének és veszélyességének csökkentése
Hulladék kezelése
Szaktanácsadás, oktatás
Termékek életciklus-elemzése
Nem újrahasznosítható hulladékok
Elégetés, előnye:
A szemét térfogatát 90%-kl, tömegét 60-70%-kal csökkenti
Súlyos szennyeződést okozhat, ha a veszélyes anyagok kijutnak a levegőbe, talajba, folyókba, tavakba
Védőburkolat
Szelektív hulladékgyűjtés: anyagfajta szerinti elkülönített gyűjtés
Újrafeldolgozás, újrahasznosítás
Savasodás: savas eső
Az északi féltekén kontinentális méretek
Egyes égéstermékek a légköri nedvességgel savakat alkotnak és csapadék formájában a földfelszínre jutnak
A pH-változás nem közvetlenül károsítja a növényzetet, hane ma talajban oldott anyagok oldhatóságának növelésével à mérgezést okoznak
A talaj mikroorganizmusainak pusztulása
Ózonpajzs elvékonyodása: a sztratoszféra ózontartalmú része, képes az ultraibolya sugárzást elnyelni
Ózonlyuk: az ózonkoncentráció 220 Dobson-egység alá esik
a légkör szennyező anyagai reakcióba lépnek az ózonnal és elbontják
Cl és F (hűtőgépek, légkondik, szórópalackok)
Sokáig nem bomlanak le, akár 100 évig is megmaradhatnak a légkörben
Az ultraibolya sugárzás káros hatásai:
A planktonok mennyiségének csökkenése
Szembetegségek, bőr rákos elváltozásai
Ökológiai válság összefüggése a társadalmi és gazdasági kérdésekkel
Ökológiai lábnyom
Egy ember / egy adott terület népességének a természetre gyakorolt hatása, egy hektárban kifejezett mutatószám
Az a terület, ami károsodás nélkül meg tudja termelni az aktuális életvitelünkhöz szükséges javakat
Milyen mennyiségű
Természeti javakra, földre, vízre van szükség
Önmaga fenntartásához
A megtermelt hulladék elnyeléséhez
A demográfiai és gazdasági növekedésnek a Földön anyagi és energetikai korlátai vannak
Fenntartható fejlődés: olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket
Alappillérei
Szociális
Gazdasági
Környezeti
A megújuló energiaforrások kiaknázása nem lehet gyorsabb azok regenerálódási üteménél
A feleslegessé vált anyagok kihelyezésének mértéke nem haladhatja meg a környezet abszorbeáló kapacitását
A nem megújuló erőforrások kiaknázását a minimumra kell szorítani
ENSZ 1994: a fenntartható fejlődés mutatói
Az erőforrásokat hatékonyan használjuk, a hulladékképződést minimalizáljuk
Szennyezést korlátozzuk
Az emberek egészségét biztonságos, tiszta és kellemes környezet fenntartásával védjük
Természet sokféleségét értékként kezeljük és óvjuk
A közösségek helyi igényeit helyileg elégítjük ki
Áruk, szolgáltatások a környezet megterhelése nélkül legyenek megközelíthetők
.png)
Érettségi harmincévesen 