5. 1. Populációk – feladatok és számítások

Feladatok

Populációk feladat

1. Feladat: Az ökológiai környezet

1. Határozd meg az ökológiai környezet fogalmát!
2. Miért jelentenek ökológiai környezetet a nagy hőscincér számára az öreg tölgyfák, és miért nem jelentenek ugyanebben az erdőben a gyertyánok?

FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológiai feladatgyűjtemény, 497.o.

2. Feladat: A tűrőképesség

Ábraelemzés

1. tűrőképesség, tűréshatár, 2. minimum, 3. maximum, 4. pesszimum, 5. optimum, 6. életfolyamatok, 7. ökológiai tényező

8. szűk tűrésű nagy vízigényű, 9. szűk tűrésű semleges pH-igényű, 10. tág tűrésű hidegkedvelő, 11. tág tűrésű fénykedvelő, 12. szűk tűrésű mészkerülő

Igaz-Hamis
13. A tűrőképesség fogalmát minden környezeti tényezőre külön-külön kell értelmezni
14. A generalista fajok számos környezeti tényezővel szemben szűk tűrésűek
15. A specialista fajok számos környezeti tényezővel szemben tág tűrésűek
16. A tág tűrésű fajok könnyebben elviselik a környezet megváltozásait, mint a szűk tűrésűek

Összetett választás
17. Hogyan változhatnak az ökológiai környezet tényezői?
A a tengerszinthez viszonyítva, függőleges irányban
B horizontálisan, az éghajlati öveknek megfelelően
C napi ritmus szerint
D éves ritmus szerint
E nem változnak sehogyan sem, folyamatosan állandóak

Tűrőképesség	Példa (faj vagy csoport)
Tág tűrésű a hőmérsékletre nézve	18.
Szűk tűrésű a talaj pH-jára nézve	19.
Tág tűrésű a vízellátásra nézve	20.
Szűk tűrésű a levegő páratartalmára nézve	21.
Szűk tűrésű a levegő kén-dioxid-tartalmára nézve	22.
Szűk tűrésű a hőmérsékletre nézve	23.
Tág tűrésű a víz oldottoxigéntartalmára nézve	24.
Szűk tűrésű a víz oldottoxigéntartalmára nézve	25.

FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológiai feladatgyűjtemény, 497-498.o.

3. Feladat: Az indikátorfajok

1. Határozd meg az indikátorfaj fogalmát!

Párosítás-illesztés
A a savas pH-jú talaj indikátornövénye
B a szikes talaj indikátornövénye
C a nitrogénben gazdag talaj indikátornövénye
D a nyirkos mészkősziklák indikátornövénye
E a pangóvizes erdőfoltok indikátornövénye

2. csattanómaszlag
3. kapcsos korpafű
4. enyves éger
5. orvosi székfű
6. gímpáfrány

FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológiai feladatgyűjtemény, 498.o.

4. Feladat: A minimumtörvény

Egyszerű választás
1. Melyik ökológiai tényező jelenti egy populáció számára a korlátozó faktort?
A amely tényezők az adott populációra vonatkoztatott optimális mértékükhöz viszonyítva túl nagy mennyiségben vannak jelen
B amely tényezők egy adott populáció számára egy élőhelyen hiányoznak
C amely tényezők az adott populációra vonatkoztatott optimális mértékükhöz viszonyítva túl kis mennyiségben vannak jelen
D amely tényezők az adott populációra vonatkoztatott optimális mértékükhöz viszonyítva túl kis vagy túl nagy mennyiségben vannak jelen
E amely tényezők az adott populációra vonatkoztatott optimális mértékben vannak jelen

A korlátozó tényező hatását a hordómodellel szemléltethetjük. Ha egy hordó dongái eltérő hosszúságúak, űrtartalmát a legrövidebb donga fogja megszabni. Azaz hiába közelít az ökológiai (2) (melyeket egy-egy donga szemléltet a példában) többsége az (3), ha akad közöttük olyan, amely a (4) van közel. Ebben az esetben ugyanis a populáció előfordulását, fejlődésé ez a tényező fogja megszabni.

5. Fogalmazd meg a minimumtörvényt!

FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológiai feladatgyűjtemény, 499.o.

6. Feladat: Tudománytörténet

Párosítás-illesztés
A juhász Nagy Pál
B Tessedik Sámuel
C Alexander von Humboldt
D Justus von Liebig

1. Német természettudós (1769-1815). ő írta le először a biomokat
2. A magyar talajtani kutatások úttörője (1742-1820). ő telepített először akácot hazánkban
3. Magyar biológus (1935-1993). Nevéhez kötődik a modern matematikai statisztikai módszerek alkalmazása, a modellek bevezetése és az ökológiai fogalmi rendszer egyértelművé tétele
4. Német vegyés (1803-1873). A minimumtörvény (igaz, a növényekre vonatkoztatva) első leírója

FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológiai feladatgyűjtemény, 499.o.

7. Feladat: Populációk mérete

1. Mi a különbség egy populáció egyedszáma és sűrűsége között?

Egyszerű választás
2. Mi szabja meg egy populáció méretét?
A a populáció szaporodóképessége
B a populáció növekedési üteme
C a populáció potenciális szaporodóképessége
D a populáció reális szaporodóképessége
E az élőhely eltartóképessége

Igaz-hamis
3. Egy populáció szaporodóképességének mértékét a születési ráta fejezi ki

Egyszerű választás
4. Mit értünk egy populáció potenciális szaporodóképességén?
A a szaporodni képes egyedek számát egy populációban
B az egységnyi idő alatt bekövetkező egyedszám-növekedést
C az egységnyi idő alatt bekövetkező egyedszám-növekedést és egyedszámcsökkenés arányát
D valamennyi egyed által elméletben elérhető összes utód számát
E az élőhely eltartóképessége alapján korlátozott tényleges utódszám

5. Mit értünk egy populáció reális szaporodóképességén?
A szaporodni képes egyedek számát egy populációban
B az egységnyi idő alatt bekövetkező egyedszám-növekedést
C az egységnyi idő alatt bekövetkező egyedszám-növekedés és egyedszámcsökkenés arányát
D valamennyi egyed által elméletben elérhető összes utód számát
E az élőhely eltartóképessége alapján korlátozott tényleges utódszám

Ábraelemzés

6. egyedszám, 7. környezet nyomása, 8. a potenciális szaporodóképesség görbéje, 9. idő, 10. a reális szaporodóképesség görbéje, 11. stabilizálódott egyedszám

Négyféle asszociáció
A r-stratégisták
B K-stratégisták
C mindkettő
D egyik sem

12. a stabilabb, kevésbé változó élőhelyek populációi
13. a populáció fennmaradását szolgálja
14. rendszerint az időszakosan benépesíthető élőhelyeket foglalják el
15. általában fejlett ivadékgondozás jellemző rájuk
16. életciklusuk rövid
17. utódaik száma kevés
18. önfenntartó stratégia
19. nagyon sok utódot hoznak létre

20. Mi a gradáció?
21. Írj példát gradációra!

FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológiai feladatgyűjtemény, 510-511.o.

8. Feladat: A populációk térbeli szerkezete

Igaz-hamis
1. A populáció szerkezetén kizárólag a populáció egyedeinek térbeli eloszlását értjük
2. A populációk térbeli szerkezete a populáció mintázata

Ábraelemzés

3. Nevezd meg az egyes térbeli eloszlási típusokat!
4. Állítsd párba a megfelelő metszetszelvényeket és vetületi eloszlási képet!

FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológiai feladatgyűjtemény, 512.o.

9. Feladat: A populációk koreloszlása

1. Írj példát olyan populációra, amelynek egyedei egyidősek!
2. Írj példát olyan populációra, amelynek egyedei széles intervallumú koreloszlást mutatnak!

Ábraelemzés

3. korosztályok, 4. egyedszám, 5. fiatalodó populáció korcsoportdiagramja, 6. stabil populáció korcsoportdiagramja, 7. öregedő populáció korcsoportdiagramja

FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológiai feladatgyűjtemény, 512-513.o.

10. Feladat: A populációs kölcsönhatásokról

Az azonos élőhelyen élő populációk nem függetlenek egymástól, (1) kerülnek egymással. Ez lehet a vizsgált populáció szemszögéből (2) például az egyik populáció rendszeresen zsákmányul ejti egy másik populáció képviselőit és táplálkozik velük, vagy lehet (3) is ugyanez a kölcsönhatás, a másik populáció szemszögéből. A populációk közötti kapcsolatokat aszerint csoportosítjuk, hogy az milyen hatással van rájuk. Az előnyös hatást (4), a hátrányos hatást (5) jellel jelöljük. Az is előfordulhat, hogy a kapcsolat valamelyik fél számára közömbös. Ennek a viszonynak a jele (6)

FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológiai feladatgyűjtemény, 518.o.

11. Feladat. A mindkét populáció számára előnyös kölcsönhatás

Párosítás-illesztés
A alliancia
B mutualizmus
C szimbiózis
D mikorrhiza

1. tartós, szoros, gyakran az egyik vagy mindkét fél számára nélkülözhetetlen együttélés, amely az evolúció során új minőségű élőlény kialakulásához is vezetett
2. mindkét fél számára nélkülözhető, alkalmi kapcsolat
3. tartós, mindkét fél számára nélkülözhetetlen kapcsolat
4. az egyik fél számára nélkülözhetetlen alkalmi kapcsolat 

A alliancia
B mutualizmus
C szimbiózis
D mikorrhiza

5. csak állatpopulációk között alakulhat ki
6. kizárólag gomba- és növénypopulációk között alakulhat ki
7. elsősorban állat- és növénypopulációk között alakulhat ki
8. valamennyi élőlénycsoport populációi között kialakulhat

Asszociációs feladat
A alliancia
B mutualizmus
C szimbiózis
D mikorrhiza

9. a lucerna és az őt megprozó posztméh kapcsolata, 10. papucsállatka és a benne élő fotoszintetizáló egysejtűek kapcsolata, 11. együtt legelő struccok és zebrák kapcsolata, 12. az ember és a vastagbelében élő baktériumok kapcsolata, 13. a remeterák és a csigaházán élő csalánozók kapcsolata, 14. a gyilkos galóca és a vele együtt élő gyertyák kapcsolata, 15. a zuzmóban a kékbaktériumok és a tömlősgombák kapcsolata, 16. a hazai orchideák és a velük együtt élő gombamicéliumok kapcsolata, 17.  pillangósvirágú növények és a gyökereikben élősködő baktériumok kapcsolata, 18. a kafferbivaly és az őt tisztogató pásztorgének kapcsolata

FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény, 518-519.o.

12. Feladat: Az egyik populáció számára előnyös, a másik számára hátrányos kölcsönhatás

Négyféle asszociáció
A predáció
B parazitizmus
C mindkettő
D egyik sem

1. egy gazdaszervezet és az őt fogyasztó populáció viszonya
2. nem alakulhat ki állatpopulációk között
3. minden populációt érint
4. az egyik populáció a másik testanyagait fogyasztja
5. egyik formája a növényevés
6. csak növénypopulációk között alakulhat ki
7. egyik formája a ragadozás
8. nem alakulhat ki növénypopulációk között

Válaszold meg egy mondatban, mit jelentenek az alábbi kifejezések!
9. fakultatív parazita szervezet
10. obligát parazita szervezet
11. félparazita szervezet
12. hiperparazita szervezet

Párosítás-illesztés
A fakultatív parazitizmus
B obligát parazitizmus
C félparazitizmus
D hiperparazitizmus

13. fagyöngy
14. egyes fürkészdarazsak
15. kullancs
16. májmétely

Igaz-hamis
17. A növényevés és a ragadozás között lényeges különbség, hogy a növényevés során a préda rendszerint nem pusztul el, csupán károsodik
18. A ragadozó zsákmánya a préda
19. Ha egy predátor saját fajtársait fogyasztja el, kannibalizmusról beszélünk

20. Mi a különbség egy ektoparazita és egy endoparazita életmódja között?

Párosítás-illesztés
A fakultatív endoparazita
B obligát endoparazita
C fakultatív ektoparazita
D obligát ektoparazita

21. gyötrő szúnyog
22. nincs ilyen
23. galamb tolltetű
24. horgasfejű galandféreg

Igaz-hamis
25. A parazita növények valamilyen obligát paraziták

FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény, 519-520.o.

13. Feladat: Az egyik populáció számára előnyös, a másik számára közömbös kölcsönhatás

1. hogyan nevezzük idegen szakszóval ezt a kölcsönhatástípust?
2. Mi a szakkifejezés magyar megfelelője?

Ebbe a csoportba tartozó kapcsolat a beköltözés, szünókia. Ebben az esetben egy populáció lakó- költő- peterakó stb. helyül más fajok által készített építményeket használ. A kölcsönhatás egy másik formája az együttlakás, parőkia. Az együttlakó populáció úgy húzódik egy másik populáció közvetlen közelébe, hogy az közben a másikat a legkisebb mértékben sem károsítja, az rendszerint tudomást sem vesz róla. A parőkia szélsőséges formája az entőkia. Egy egyed egy másik faj testének belsejében talál menedéket. A növényvilágban és állatvilágban egyaránt elterjedt a rátelepedés, epőkia. A kölcsönhatás legtágabban értelmezett kapcsolata, ha egy populáció puszta létével egy másik populáció számára biztosítja az életfeltételeket.

Írj példát…
3. a szűken értelmezett fogalomra
4. szünókiára
5. parőköára
6. entőkiára
7. epőkiára

Igaz-hamis
8. Az egyik populáció számára előnyös, a másik számára közömbös populációs kapcsolatokban az egyik fél számára általában a kapcsolat nélkülözhetetlen

FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény, 520-521.o.

14. Feladat: Az egyik populáció számára közömbös, a másik számára hátrányos kölcsönhatás

1. Melyik két populációs kölcsönhatás tartozik ebbe a viszonyba?
2. Határozd meg a kapcsolat gombák és baktériumok kölcsönhatására jellemző típusát!
3. Milyen területeken használható a mindennapos gyakorlatban e viszony felismerése?
4. Írj egy konkrét példát!

Egyszerű választás
5. Kinek a nevéhez fűződik a kölcsönhatás felismerése?
A Louis Pasteur
B Robert Koch
C Antony Leewenhook
D Otto Müller
E Alexander Fleming

6. Határozd meg a kölcsönhatás virágos növényekre jellemző típusát
7. Írj egy példát a kölcsönhatásra

FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény, 521.o.

15. Feladat: Mindkét populáció hátrányos vagy közömbös kölcsönhatás

1. Melyik populációs kölcsönhatás mindkét populáció számára hátrányos?
2. Írj példát ennek a populációs kölcsönhatásnak fajon belüli és fajok közötti típusára!
3. Miért jelentenek egy társulásra veszélyt a behurcolt és gyorsan terjeszkedő (invazív) fajok?
4. Írj egy példát invazív fajra!
5. Hogyan nevezzük szakszóval a minkét populációra közömbös kölcsönhatástípust?

FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény, 521.o.

16. Feladat: Példák különböző populációs kölcsönhatásokra

Példa	A kölcsönhatás típusának jele
A hódfajok a rénszarvasok által kikapart zuzmókat fogyasztják	1.
Egy bükkösben az erdei ganéjtúró bogár és a gyapjaslepke populációs kölcsönhatása	2.
A balkáni gerle és a vadgerle populációs kölcsönhatása	3.
A diófa alatt nem kelnek ki a sárgarépa magjai	4.
A kereklevelű harmatfű házilegyet fogott	5.
A levéltetvek az őszibarack levelein szívogatnak	6.
A keselyűk az oroszlánok maradékán osztozkodnak	7.
A zeller a konyhakertben a karalábé fejlődését gátolja	8.
A gólyafészek oldalában verebek fészkelnek	9.
A nyers vöröshagyma és a torma jót tesz hűléses megbetegedések esetén	10.

FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény, 522.o.

17-19. Feladat: emelt szintű érettségi feladatok

Populációk – emelt szintű feladatokHerunterladen

20. Feladat: A tűrőképesség és elterjedés (esszéfeladat)

1. Definiálja a tűrőképesség fogalmát!
2. Mutassa be az ökológiai és élettani optimum, illetve az ökológiai niche fogalmát!
3. Mit mond ki a Gauze-elv?
4. Hogyan kerülik el ezt a populációk?
5. Mit nevezünk generalista élőlénynek?

FORRÁS: Sebőkné Orosz Katalin: Biológia érettségi, esszé típusú feladatok, 196-197.o.

21. Feladat: A populációk szerkezetváltozása (esszéfeladat)

1. Értelmezze a mellékelt grafikonokat az r- és K-stratégisták fogalmának és jellemzőinek megadásával!
2. Válaszában indokolja meg, hogy miért nem lepik el a Földet a sáskák vagy levéltetvek egy-egy kirajzás után!

FORRÁS: Sebőkné Orosz Katalin: Biológia érettségi, esszé típusú feladatok, 197-198.o.

22. Feladat: A populációk közti kölcsönhatások (esszéfeladat)

1. Mutassa be a populációk közti lehetséges kapcsolatok típusait egy-egy konkrét példán keresztül az állatvilágban!
2. Milyen kapcsolatok alakulnak ki a mikroorganizmusok között?
3. Milyen kapcsolatok jönnek létre a mikroorganizmusok és a növények között?
4. Mutassa be a növényi populációk közötti lehetséges kapcsolatokat is!

FORRÁS: Sebőkné Orosz Katalin: Biológia érettségi, esszé típusú feladatok, 200-202.o.

Megoldások

1. Feladat

1. az élőlényeket körülvevő környezeti tényezők összessége közül azok a tényezők, amelyek az élőlényekre ténylegesen is hatnak, azaz amelyek megváltozására az élőlények valamilyen módon reagálnak, 2. mert a nagy hőscincér tápnövénye az öreg tölgy. Ha kivágják őket, arra a nagy hőscincér populációja úgy reagál, hogy arról az élőhelyről eltűnik. Ha a gyertyánokat vágják ki, akkor arra a cincérpopuláció nem reagál.

2. Feladat

1. G, 2. B, 3. C, 4. D, 5. E, 6. A, 7. F, 8. C, 9. B, 10. D, 11. E, 12. A, 13. I, 14. H, 15. I, 16. I, 17. A, B, C, D. 18. tigris, 19. tőzegmohák, 20. fehér nyárfa, 21. százszorszép, 22. zuzmók, 23. melegvízi korallok, 24. kárász, 25. sebes pisztráng

3. Feladat

1. az indikátorfajok az egy vagy több ökológiai faktorral szemben is szűk tűrésű szervezetek, 2. C, 3. A? 4. E, 5. B, 6. D

4. Feladat

1. D, 2. faktorok, 3. optimumhoz, 4. minimumhoz, 5. a populációk elterjedését azok a környezeti hatások szabják meg, amelyek legjobban közelítenek az ökológiai minimum- vagy maximumponthoz

6. Feladat

1. C, 2. B, 3. A, 4. D

7. Feladat

1. az egyedszám egy abszolút érték, az egyedsűrűség egy terület vagy térfogategység alapján becsült egyedszám, 2. E, 3. I, 4. D, 5. E, 6. A, 7. D, 8. E, 9. C, 10. F, 11. B, 12. B, 13. C, 14. A, 15. B, 16. A, 17 B, 18. D, 19. A, 20. túlszaporodás, 21. a gyapjaslepke gradációja hazánkban 2005ben

8. Feladat

1. H, 2. H, 3. A egyenlete, B véletlenszerű, C szigetszerű, 4. A és e, B és d, C és f

9. Feladat

1. rajzó májusi cserebogarak, 2. természetes tölgyes, ahol a magoncoktól kezdve a fiatal fákon át az öreg tölgymatuzsálemekig minden korosztály képviselve van, 3. A, 4. B, 5. E, 6. D, 7. C

10. Feladat

1. kölcsönhatásba, 2. előnyös, 3. hátrányos, 4. +, 5. -, 6. 0

11. Feladat

1. C, 2. A, 3. D, 4. B, 5. A, 6. D, 7. B, 8. C, 9. B, 10. C, 11. A, 12. C, 13. C, 14. D, 15. C, 16. D, 17. C, 18. A

12. Feladat

1.C, 2. D, 3. A, 4. C, 5. A, 6. D, 7. A, 8. D, 9. csak időlegesen tartózkodik a gazdaszervezetén, 10. kizárólag a gazdaszervezeten /ben képes élni, 11. olyan növényi parazita, amelyik csak az ásványi sókat és vizet szívja el a gazdaszervezet faelemeiből, a szerves anyagokat már maga állítja elő, mert képes a fotoszintézisre, 12. egy másik parazita belsejében fejlődő parazita (csak rovarok között), 13. C, 14. D, 15. A, 16. B, 17. I, 18. I, 19. I , 20. az ektoparazita a gazdaszervezet külsején, az endoparazita a belsejében élősködik, 21. C, 22. A, 23. D, 24. B, 25. I

13. Feladat

1. kommenzalizmus, 2. asztalközösség, 3. a sakálok megeszik az oroszlán zsákmánymaradékát, 4. erdei fülesbagoly elhagyott szarkafészekben költ, 5. gólyafészekben számtalan apró rovar él a táplálkozási maradékokon, 6. tengeri uborkák számos apró halnak szolgálnak menedékül, 7. epifita növények trópusi fákon, 8. H

14. Feladat

1. antibiózis és allelopátia, 2. a gomba által termelt és leadott anyagok a baktériumokra nézve pusztító hatásúak, 3. gyógyászat, 4. az ecsetpenész, Penicillium gombából kivont penicillin számos baktériumcsoportot elpusztít, 5. E, 6. az egyik virágos növény által leadott anyag (bomlása során keletkező anyag, stb.) egy másik virágos növénypopuláció életlehetőségeit rontja, 7. a fokhagyma számos gyomnövény magjának a csírázását megakadályozza

15. Feladat

1. vetélkedés, kompetíció, 2. két gímszarvasbika harca a nőstényért, két növényfaj küzdelme a vízért egy erdő aljnövényzetében, 3. mert nincsenek természetes ellenségeik, azaz nem épültek be még a már működő kölcsönhatás-kapcsolatrendszerekbe és rendszerint ki is szorítják az eredeti fajokat, 4. bálványfa, selyemkóró, kanadai aranyvessző

16. Feladat

1. + 0, 2. 0 0, 3. – – , 4. – 0, 5. + – , 6. + – , 7. + 0 , 8. – 0, 9. + 0, 10 – 0

17-19. Feladat

Populációk – emelt szintű feladatok megoldásaHerunterladen

20. Feladat

• Az élőlények azon sajátosságát, ahogy a környezet hatásait felfohják, azokra reagálnak, tűrőképességnek nevezzük
• Ez genetikailag meghatározott, az utódokba átadható
• A tűrőképesség (tolerancia) adaptáció eredménye
• A tűrőképességet grafikusan optimumgörbével (Gauss-görbe) ábrázolhatjuk
• Az élőlény számára legideálisabb a görbe optimumterülete (a csúcsértéket tartalmazó sáv), ettől jobbra és balra van a pesszimum sávja, ahol a környezeti tényezők még elviselhetők az élőlény számára, de nem ideálisak, majd a görbe két szélső pontja a minimum és a maximumtartomány, amit éppen csak el tud viselni
• A két szélső érték közti tartomány az élőlény tűrőképessége egy adott környezeti tényezőre nézve
• Egy-egy tényezővel szemben az élőlény lehet szűk tűrésű (kis toleranciatartomány) és tág tűrésű (nagy toleranciatartomány)
• Az élettani optimum az élőlény életműködései számára legoptimálisabb feltételek együttese
• Az elméleti (fundamentális) niche az a sokdimenziós hipertér, amit az élőlény a tényleges jelenlétével kitöltene
• Ez az élettani optimumok szerint rajzolódik úgy ki, hogy az egyes optimumgörbéket egymásra vetítjük, és azok közös metszete adja ki a niche-t
• A valóságban azonban az élőlények az ökológiai optimumterületükön igyekeznek megélni, ami a valós ökológiai fülkében (realizált niche) teljesül
• Ennek az az oka, hogy több élőlénynek is lehet ugyanaz az élettani optimuma, és ugyanabban az élettérben szeretne megélni
• A Gauze-elv (kompetitív kizárólagosság elve) azonban kimondja, hogy azonos ökológiai igényű élőlények nem élhetnek tartósan együtt, mert az az egyik fél kizáródásához vezet
• Ezért az élőlények lemondanak azé élettani optimumterületről, és alkalmazkodás révén az ökológiai optimumterületükön élnek
• A kizáródás megoldható niche-szegregációval is
• Ez történhet térben, ilyenkor a versengés eredményeként az eredeti élettér egyre több, de kisebb niche-re tagolódik fel, de történhet időben is, pl. nappali és éjszakai állatok
• A generalista élőlény több környezeti tényezővel szemben is tág tűrésű, ezért a Föld különböző éghajlati területein megtalálható (kozmopolita)

21. Feladat

• Mindkét grafikon a papuláció egyedszámváltozását (dN) mutatja be az idő függvényében a kétfél szaporodási stratégia szerint
• Az egyedszám változása maga után vonja a populáció szerkezetváltozását
• A populációk egyedszámát alapvetően a születések és a halálozások száma határozza meg, de befolyásolja a migráció is, bár csak elhanyagolható mértékben
• Természetesen a populáció egyedszámának egy minimális értéket el kell érnie, hogy a populáció szaporodóképes legyen (kihalási küszöb)
• Mindkét grafikonon ezzel a kezdőértékkel indul az egyedszámgörbe
• Az egy egyedre vonatkoztatott születési (b) és halálozási (d) ráta különbsége a belső szaporodási rátát (r) vagy malthusi paramétert adja meg
• Azokat az élőlényeket, amelyek minden energiájukat a belső szaporodási ráta növelésére fordítják, r-stratégistáknak nevezzük
• Ezek az élőlények az 1. grafikonon látható potenciális (korlátlan) szaporodási görbe szerinti szaporodási stratégiát használják
• A populáció egyedszáma kezdetben négyzetesen emelkedik, ezért a hirtelen egyedszám-emelkedés éhínséghez, ill. a ragadozók elszaporodásához vezet, emiatt hirtelen csökken az egyedszám is
• Ez a hirtelen egyedszámcsökkenés a gradáció
• Emiatt nem lepik el a Földet egy-egy kirajzás után a sáskák vagy a levéltetvek
• Az r-stratégisták rossz versengők, de tűrőképességük tág
• A jó versengő élőlények a reális (korlátozott) szaporodási ráta szerint alakítják egyedszámukat. Ez látható a 2. grafikonon
• Kezdetben a populáció a minimális egyedszámról indulva potenciálisan szaporodik, amikor azonban az egyedszám eléri azt az intervallumot, amit a környezet eltartóképességének (K) nevezünk, felhagynak ezzel a stratégiával
• Csak annyi utódot hoznak létre, amennyi a faj biztos fennmaradását szolgálja, így az egyedszám a K-érték körül mozog
• Ezek az élőlények a K-stratégisták, az ő túlélési esélyük nagy, ezért nem a szaporodásra, hanem a társulásban kivívott helyük megtartására fordítják energiájuk nagy részét

22. Feladat

• A populációk között lehet közvetett kapcsolat, amikor a társulásban együtt élő populációk semmilyen közvetlen hatást nem fejtenek ki egymásra. Ez a neutralizmus, a mindkét fél számára semleges kapcsolat, pl. oroszlán és termesz
• A populációk közötti kapcsolatok lehetnek egyoldalúak, amikor az egyik fél számára semleges a másik jelenléte
• A kommenzalizmus (asztalközösség) olyan egyoldalú kapcsolat, amelyben az egyik fél számára semleges, a másik fél számára előnyös az együttélés. Pl. a sikeresen ragadozó oroszlán számára semleges, hogy ki fogyasztja el utána a maradékot, a keselyűknek vagy a hiénáknak viszont ez gazdag táplálékforrást jelent, mivel ők maguk nem, vagy csak nehezen tudnának zsákmányt szerezni
• A populációk közti kölcsönkapcsolatokban mindkét fél számára valamilyen hatással jár az együttélés
• A szimbiózis mindkét fél számára kölcsönösen hasznos együttélést jelent. Ilyen az orrszarvú és a nyűvágó kapcsolata: az orrszarvú megszabadul a parazitától, a madár védelemhez és táplálékhoz jut
• A parazitizmus olyan kölcsönkapcsolat, amelyben az élsőködő előnyhöz jut, míg az együttélés a gazdaszervezet számára hátrányt jelent. Például a hegyesfarkú bélgiliszta és a juh kapcsolata
• A predáció olyan kölcsönkapcsolat, ami a ragadozó számára előnyös, a préda, a zsákmány számára hátrányos. Azért különböztetik meg a parazitizmustól, mert itt a negatív hatást elviselő egyed azonnal elpusztul. Pl vörös róka és üregi nyúl
• A kompetíció (versengés) mindkét fél számára hátrányos kölcsönkapcsolat, ezért a populációk igyekeznek alkalmazkodással elkerülni, pl. Darwin-pintyek
• A szaprofitizmus nem tekinthető valódi populációk közti kapcsolatnak, mert az elpusztult fél nem vesz benne részt, de az elhalt szerves anyaggal táplálkozó számára előnyös, pl szivacsok
• A mikroorganizmusok között anitbiózis alakulhat ki, amikor az antibiotikumot termelő fél számára semleges, hogy anyagcsere melléktermékével mi történik, a másik fél szaporodását vagy létét azonban korlátozza ez az anyag, számára tehát hátrányos. Pl baktériumok és gombák
• A mikroorganizmusok és a növények között kialakulhat szimbiózis, pl. pillangósvirágúak és gyökérgümőiben élő nitrogénkötő baktériumok között
• A mikroorganizmusok és a növények között kialakulhat azonban parazitizmus is, amikor a mikroorganizmus a gazdanövényen élősködik, pl. szőlő és peronoszpóra
• A magasabb rendű növények és a mikroorganizmusok kölcsönösen termelnek olyan kémiai anyagokat, amelyek a másik félre károsan hatnak, pl. baktériumtoxin a növényre hat károsan, a vöröshagyma hatóanyaga a baktérium elszaporodását korlátozza
• A magasabb rendű növények között kialakulhat versengés, pl. egy erdőtársulásban a fényért való küzdelem, ami a szintezettség kialakulásához vezet. Pl tölgy-gyertyán
• Magasabb rendű növények között parazitizmus is kialakulhat, pl. fagyöngy és fás szárú növény
• Magasabb rendű növények olyan anyagokat (kolinok) termelhetnek, amelyek növelhetik vagy csökkenthetik a másik fél túlélési esélyét
• A diófa hatóanyaga (juglon) csökkenti minden alatta lévő lágyszárú zárvatermő növény életesélyét, a zeller serkenti a paradicsom fejlődését, de gátolja a dohányét
• A magasabb rendű növények kémiai úton történő egymásra hatását allelopátiának nevezzük