4. 8. 8. A hormonrendszer

A hormonrendszer működése

  • Hormonok: a jelként funkcionáló anyagok, transzmitterek
    • Sejtek által termelt hatóanyagok, melyek más sejtek működését megváltoztatják
    • Lehetnek:
      • Aminosav-származékok: tiroxin, adrenalin
      • Peptidek: ADH, oxitocin, inzulin
      • Fehérjék: növekedési hormon
      • Szteroidok: mellékvesekéreg hormonok, nemi hormonok
    • Rövid élettartamúak, gyorsan lebomlanak
    • Hatás: lassú, de tartós
  • A hormonok szállítása a vérpályán keresztül valósul meg
    • A vérben általában fehérjékhez kötve szállítódnak (lassabban bomlanak le, ill ürülnek ki a vesén keresztül)
    • A belső elválasztású mirigyek hatóanyagaikat (hormonok) a vérbe ürítik, amely elszállítja azokat a célsejtekhez, megváltoztatva működésüket
Jelátvitel (Orvosi biotechnológia) | Digitális Tankönyvtár
  • A szállítás végállomása a célsejt
    • A transzmittert a specifikus receptoraival köti meg
    • A receptor jelenléte teszi szelektívvé a különféle sejtek között a hormonális hatást
    • Elhelyezkedésük szerint:
      • Sejten belüliek (szteroid hormonok)
        • A szteroid hormonok akadály nélkül átjutnak a membránon
        • A citoplazmában vagy sejtmagban kapcsolódnak a receptorhoz
        • Receptor-hormon-komplex a DNS-hez kötődik -> az örökítő anyag működésének megváltoztatása (nemi érés)
      • Sejten kívüliek (peptid hormonok)
        • A sejthártya felszínén
        • A hormon nem jut be a sejt belsejébe
        • Másodlagos hírvivő: a membrán felszínén történő változásokat közvetíti a sejt belseje felé
          • Pl: cAMP (májsejtek) ->
            • Adrenalin megkötődik a májsejtek felszínén
            • cAMP jön létre ATPből
            • a cAMP kinázokat aktivál, ezek foszfátcsoportokat kapcsolnak más enzimekhez, azokat aktív állapotba hozva
            • enzimek aktiválódnak (glikogént glükózzá bontják
          • Tehát: adrenalin hatására a májsejtekben a glikogén glükózzá bomlik le, amelyet a sejtek a vérpályába adnak le, növelve a vércukorszintet
        • Másodlagos hírvivő még: (acetilkolin, oxitocin, szerotonin, ADH) a célsejtek citoplazmájában a szabad Ca2+ koncentrációjának fokozásával érik el hatásukat
          • A sejtbe kerülésük:
            • Csatornákon keresztül az extracelluláris térből
            • Belső raktár (SER, mitokondrium)
          • Fehérjékhez való kapcsolódás által fejti ki hatását
  • Hormontermelés: az endokrin szervekben (lásd lent)
  • Szabályozás: a neuroendrokrin rendszer által (lásd fent)
  • Ugyanaz a hormon más szervben más hatást fejthet ki (receptor-különbség)
    • Ugyanaz a hormon, attól függően, hogy milyen típusú sejten, milyen típusú receptorhoz kötődik, más más hatást eredményezhet

Hormonális szabályzás

  • A szénhidrát-anyagcserében
    • Adrenalin
      • Adrenalin hatására a májsejtekben a glikogén glükózzá bomlik le, amelyet a sejtek a vérpályába adnak le, növelve a vércukorszintet
    • Inzulin
      • Inzulin hatására a májsejtekben csökkenti a cAMP szintet, mivel a glikogén szintéziséért felelős enzimek defoszforilált állapotban aktívak
      • Csökkenti a vércukorszintet, segíti a sejtek cukorfelvételét, fokozza a cukor oxidációt
    • Glükokortikoidok
      • Kortizol hatása a szénhidrát készletek megőrzésére irányul (vércukorszint emelése, máj glükóz raktározása, cukrok oxidációjának csökkentése)
  • A só- és vízháztartásban
    • Mineralokortikoidok
      • Aldoszteron serkenti a Na+ visszaszívását, vérnyomás szabályozása (nő a vízvisszaszívás mértéke is)
    • Vazopresszin
      • Emeli a vérnyomást, szűkíti az ereket, fokozza a víz passzív visszaszívását, csökkenti a vizelet mennyiségét
  • A kalcium-anyagcserében
    • Parathormon
      • A csontok Ca2+-leadását serkenti, fokozza a csontfaló sejtek aktivitását
      • A vesében a Ca2+ kiválasztását csökkenti, a visszaszívódást serkenti
      • A bélcsőben a Ca2+ felszívódását serkenti
    • Kalcitonin
      • a vér Ca2+ szintjét csökkenti
    • D-vitamin-hormon
      • D-vitamin nélkül nincs Ca2+-felszívás a bélben

Belső elválasztású mirigyek

  • Belső elválasztású mirigy: az endokrin kommunikáció során a jelkibocsátó egység
    • Kivezetőcső nélküli mirigyek
    • Hatóanyagaik: hormonok
    • Közvetlenül a vérbe ürítik
  • Elhelyezkedésük
    • Agyalapi mirigy (hipofízis)
  • Központi jelentőséggel bíró belső elválasztású mirigy
      • Az endokrin rendszer összes funkciójára kifejti hatását
      • A legtöbb belső elválasztású mirigyre szabályozó hatású
      • Közvetíti az idegrendszer szabályozó hatásait a szervezet felé
      • A koponya ékcsontjának töröknyergében, borsó nagyságú
      • A hipotalamusszal a hipofízisnyél kapcsolja össze
      • Szerkezet:
        • Elülső lebeny (adenohipofízis)
          • A mirigy fő tömege
          • Agyalapi mirigy hormonjai
          • Hatféle hormont termel
            • Növekedési hormon, STH, GH
              • Biztosítja a genetikailag meghatározott testméretek elérését
              • Polipeptid
              • Nincsenek kitüntetett célszervei
              • +serkenti a porcsejtek osztódását
              • +serkenti a csontok hosszúsági, szélességi növekedését
              • +segíti az elcsontosodást
              • + serkenti a fehérjék vázizomba épülését
              • Anyagcserére gyakorolt hatásai:
                • Növeli a vércukorszintet
                • Serkenti a cukor raktározását
                • Gátolja a cukor oxidációt
                • Serkenti a zsírok oxidációját
                • Serkenti a fehérjék szintézisét
              • Termelődését a mélyalvás és a fizikai munka serkenti
            • Pajzsmirigyserkentő hormon, TSH
            • Mellékvesekéreg serkentő hormon, ACTH
            • Tüszőserkentő hormon, FSH
            • Sárgatest serkentő hormon, LH
            • Tejelválasztást serkentő hormon, PRL
          • Általában polipeptidek vagy glikoproteidek
          • Negatív visszacsatolás: a szabályozott egység működésének eredménye / terméke gátlóan hat vissza a szabályozó egység működésére
        • Hátulsó lebeny (neurohipofízis)
          • Benne hormonszintézis nem folyik, csak hormonokat raktároz, illetve a véráramba juttat, amelyek a hipotalamusz nagysejtes magvaiban termelődtek
          • ADH, oxitocin
    • Tobozmirigy
  • Pajzsmirigy: a pajzsporc és légcső előtt
      • Két lebenyből áll, amelyet egy keskeny híd köt össze
      • Szerkezete:
        • Follikulusok, hólyagocskák építik fel
        • Belsejét a sejtek által termelt fehérje jellegű anyag, a tireoglobulin tölti ki
        • Gazdagon erezett lazarostos kötőszövetbe ágyazódnak
        • A hólyagok között kis sejtcsoportok találhatók: parafollikuláris C-sejtek (kalcitonint termel)
      • Termelt hormonok:
        • Tiroxin (T4): jód tartalmú aminosavszármazék
          • Előanyaga: tireoglobulin (polipeptid), a hólyagocskák falának sejtjeiben jön létre
          • A T4 előállításához szükséges jódot az ivóvízből és a táplálékból vesszük fel
          • Napi jód szükséglet: 0,1 mg, a pajzsmirigy kb. 10 g jódot raktároz
          • Élettani hatásai
            • Nincs kitüntetett célszerve
            • Morfogenetikai hatás
              • +normális egyedfejlődés, a sejtek differenciálódása
              • + csontfejlődés
              • + idegrendszer fejlődése
              • + fehérjék szintézisét serkenti
            • Anyagcserére tett hatás
              • +emeli az oxidatív lebontó anyagcsere mértékét a mitokondriumok membránjának áteresztőképességének növelésével
              • + csökkenti a máj glükóz raktározását
              • + emeli a vércukorszintet
              • + serkenti a sejtek cukoroxidációját
              • + májban, szívizomzatban növeli az oxigénfogyasztást
              • + növeli a testhőmérsékletet (oxidációs folyamatok serkentése miatt)
          • Elválasztásának szabályozása: az agyalapi mirigy elülső lebenyének TSH-ja (glikoproteid)
          • Szabályozás a negatív visszacsatoláson alapszik
          • Hatásának alapja: a génírás szanályozása
        • Trijódtironin (T3)
    • Mellékpajzsmirigy
      • A pajzsmirigy csúcsán, annak állományába ágyazódnak be, számuk 4
      • Eltávolítása azonnal a vér Ca2+ tartalmának 30-40%-os csökkenéséhez vezet
        • Izomgörcsök
        • fulladás
      • A kalciumháztartás szabályozása
        • Kalciumion jelentős, mert
          • A csontok szervetlen alapállományának egyik alkotója
          • Izomműködés
          • Véralvadás
          • Enzimek működése
          • Idegsejtek aktivitása (hiánya izomgörcsökhöz vezet)
          • Szívizom ingerlékenysége
          • Fokozza a Golgi-hólyagok exocitózisát
          • Másodlagos hírvivő
        • Optimális kalcium ellátásban közreműködik:
          • Csontrendszer (leadás és felvétel)
          • Vesék (visszaszívás)
          • Bélcsatorna (táplálék Ca2+ felszívása D vitamin jelenlétében)
        • A fenti szervek működésének összehangolása:
          • Szabályzás: termelődési szintjüket a vér Ca2+ szintje határozza meg
          • Kalcitonin: a pajzsmirigy kötőszövetében (32 aminosavból)
            • +a vér Ca2+ szinjét csökkenti
            • Hatása a parathormonéval ellentétes
            • Főleg a csontrendszerre hat
          • Parathormon: mellékpajzsmirigyben (84 aminosavból)
            • + a csontok Ca2+ leadását serkenti
            • + fokozza a csontfaló sejtek aktivitását
            • + a vesében a Ca2+ kiválasztását csökkenti, visszaszívódását serkenti
            • + a bélcsőben a Ca2+ felszívódását serkenti (D-vitamin jelenlétében)
            • Hiány: izomgörcsök, fulladás
            • Túltermelődés: csontritkulás, csonttörékenység
  • Mellékvesék
      • A vesék felső csúcsán, a veséktől működésükben és fejlődésükben is eltérőek
      • Szerkezet
        • Kéregállomány
          • Perifériásan
          • A mellékvese tömegének 90%-a
          • 3 féle szteroid hormont termel
            • Kiindulási vegyülete a koleszterin (a táplálékkal vesszük fel vagy a szervezet maga állítja elő)
            • A vérben globulinokhoz kötődve szállítódnak (lassítja a vesén keresztüli ürülésüket)
            • Aldoszteron: a kéregállomány legkülső rétege termeli
              • Só és vízháztartásra ható hormon
              • +serkenti a Na+ visszaszívását a vesecsatornácskák gyűjtőcsöveiben, a verejtékmirigyek kivezetőcsöveiben, a bélben
              • +vérnyomás szabályozása: hatására a fokozódó sóvisszaszívás következtében nő a vízvisszaszívás mértéke is
              • Elválasztásának szabályzása:
                • A vér Na+ tartalma
                • Vérnyomás
                • ACTH hormon szintje
              • Renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer
                • Alacsony vérnyomás ->
                • A veséhez vezető arteriola falában lévő simaizomsejtek renint választanak ki ->
                • A renin a máj által felszabadított angiotenzinogént angiotenzin I-é alakítja ->
                • Az angiotenzin I a tüdőben angiotenzin II-vé alakul ->
                • Fokozza az aldoszteron elválasztását ->
                • Vérnyomás növekedése
          • Kéregállomány középső rétegében: szénhidrát anyagcserét befolyásoló hormonok
            • Kortizol (hidrokorzizon)
              • Elválasztását az ACTH szabályozza
              • Hatása a szénhidrát készletek megőrzésére irányul
              • +vércukorszint emelése
              • +máj glükóz raktározásának serkentése
              • + cukrok oxidációjának csökkentése
              • + a májba jutott tejsavból elősegíti a glükóz képződését (glükoneogenezis)
              • + serkenti az izomfehérjék bontását
              • + serkenti a májba jutott aminosavak cukrokká alakítását
              • + serkenti a zsírok lebontását
              • + stresszhomon (stresszhelyzetben anyagcsereszabályozás)
              • + gyulladáscsökkentő, antihisztamin hatású
              • Elválasztása napszakos ritmusú
                • Reggel magasabb (éberség fokozása)
                • Koradélután csökken
                • Az esti órákra minimálisra csökken (esti nyugalom, fáradtságérzet)
            • Kortikoszteron (glukokortikoidok)
          • Kéregállomány belső rétege: szexuálszteroidok
            • Androgének (szexuálszteroidok) – tesztoszteron és ösztrogén
              • Elválasztását az ACTH szabályozza
              • Másodlagos nemi jellegek
        • Velőállomány: átalakult idegsejtek, melyek nagymértékű hormonelválasztásra specializálódtak
          • Adrenalin
            • Aminosavszármazék
            • Szintézise: tirozinból kiindulva dopaminon keresztül
            • Stersszhormon:             
              • Nyugalomban a szintje minimális
              • Megterhelés esetén a szervezet izgalmi állapotának kialakításáért felelős
            • +vércukorszint emelése
            • + máj glükóz raktározásának csökkentése
            • + glikogén bontásának serkentése
            • +serkenti a glükóz oxidációjét
            • +serkenti a zsírok lebontását
            • +emeli a vérnyomást
            • +növeli a szívfrekvenciát
            • +tágítja a hörgőket
            • +tágítja a vázizmok ereit, koszorúereket
            • +szűkíti a bélcső és bőr ereit
          • Noradrenalin
            • Hatása az adrenalinéhoz hasonló
            • +csak a szív koszorúereket tágítja, az összes többit szűkíti
          • Dopamin (idegrendszerben is előforduló ingerületátvivő anyagok
            • Gátolja a prolaktin felszabadulást a hipofízis elülső lebenyéből
          • A velőállományt az idegrendszer közvetlen idegi úton szabályozza
  • Hasnyálmirigy
      • A bélcsőhöz tartozó, a patkóbél kanyarulatában helyet foglaló kettős elválasztású mirigy
      • Szerkezete
        • Exokrin rész: emésztőenzimeket termel, a hasnyálat a patkóbélbe juttatja
        • Endokrin rész: hormonokat termel, váladékát a vérbe üríti
      • Langerhans-féle szigetek: az endokrin sejtcsoportok az exokrin mirigyállományban szigetszerűen helyezkednek el
        • Számuk emberben kb. 1 millió
        • Vérellátás gazdag
        • Sejtfajtái:
          • Alfa-sejtek (nagyobb, sötétebbre festődik): glukagon
            • Hatása az inzulinéval ellentétes
            • +emeli a vércukorszintet
          • Béta-sejtek (kisebb, világosabb, több): inzulin
            • 51 aminosavból álló polipeptid
            • Az anyagcserét anabolikus irányba tolja el, a tápanyagok beépülését, raktározását serkenti
            • Szénhidrát-anyagcsere:
              • +csökkenti a vércukorszintet
              • +segíti a szövetek és sejtek cukorfelvételét
              • +serkenti a máj glikogén szintézisét, csökkenti a glükóz leadását
              • +növeli az izom glikogén szintézisének mértékét
              • +fokozza a szövetek (főleg zsírszövet) cukor oxidációját
              • +serkenti a zsírszintézist (biztosítja, hogy a feleslegben felvett szénhidrátok zsírok formájában raktározódjanak
            • Zsír-anyagcsere:
              • +csökkenti a vér zsírsavszintjét (serkenti a zsírsejtek zsírsavfelvételét)
              • +a zsírszövetekben gátolja a zsírok bontását
              • +serkenti a zsírok szintézisét
            • Fehérje anyagcsere:
              • +serkenti a sejtek (főleg izomrostok) aminosav felvételét
              • +fokozza a fehérjeszintézist
            • Termelődésének mértékét a vércukorszint határozza meg
              • Táplálkozást követően néhány perc alatt
    • Ivarmirigyek (lásd szaporodás jegyzet)
  • Hipotalamusz hormonjai
    • A kissejtes magcsoporotkban működő neuroszekréciós sejtek
      • Serkentő (releasing) és
      • Gátló (inhibiting) faktorokkal szabályozzák az elülső lebeny hormonjainak felszabadulását
    • ADH, vazopresszin
      • Oligopeptid
      • + fokozza a víz passzív visszaszívását, csökkenti a vizelet mennyiségét (antidiuretikus hatás)
      • + emeli a vémást
      • Szabályozás:
        • A vér összetétele
        • A hipotalamusz nagysejtes állománya közvetlenül érzékeli
      • Elválasztását fokozza
        • A vér koncentrációjának emelkedése
        • A vérnyomás csökkenése
        • Dohányzás
        • Láz, fájdalom, hányás
      • Kóros állapot: megszűnése -> diabetes insipidus
        • Napi akár 15 liter híg vizelet ürítése gyötrő szomjúság mellett
  • Oxitocin
      • ’gyors szülés’ (görög)
      • Nonapeptid
      • +a méh és emlő simaizom sejtjei erőteljesen összehúzódnak
      • + tej kiürülése (a mirigyvégkamrákban felhalmozódott tej csak az azokat körülvevő simaizomsejtek erőteljes összehúzódásával képesek kiürülni)
      • Kiváltása:
        • Feltétlen ingerek (emlőbimbó ingerlése, 30-60 sec késéssel)
        • Feltételes ingerek (a csecsemő látványa, szaga, sírása)
        • Szülés megindítása és lefolyása
        • Orgazmus kiváltása (férfiakban: ejakuláció, nőkben: méh összehúzódás
      • +csökkenti a fájdalomérzetet, félelemérzetet
      • +fokozza a bizalmat
      • +erősíti a szociális kötődést
  • Női nemi ciklus során végbemenő hormonális változások (lásd szaporodás jegyzet)
  • A hormon nem csak belső elválasztású mirigyben jöhet létre, gyakorlatilag minden szerv képes előállítani
    • Különféle szövetek termelhetnek transzmittert: szöveti hormonok
    • A környezetükbe, a szövetnedvbe ürítik
    • A környező sejteket diffúzióval érik el
    • Parakrin kommunikáció
    • Gasztrin (gyomorban)
    • Neuroszekréció: a hormonokat idegsejtek termelik

Hormonális megbetegedések

  • Cukorbetegség (diabetes mellitus)
    • Lényege
    • Típusai:
      • 1. típusú: oka a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteiben az inzulintermelő béta-sejtek pusztulása
        • Anutoimmun-reakció miatt
        • Bármely életkorban kialakulhat
        • Csak inzulinpótlással kezelhető
        • Gyermekkori diabetes elsődleges oka
      • 2. típusú: csökkent inzulin érzékenység (inzulinrezisztencia)
        • A betegség kezdetén: a vércukoreltérés nem jelentkezik a hasnyálmirigy fokozott inzulintermelése miatt
        • Betegség előrehaladtával: a hasnyálmirigy inzulin-elválasztása a béta-sejtek kimerülése miatt elégtelenné válik
      • Terhességi cukorbetegség: terhesség alatt a méhlepényben termelődő hormonok csökkenthetik a termelődő inzulin hatását
    • Tünetei
      • Nagymennyiségű édes vizelet (mézédes húgyár)
      • Cukorürítés
      • Acetonos lehelet
      • Gyakori eszméletvesztés
      • Testsúlycsökkenés
      • Hátterében
        • Magas vércukorszint
        • Ennek ellenére fennálló sejtéhezés (a sejtek nem képesek felvenni a glükózt)
      • Határértékek:
        • Éhgyomri vércukorszint: 6,1mmol/l
          • Emelkedett éhgyomri vércukor: 6,1-7,0mmol/l
          • Cukorbetegség: 7,0mmol/l fölött (egy másik alkalommal történő éhgyomri vércukorméréssel meg kell erősíteni)
        • Cukorterheléses vizsgálat: 75 gr szőlőcukoroldat után 2 órával
          • Normális: 7,8mmol/l alatt
          • Csökkent cukortűrő képesség: 7,8-11,1mmol/l alatt
          • Cukorbetegség: 11,1mmol/l fölött
      • Magas vércukorszint; a szövetekből a vizet elvonva a vizelettel távozik
      • A sejtek fokozott zsírbontásra kapcsolnak (nincs glükóz) -> a vér pHját savas irányba mozdító ketontestek felhalmozódása
        • Ecetsav, aceton
        • Acidózis -> eszméletvesztéshez, kómához vezethet
      • Szövődmények oka: a szervezet fehérjéihez a normálisnál több cukor kapcsolódik
        • A fehérjék szerkezete megváltozik, működésük romlik
        • Fertőzésekkel szembeni ellenállóképesség csökken
        • Elhúzódó sebgyógyulás
        • Sportsérülések valószínűsége megnő
        • Érelmeszesedés kockázatának növekedése
        • Látás römlása
        • Fehérjevizelés
        • Magas vérnyomás
        • Veseelételenség
        • Vegetatív zavarok (érzéskiesés, fájdalom, impotencia, hasmenés-székrekedés, fokozott izzadás, szapora szívverés)
    • Okai
      • 1. típusú: nem előzhető meg
        • Örökletes tényezőt
        • Autoimmun betegség, béta-sejtek nem termelnek inzulint
      • 2. típusú: örökletes és életmódbeli tényezők
        • Inzulin-rezisztencia
    • Kockázati tényezői
      • Elhízás
      • Sok cukor fogyasztása
      • Mozgásszegény életmód
      • Stressz
      • alkoholizmus
    • Kezelési módjai
      • 1. típusú: diéta, inzulin (s.c.)
        • Inzulint be kell becskendezni, mert szájon át a peptid révén a gyomorban gyorsan lebomlik
      • 2. típusú:
        • Életmódváltoztatás
          • Szénhidrátszegény diéta
          • Testsúlycsökkentés
          • Sport
        • Gyógyszerek: vércukorszint csökkentése, inzulin hatása
        • Béta sejtek teljes kimerülése esetén inzulinpótlás
  • Növekedési hormon hiánya
    • Gyermekkori hormonhiány köverkeztében arányos törpeség (hipofizer törpeség) alakul ki
    • 50-120 cm, de arányos termetűek
    • Habitusuk öreges
    • Másodlagos nemi jellegek kevéssé kifejezettek
    • Intelligenciahányadosuk gyakran az átlagot meghaladja
  • Növekedési hormon többlete
    • Fiatalkorban túltermelődése óriásnövekedést eredményez (hipofizer gigantizmus)
    • Akár 270 cm
    • Felnőttkori túlműködés: a test kiálló részei növekednek meg
      • Akromegália
      • Fül, orr, állkapocs, kézfej, lábfej
  • Tiroxin hiánya (hipotireózis)
    • A pajzsmirigy csökkent működése
    • Oka általában jódhiány
    • Felnőtteknél: mixödéma nevű betegség
      • Alacsony testhőmérséklet
      • Alacsony anyagcsere
      • Lelassult ideg- és izomműködés
      • Alacsony vércukorszint
      • Száraz, sárgás, puffadt bőr
    • Hipofunkciós golyva: a pajzsmirigy kötőszövetes állománya megnagyobbodik (a TSH nagy koncentrációja miatt)
    • Embrionális fejlődés szakaszában: kretenizmus
      • Szellemileg súlyosan károsodott
      • Csontrendszer aránylag fejlettlen
      • A nemi érettséget nem érik el
  • Tiroxin többlete (hipertireózis, Basedow-kór)
    • Az alapanyagcsere szintje megnő, nő az oxigénfogyasztás
    • A testhőmérséklet egemelkedik
    • A testsúly annak ellenére csökken, hogy a beteg sokat eszik
    • Ideg- és izomrendszer túlműködik, jellemző a fáradékonyság, remegés, izzadás
    • Kidülledt szemek
    • Hiperfunkciós golyva: a pajzsmirigy fokozott működése miatt megnő a mirigyes állomány
    • Autoimmun betegség: egy kórosan képződött imunoglobulin szerkezete a TSH-val megegyező, így hasonló hatást gyakorol a pajzsmirigyre
  • Mellékvesekéreg hipofunkció
    • Addison-kór (bronz-kór), autoimmun folyamat
    • A bőr száraz, barna, hűvös
    • A vérnyomás alacsony
    • Keringési zavarok
    • (aldoszteron hiánya miatt)
  • Mellékvesekéreg hiperfunkció
    • Cushing-kór
    • Magas vérnyomás
    • Szénhidrát- ill. fehérje anyagcsere zavarai
    • A betegek hordószerűen elhíznak, holdvilágarc, striák
    • Női virilizmus (szexuálszteroidok túltermelődése)

Hinterlasse einen Kommentar

Erstelle eine Website wie diese mit WordPress.com
Jetzt starten