Az emberi viselkedés alapjai
- Viselkedés: az ember látható és hosszabb ideig észlelhető megnyilvánulásainak jellemzése
- Evolúciós: emberi gének az evolúció termékei à az ember környezethez való alkalmazkodásának eredményei
- Az evolúció során az ember társadalmi lénnyé vált
- Ökológiai: az együttműködő egyedek kis csoportjaiként éltek az első emberek
- Kulturális: az egyedek viselkedését nagyban befolyásolják és eltérővé teszik kulturális hagyománaik
- Monogámia – többnejűség
- Gesztusok
- Vallási szokások
- Öltözködés
- Munkamegosztás
- Szocializáció: az ember tanulás során társadalmi lénnyé válik
Öröklött elemek
- Az emberi viselkedés evolúciós, kulturális alapjai
- Az öröklött magatartási elemek hátterében feltétlen reflexek is állnak, pl
- Bőreredetű védekező reflexek
- Izomeredetű testtartási reflexek
- Szemhéjzáró reflex
- Táplálkozással kapcsolatos elválasztási, motorikus reflexek
- Szopó reflex
- Mimika: érzelmeket kísérő arckifejezések (öröklött)
- Figyelmeztető hatás (undor, düh)
- Tájékoztató, tevékenységet összehangoló szerep (öröm, félelem)
- Agresszió megnyilvánulása (fenyegető testtartás, dühös arckifejezés)
- Agresszió kivédésére irányuló mozgásmintázatok (szemkontaktus kerülése, elfordulás)
- Erős szociális vonzódás a fajtársakhoz
- A csoportképződés alapja
- Ember: egyetlen olyan állat, amely csoportjáért életét is hajlandó feláldozni, tekintet nélkül a szaporodási sikerben megnyilvánuló veszteségeire
- Csoportszelekció: olyan mechanizmusok, amelyek csökkentik a csoport tagjai viselkedési különbségeit, de egyben növelik a csoportok közötti különbségeket
- Az öröklött magatartási elemek hátterében feltétlen reflexek is állnak, pl
- Kulturális hagyományok
- Kultúra: ismeretek, értékek, reflexek, viselkedési modellek és sémák, szokások és hiedelmek, amelyeket az egyén az őt felnevelő közegben, a szocializáció során megfigyelhető / észrevétlen módon elsajátít
- Vallási szokások
- Hagyomány
- Morál, etika, gondolkodásmód
- Társadalmi sajátságok
- Külsőségek
- Nevelés
- Munkamegosztás
- Kultúra: ismeretek, értékek, reflexek, viselkedési modellek és sémák, szokások és hiedelmek, amelyeket az egyén az őt felnevelő közegben, a szocializáció során megfigyelhető / észrevétlen módon elsajátít
- Szocializáció: a különféle tanulási folyamatok során az egyén társadalmi lénnyé válik
Tanult elemek
- A tanulást megalapozó megismerési kognitív folyamatok
- Érzékelés: a külvilág ingereinek felfogása az érzékszerveink, ill. receptorsejtjeink segítségével
- A megismerés első lépcsőfoka
- Fény: adekvát inger -> fényérzet kialakulása
- Észlelés: felismerjük, tudatunkba emeljük, jelentéssel ruházzuk fel a környezeti ingerekből érkező érzékleteket
- Befolyásolja:
- Előzetes tapasztalatok
- Pillanatnyi hangulat, szükségletek
- Érdeklődés
- Kultúra
- Szubjektív, személyes jellegű
- Befolyásolja:
- Figyelem: ingerek közötti szelektálás
- Kiemeli, pontosabbá, élesebbé teszi észlelésünket
- Képzelet: a valóság elemeinek gondolati kombinálásaként olyan új képeket alkot, amelyek ilyen formában a valóságban nem léteznek
- A valóságot veszi alapul, hozzájárul új összefüggések felfedezéséhez
- Gondolkodás: az ingerek reprezentációin hajtunk végre műveleteket
- Reprezentáció: a világ belső leképezése, szubjektív megjelenítése
- A gondolkodás szimbolikus tevékenység, melynek során valami nem jelenlévőnek szimbólumokkal történő helyettesítése, belső megjelenítése zajlik
- Formái
- Képi
- Nyelvi
- Mozgásos
- Érzékelés: a külvilág ingereinek felfogása az érzékszerveink, ill. receptorsejtjeink segítségével
- Tanulás: a gyakorlás és/vagy tapasztalatszerzés következtében bekövetkező viszonylag állandó viselkedésváltozás
- Folyamat, melynek során a memória változása kialakulnak
- A környezethez való rugalmas alkamazkodás kialakulásának elengedhetetlen feltétele
- Formái
- Habituáció: az alany megszokja egy adott közömbös inger gyakori jelenlétét és nem válaszol rá
- Feladata, hogy az alany számára megkülönböztesse az újat és a már ismerőst
- Pl. falióra ketyegése
- Szenzitizáció (érzékenyítés): az ismételt ingerek hatására egyre érzékenyebbé válik az alany
- Fontos, erős ingerek -> szenzitizáció
- Gyenge, közömbös ingerek -> habituáció
- Imprinting (bevésődés): csak bizonyos életkorra jellemző, egész életre szól
- Kritikus időszak
- Anya-gyarekköződés
- Beszédtanulás, nyelvi képesség elsajátítása
- Járástanulás
- Habituáció: az alany megszokja egy adott közömbös inger gyakori jelenlétét és nem válaszol rá
- Kondicionálás (társítás): két, egymástól független az alanyra ható esemény meghatározott időbeli viszonyba kerül àa két esemény közötti időbeli kapcsolat felismerése
- Klasszikus kondicionálás (I. típusú feltételes reflex): bizonyos félelmek kialakulása
- Feltételes reflex: egy, az alany számára közömbös (feltételes) inger a megerősítés során társul egy, az alany számára feltétlen reflexet kiváltó, nem közömbös (feltétlen) ingerrel
- A feltételes inger önmagában kiváltja később a feltételes választ
- Fájdalmas inger -> vérnyomás-növekedés, szívfrekvencia-fokozódás
- Pl. fájdalmas orvosi beavatkozások előtt is vérnyomásemelkedés
- Operáns kondicionálás: oktatás, gyereknevelés
- Operáns, vezérlő tanulás: próba-szerencse tanulás
- A motiváló / demotiváló esemény az alany valamilyen spontán reakcióját követi
- Pl. a gyerek kezdetben sokoldalú, spontán viselkedéséből a szülők csak néhányat erősítenek meg, ezek fennmaradnak, a meg nem erősített viselkedések elhalványulnak
- Rászokás: pszichoaktív szerek fogyasztása azért válhat szokássá, mert pozitív megerősítő hatásúak
- Kedvező hatás a közérzetre
- Kellemes érzelmi állapot
- Hátterében a limbikus rendszer jutalmazási központjában dopamin felszabadulása áll
- Függőség: amint a dopamin csökken, motiváció -> jutalomkeresés
- Leszokás: olyan hatóanyag szedése, amelynek önálló hatása nincs, de droggal együtt alkalmazva rossz közérzetet okoz
- Klasszikus kondicionálás (I. típusú feltételes reflex): bizonyos félelmek kialakulása
- Komplex tanulás:
- A környezetről egy mentális térkép kialakítása
- Egy stratégia alkalmazása egy probléma megoldása során
- Kulcsa: a világ egyes vonatkozásainak mentális reprezentációja, a mentális reprezentációkon műveleteket végrehajtani
- Belátásos tanulás: problémafeladatok megoldása úgy, hogy a megoldás elemeit előre, mentálisan illesztik össze, nem a tapasztalaton vagy véletlenszerű próbálgatáson alapszuk
- Szociális tanulás: a viselkedésváltozás társas kölcsönhatások következtében alakul ki (szocializáció folyamatában)
- Utánzás
- Modellkövetés
- Azonosulás
- Belsővé tétel
- Eszköze a nyelv
- Megállapodáson alapuló jelrendszer, az emberi kommunikáció alapja
- Jel: önmagán túlmutató, érzékszervekkel fölfogható tárgy vagy jelenség
- Megjelenési formái: beszéd, írás jelelés
- Beszéd: hangok útján közölt emberi információátvitel
- Beszédmozgató központ: bal agyfélteke homloklebenye
- Beszédértő központ: baloldali halántéklebeny
- Az emberi nyelv sajátosságai, mely megkülönbözteti az állati kódrendszerektől
- Leválasztottság
- Nyitottság
- Hagyományozás
- Kettős mintázottság
- Motiváció: belső késztetés, olyan belső állapot, amely meghatározott célok elérésének irányába mozgatja az alanyokat
- Emberi szükségletek: hierarchikus rangsor
- Az egyén először a legfontosabb szükségleteit elégíti ki -> megszűnik motivációs tényező lenni
- -> az egyén a következő fontos szükséglet kielégítésére törekszik
- Nagyon erős belső késztetés: biológiai tényezők – éhség, szomjúság, szexuális vágy
- Emberi szükségletek: hierarchikus rangsor
- Tanulás és érzelmek kapcsolata
- Érzelmek: szubjektív és objektív tényezők összjátékának bonyolult halmazai, amelyeket idegi és hormonális rendszerek irányítanak
- Az érzelmek és a hangulat szerepet játszanak a környezet értékelésében, módosíthatják az információfeldolgozást
- Pozitív és negatív érzelmek hatása
- + gyorsabban hozunk döntéseket
- – (félelem): beszűkíti a figyelmet, a szorongást keltő ingerre való figyelés
- Erős érzelmeket kiváltó helyzetek: többször felidézzük, javul a hosszú távú memóriából való felidézhetőség
- Hangulatunknak megfelelő tartalmakra fogékonyabbak vagyunk àaz aktuális hangulat befolyásolja a figyelmet, észlelést, tanulást, emlékezetet
| Pozitív érzelmek hatása | Negatív érzelmek hatása |
| Gyorsabb döntés | Lassabb döntés |
| Kevesebb mérlegelés | Több mérlegelés |
| Ingerekre való nyitottság | Beszűkült figyelem |
| Kreativitás nő | Kreativitás csökken |
- Megközelítés-elkerülés: a külső ingeren kívül egy belső öröklött kép is irányítja a mozgást
- a belső kép öröklött, de a mozgás kivitelezésének módja nem
- különböző motívumok: az egyik megközelítésre, a másik menekülésre / elkerülésre késztet
- pl. csecsemők és emberi arcok
- Játék: az emberi tevékenység sajátos formája, végigkíséri az ember egész életét
- Önként, szabadon választott tevékenység, nincs benne kényszer
- A gyermek alapvető, aktív tevékenysége, cél nélküli, vágykielégítő jelleg
- Örömforrás
- Legfontosabb jellemző: önmagáért van
- Funkció: feszültség átmeneti csökkentése, örömszerző jelleg
- Szerepe:
- Személyiség fejlődése
- Érzelmi, értelmi, szociális fejlődés
- Világ felfedezése
- Önmaga lehetősége és korlátai felfedezése
- A gyermekkori tanulás alapvető eszköze
- Kíváncsiság:
- Csak biztonságos környezetben alakul ki
- Stabil érzelmi kötelék ad alapot a harmonikus személyiségfejlődésre
- A szorongás akadályokat gördít a világ megismerésére irányuló kíváncsiság kibontakozásának
- Kíváncsiság, tudásvágy: az új ismeretek megszerzésére irányuló tevékenység pozitív érzelmeket vált ki (megelégedettség) à további ismeretek megszerzésére motivál
- Unalom: negatív befolyásoló tényező, hatására a kíváncsiság, mint motiváció erejét veszti
Emlékezés
- Emlékezés: a múltbeli tapasztalatok a tudatunkba visszatükröződnek
- A tanulás során az idegrendszerben tartós strukturális és funkcionális változások mennek végbe
- 3 szakasza:
- Kódolás: a környezet információit alakítjuk át vmilyen jelentéssel bíró egységre
- Tárolás: a kódolt információt emlékezetünkbe emeljük
- Előhívás: korábban elraktározott infók felidézése
- Emlékezeti tár: a tárolás időtartalma szerint
- Szenzoros tár (1-2 sec)
- Minden információ befogadása – ezek azonban nem mindig tudatosulnak
- Minden érzékszervnek saját szenzoros tárrészlete van
- Ikonikus tár
- Echoikus tár
- Haptikus tár
- Kapacitás végtelen
- Csak pár másodpercig őrződik meg az információ
- Rövid távú memória (10-20 sec)
- Az észlelés után a tudatban megmarad (telefonszám, amíg beütjük)
- Kódolás akusztikusan és vizuálisan
- Kapacitása korlátozott, max 30 másodpercig
- 7+/- 2 elem
- Felejtés két oka:
- Elhalványulás, ha nincs szükség az információra már
- Kirekesztés, új információk kiszorítják a régit
- Munkamemória: szerepet játszik az információk aktív feldolgozásában és átmeneti tárolásában
- Az információ ismétlés és gyakorlás révén kerül tovább a hosszú távú memóriába
- Működése: reverberációs körök
- Tudatosság: az itt tárolt információk állandóan hozzáférhetőek
- Perfontális lebenyhez kötött
- Hosszú távú memória
- Az összes számunkra hozzáférhető információ
- Az információkat jelentésük alapján kódolja és tárolja
- Felejtés oka:
- A tárolás közben fellépő veszteség
- Előhívási hiba
- Sejtszintű átalakulások révén
- Fokozott fehérjeszintézis
- Új szinapszisok kialakulása
- Kapacitása végtelen
- Az itt tárolt információkat a rövid távú memóriába juttatja vissza, ahol műveleteket hajtunk végre vele
- A limbikus rendszerhez köthető (hippokampusz, amigdala)
- Részei
- Implicit memória: képességek, tevékenységek
- Explicit memória: múltbéli események
- Szemantikus tár: általános információk
- Epizodikus tár: személyes események
- Tanulás: a gyakorlás és/vagy tapasztalatszerzés következtében bekövetkező viszonylag állandó viselkedésváltozás
- Felismerés: könnyebb megjegyezni olyan dolgokat, amiket felismerünk
- Figyelem: ingerek sokasága körül kiválasztunk egyet és arra összpontosítunk
- Ismételgetés: a rövid távú memóriában néhány másodpercig fenntart valamit / átemel valamit a hosszú távú memóriába
- Szervezés: információtömbök logikus, hierarchikus szervezése
- Értelmes kapcsolatok kialakítása: új ismeretek beillesztése a régi ismeretek közé
- Társítás: a számunkra értelmetlen információtömböket értelmesekkel társítjuk
- Cselekvés
- Kontextus
- Szenzoros tár (1-2 sec)
Pszichés fejlődés
- Érzelmi fejlődés hatása az értelmi fejlődésre
- Az erős érzelmi kötődés (anya-gyerek kapcsolat) hatással van a későbbi értelmi fejlődésre
- Korai kötődés zavarai izolációhoz és deprivációhoz vezetnek
- Hospitalizáció: testi és intellektuális visszamaradottságoz, személyiségfejlődési zavarhoz vezet (gyerek anya nélkül)
- Összefüggése a család szocializációs funkcióival
- Fizikális és érzelmi biztonság és a fejlődéshez szükséges környezet biztosítása
- Beszéd tanítása
- Interakciós tér biztosítása
- Modellnyújtás
- Norma- és értékközvetítés
- Identitás formálása
- Melegség: kétirányú pozitív érzelem meghatározza a kapcsolat minőségét
- Elősegíti az érzelmi önszabályozás fejlődését
- Biztonság: kötődés, evolúciós gyökerek
- Megteremti az alapot a környezet expolorációjának
- A szülővel való kölcsönös kapcsolat kialakulása
- Nyitottság és fogékonyság a szocializációs hatásokra
- Kölcsönösség: a szülő és gyermek egymás iránti kölcsönös elköteleződése
- Együttműködés, pozitív érzelmek, harmonikus kommunikáció
- Harmonikus kommunikáció: a szocializáció eszköze
- Érzelmek kifejezése
- Érzelmek értelmezése és szabályozása
- Hétköznapi rituálék: kiszámíthatóság biztonságérzetet nyújt
Érettségi harmincévesen 