4.9.1 Szaporítószervek

A szaporodás

• Állati szervezetek alapvető működései:
  • Önfenntartás
  • Önszabályozás
  • Önreprodukció

• Önreprodukció
  • Szaporodás: az élőlények önmagukhoz hasonló utódokat hoznak létre
    • Ivartalan:
      • Az utód egyetlen egyedtől származik
      • Nem keletkeznek ivarsejtek és nincs megtermékenyítés
      • Előny: nagyszámú utód, gyors, hatékony terjeszkedés
      • Hátrány: nincs genetikai rekombináció
      • Formái
        • Kettéhasadás
        • Kettéosztódás
        • Bimbózás
        • Szűznemzés
        • Ikresedés
        • Spóraképződés
        • Vegetatív módon
        • Vegetatív szervekkel
        • Mesterséges szaporítás, klónozás
    • Ivaros:
      • Két egyedtől származik
      • Ivarsejtek segítségével, megtermékenyítés történik
        • Ivarszervek külön egyedeken ->
          • Váltivarúság (legtöbb állat)
          • Kétlakiság (növények)
        • Ivarszervek egy egyeden ->
          • Hímnősség (éti csiga, földigiliszta)
          • Egylakiság
        • Ha a két eltérő nem alakilag különbözik: ivari dimorfizmus
      • A genetikai anyag felét egyik, felét másik szülőtől, a tulajdonságok kombinálódnak
      • Formái
        • Konjugáció: a sejtek csak átmenetileg olvadnak össze, a genetikai anyaguk egy részét cserélik ki (baktériumok, papucsállatkák)
        • Kopuláció: az ivarsejtek teljes összeolvadása
      • Megtermékenyítés formái
        • Külső: a nőstény szervezetén kívül, általában vízben
          • Nagyszámú ivarsejt és utód (R-stratégisták)
        • Belső: az ivarsejtek egyesülése a nőstény ivarutaiban játszódik le
          • Kevés utód, utódgondozás (K-strategisták)
          • A szárazföldi életmód indukálta

• Egyedfejlődés
  • • Növekedés: mennyiségi változás, az élőlények sejtszáma, mérete, tömege gyarapodik
    • Fejlődés: mennyiségi és minőségi változás
      • Során egyre új, eltérő felépítésű és működésű sejtek, szövetek, szervek jelennek meg
      • Differenciálódás: hátterében a differenciált génaktivitás áll
        • Eredményeképpen a legkülönbözőbb szerkezetű és funkciójú sejtek jönnek létre
      • Egyedek szintjén: egyedfejlődés, ontogenezis
      • Evolúciós szinten: törzsfejlődés, filogenezis
    • Egyedfejlődés szakaszai
      • Embrionális fejlődés: a megtermékenyítéstől a peteburokból vagy a tojásból való kibújásig ill. születésig tart
        • Szakaszai
          • Barázdálódás
          • Csíralemezek kialakulása
          • Szöveti-szervi differenciálódás
      • Posztembrionális fejlődés: az embrionális szakasz végétől a halálig
        • Fajtái:
          • Közvetett (átalakulás): a petéből lárva jön létre, abban tovább fejlődik az utód és átalakul
          • Közvetlen: az új egyed szervezete az embrionális fejlődés során teljesen kialakul
        • Szakaszai
          • Felfelé ívelő szakasz: építő folyamatok túlsúlyban
          • Stagnáló szakasz: a felépítő és lebontó folyamatok egyensúlya
          • Hanyatló szakasz: lebontó folyamatok túlsúlyban
  • Öröklődés

Férfi nemi jellegek

Férfi nemi szervek

Férfi nemi szervek

• Felépítése

• Herék (ivarmirigyek, gonadok)
  • • Hímivarsejtek termelése
    • Nemi hormonok termelése (belsőelválasztású mirigyek)
    • Működését 12-13 éves korban kezdi meg az agyalapi mirigy FSH és LH növekedő koncentrációjának hatására
    • Működése folyamatos
    • Fejlődése
      • A hasüregben jön létre
      • A születés előtt egy hónappal a lágyékcsatornán keresztül a herezacskóba süllyednek
      • Működésük a testhőmérsékletnél 2-3°C-kal alacsonyabb körülményeket igényel
      • Herezacskó falában: simaizom réteg
        • Hidegben összehúzódik
        • Melegben elernyed
        • Segíti az optimális hőmérséklet fenntartását
    • Felépítése
      • Herecsatornácskák, hosszuk 250m
        • Lebenyekre tagolódnak
        • Falában folyik a hímivarsejtek képzése
      • Leydig-féle köztes sejtek: a csatornácskák közti kötőszövetben tesztoszteront termelő sejtcsoportok
  • Mellékherék
    • A herecsatornácskák összenőve a mellékherék csatornarendszerében folytatódnak
    • Ív alakban simulnak a herék hátsó falára
    • A spermiumok tárolódása (egy hónapig) és érésük befejeződése
    • Utóérés folyamán:
      • A spermium anyagai bekoncentrálódnak
      • Energiafogyasztása lecsökken
      • Nyugalmi, pihenő állapotba kerül
    • Kémhatása enyhén savas (ellentétben a kicsit lúgos herecsatornácskákkal -> a spermiumok mozgása leáll)
  • Ondóvezetékek
    • A mellékheréből folytatódó, a spermiumok továbbítására szolgáló izmos falú cső
    • Simaizmot tartalmaz
    • Perisztaltikus mozgást végez
  • Ondóhólyagok
    • Az ondóvezetékhez csatlakozó, a húgyhólyag mögött elhelyezkedő páros lebenyezett mirigy
    • Lúgos váladéka adja az ondó jelentős részét, tartalmaz:
      • Fruktóz (a hímivarsejtek fő energiaforrása)
      • Prosztaglandinok (a spermiumok mozgását és a méh összehúzódását serkentik)
    • Ezzel a váladékkal a spermiumok csak az ejakulációkor keverednek, aminek hatására mozgásuk beindul
  • Prosztata (dülmirigy)
    • A férfi belső nemi szervrendszer legnagyobb járulékos mirigye
    • A húgyhólyag alatt helyezkedik el
    • Sok simaizmot tartalmazó, lúgos kémhatású, a spermiumok mozgását aktiváló váladékot termelő szerv
    • Simaizom réteg: összehúzódása továbbítja az ondófolyadékot ejakulációkor a húgycsőbe
    • A prosztata közepén egyesül egymással a húgycső és a páros ondóvezeték
      • Innentől a húgyutak és az ivarutak szakasza közös, a péniszben folytatódik
  • Cowper-féle mirigyek: a húgycsőhöz kapcsolódnak, páros borsó nagyságú
    • Erekció alkalmával sikamlóssá teszi a pénisz végét, elősegítve a közösülést (koitusz)
  • Húgycső
  • Ondó (sperma)
    • A here és a járulékos mirigyek által termelt váladék, tartalmaz:
      • Aktív hímivarsejtek
      • Fruktózé s prosztglandin (ondóhólyag)
      • Prosztata lúgos szekrétumát
      • Az egyéb mirigyek szekrétumát
    • Mennyisége egy ejakuláció alkalmával 1,5-5ml, ml-enként kb. 150 millió spermiummal
  • Külső nemi szervek
    • Hímvessző, pénisz: mervedésre képes párzószerv           
      • Tő
      • Test: 3 szivacsos szerkezetű, erectilis szövetből felépülő hengeres test (barlangos testek)
        • A húgycső körüli szivacsos állomány benyúlik a gát közepéig
        • Nyugalmi állapot: kevés vér, a pénisz artériái nagyrészt zárva vannak
        • Nemi izgalom: az artériák megnyílnak, a vénás elfolyás csökken à a szivacsos szövetek megtelnek vérrel, a pénisz megmerevedik (erekció
        • Ejakuláció: a nemi izgalom csúcspontján bekövetkező ondókilövellés
          • Gátizmok, prosztata, ondóvezetékek, ondóhólyagok összehúzódása
      • Makk
      • Bőr vékony, szőrtelen, a pénisz csúcsán visszahajlik, redőt képez (fityma) 

• Működése
  • Here, mint endokrin szerv:
    • A Leydig-féle köztes sejtek tesztoszteront termelnek
    • A Sertoli-féle sejtek ösztrogén termelnek (spermium képződéséhez szükséges)
  • Tesztoszteron: szteroid hormon, hatásai
    • Serkenti a spermiumok képződését
    • Felelős a férfiak másodlagos nemi jellegeinek kialakításáért
      • Vállöv és mellkas erőteljes
      • Medence szűk, magas
      • Szőrzet jellegzetes férfias, kifejezett arc-, testszőrzet
      • Gégefő erősebb, a hang mélyebb
      • A psziché férfias, nemi vágy (libidó) feléled
  • A hereműködés szabályozása: az agyalapi mirigy szabályozza
    • FSH: a Sertoli sejtekre hat, serkenti a spermiumok képződését
    • LH: a Leydig sejtekre hat, serkenti a tesztoszteron termelődését
    • A hereműködés és hormontermelés folyamatos

• Hímivarsejt: haploid hímivarsejtek
  • Spermiogenezis: hímivarsejtek képződése
    • A herecsatornák szélén található diploid csírahámsejtek meiózisával jönnek létre a nemi érést követően FSH hatására
    • Sertoli-féle dajkasejtek: a hímivarsejtek további fejlődését biztosítják
      • Tápanyag és információellátás
    • A spermiogenezis során kialakul a spermiumok végleges, jellegzetes alakja
      • Nagyjából 70-80 napig tartó folyamat
    • Felépítése:
      • Fej: haploid örökítő anyagot magába foglalja
        • Sejtmag, golgi készülék (a behatolást segítő enzimeket tartalmazza)
      • Nyak: ostor alapi teste, a mozgáshoz energiát szolgáltató mitokondiumok
      • Farok: ostor, a mozgást teszi lehetővé

Női nemi jellegek

Női nemi szervek

Női nemi szervek

• Felépítése
  • Petefészek: ivarmirigyek
    • Ivarsejteket hoznak létre, ill. érlelnek
    • Szteránvázas nemi hormonokat termelnek
    • Felépítés:
      • A medencében elhelyezkedő páros szervek
      • Alak, nagyság: mandula
      • Nincs kivezetőcsöve, a kilökődő petesejteket a petevezeték tölcsérszerűen kiszélesedő, petefészekre ráboruló vége szívja magába
  • Petevezetők / méhkürt
    • A petefészket és méhet összekötő, kb. 10-13 cm hosszú, ceruza vastagságú, izmos falú cső
    • A petefészekkel nincs összenőve, arra rojtos szélű, kiszélesedő végével ráborul
    • Belülről nyálkahártya béleli, erős redőket vet àhelyenként a cső ürege jelentősen beszűkül
    • Hám: egyrétegű csillós hengerhám
      • A csillók csapkodása a vezeték folyadéktartalmát a méh felé hajtja
    • Szívóerő: csillók csapkodása és a csőfal simaizomrétegének perisztaltikus mozgása miatt
      • A petefészek felszínéről kilökődő petét beszippantja és a méh felé továbbítja
  • Méh: körte alakú, szűk üregű, a húgyhólyag fölé, előrehajló, izmos falú szerv, a kismedence közepén
    • Test: a petevezetők nyílása felé kiszélesedik
    • Nyak: lefelé elkeskenyedik
      • Bedomborodik a hüvelybe
      • Méhszáj: nyílása
    • 1-1,5 vastag fala, rétegei:
      • Kívülről hashártya
      • Középen vastag simaizomréteg
      • Belülről nyálkahártya
        • Egyrétegű hengerhám
        • Állapota nagymértékű változékonyságot mutat, ciklusos ->

_{Férfiak nézzetek el: egyik kedvenc témám, a környezetvédelem és a menzesz találkozása a mensikehely. Én már másfél éve ezt használom és borzasztó egyszerű. Nagyon szeretem, már csak azért is, mert így közvetlen kapcsolatba kerülök azzal is, hogy milyen állagú, szagú, színű a váladék, ami szerintem egészségügyi szempontból szintén fontos (tudjátok hogy fontosnak tartom a kaki-pisit is figyelni, de hát ez már csak ilyen eü-s beidegződés). Rengeteg (nem újrahasznosítható) szemetet spórol és baromi egyszerű és kényelmes a kezelése és a viselése}

• a méhnyálkahártya menstruációs ciklusa
  • • • • • a 28 napos ciklus 4 fázisra bontható
          • 1. 1 – 4-5. nap: menstruációs fázis
            • Az előző fázisokban megvastagodott, vérbő nyálkahártya 2/3-a a vérzés kíséretében lelökődik
          • 2. 5 – 9. nap: helyreállítási, regenerációs fázis
            • A menses után helyenként megmaradt nyálkahártya foltokból megindul a regeneráció
          • 3. 9 – 17. nap: burjánzási fázis
            • A nyálkahártya egyre magasabb lesz, erekben, mirigyekben gazdagodik
            • Ösztrogén hatás fázisa (helyreállítási és burjánzási fázis együtt)
          • 4. 18 – 28. nap: elválasztási fázis
            • A méh nyálkahártyája maximálisan vastag (4-5mm), abszolút vérbő, mirigyei váladékot termelnek
            • Az odaérkező embrió táplálását és beágyazódását biztosítja
            • Maximális vastagságát a 24-25. napra éri el
            • Progeszteronhatás-fázis
            • Ha megtermékenyülés: a vastag nyálkahártya fennmarad
            • Ha nincs megtermékenyülés: a 25. napot követően a progeszteron és ösztrogén koncentrációja lecsökken àa megduzzadt nyálkahártya nem tud fennmaradni
          • A menses közvetlen oka:
            • A nyálkahártyaerek görcsösen összehúzódnak
            • > oxigénhiány és tápanyaghiány
            • > szövetek elpusztulnak
            • > erek hirtelen megnyílnak, a vér átszakítja az ereket
            • > vérömlenyek jönnek létre
            • > a vérömlenyek a sérült nyálkahártyát vérzés kíséretében lelökik
  • Hüvely: a női test kopulációs szerve
    • 7-9 cm hosszúságú, tágulékony, izmos falú cső
    • A közösülés alkalmával a spermiumok ide kerülnek
    • Vastag simaizom
    • Nyálkahártya: többrétegű hám, hormonhatásoktól változó mértékben elszarusodó hám
      • Ösztrogén hatására elszarusodik
      • Progeszteron hatására sűrű váladék keletkezik
      • Kémhatása savas (tejsav baktériumok), fertőzéstől védenek
      • Hüvelyi ciklus -> hüvelykenettel a ciklus fázisaira lehet következtetni

Külső női nemi szervek

• Külső nemi szervek:
  • • Gáttájék hosszanti hasadéka
    • Nagy és kis szeméremajkak zárják közre
    • Gát: a medencefenék bonyolult izom- és kötőszöveti záró rendszere
      • A végbél, hüvely és húgycső fúrja át
    • Szeméremdombot és a nagy szeméremajkakat másodlagos szőrzet fedi
      • Pubertáskorban alakul ki ösztrogén hatására
    • Kis szeméremajkak: a szeméremrést határolják
    • Csikló: a szeméremrést felül határolja, alatt a húgycső nyílása, majd a hüvely bemenete helyezkedik el
      • Fejlődéstanilag a hímvesszőnek feleltethető meg
      • Merevedésre képes
      • Ingerlésével a nemi izgalom fokozható
    • Bartholini-féle mirigyek: a hüvelybemenetben találhatók
      • Váladéka: nemi izgalom során megnedvesíti a hüvely nyílását, megkönnyíti a közösülést
• Működése
  • A nemi működések ciklikusak: a petefészkek felváltva többnyire egy-egy petesejtet érlelnek havonta
    • Fázisai az egész női nemi működésekre ill. a nemi szervek állapotára hatást gyakorolnak
    • Kb. 28 napos, pubertáskortól a menopausáig (klimax)

• Hormonok:
  • A petefészekben elsősorban szteroid hormonok termelődnek
    • Ösztrogének
      • Tüszőhormon / ösztradiol
        • A fejlődő másodlagos és harmadlagos tüsző tüszőhámsejtjei termelik
        • Kisebb mennyiségben a sárgatestben is
        • Pubertás korban kezdődik az elválasztása
        • Szintézise koleszterinből
        • Termelődését az FSH serkenti
        • Hatásai
          • Elsődleges és másodlagos nemi jellegek kialakulása
            • Külső és belső nemi szervek végső mérete és alakja
            • Emlő fejlődése
            • Női zsírfelhalmozódás
            • Női psziché
            • Gátolja a csontnövekedést
          • A ciklus elején serkenti az LH és FSH termelődését
          • A ciklus második felében gátolja az FSH és LH termelődését
          • A ciklus alatt
            • A méh nyálkahártyáját a regenerációs és a burjánzási fázisba juttatja
            • Hatására a hüvely hámja megvastagszik és elszarusodik
          • Hiányában csontritkulás lép fel
    • Progeszteron
      • A sárgatestben termelődik a ciklus 14. napjától
      • Maximuma a 24. napon
      • Megtermékenyítés esetén a terhesség 3. hónapáig termeli, utána a méhlepény a terhesség végéig
      • Megtermékenyítés hiánya esetén: a 24. nap után pár napon belül a minimumra csökken a szintje
      • Termelődését az LH serkenti
      • Hatásai:
        • A terhesség elősegítése és megtartása
        • A nyálkahártyát elválasztási fázisba juttatja
        • Fejlődésnek indul az emlő mirigyes állománya
        • Méhszáj bezárása
        • A méhfal érzékenységének csökkentése oxicotinnal szemben
        • 0,5 fokkal emeli a testhőmérsékletet
        • Gátolja az FSH és az LH termelődését, megakadályozza az újabb tüszőérést
          • -> hormonális fogamzásgátlás: az ösztrogén és a progeszteron tartalmú tabletták megakadályozzák a tüszőérést és tüszőrepedést
        • Gátolja a tejtermelést

Progeszteron

A menstruációs ciklus

• A női nemi működés hormonális szabályozása, az ovulációs ciklus
  • 1. nap: a menstruáció első napja
  • Első napokban:
    • Petefészekhormonok (ösztogén és progeszteron): lecsökken
    • FSH elválasztás nő -> megindul a tüsző érése
  • Első felében: fejlődő tüsző ösztrogént termel -> serkenti az LH termelődését
    • Burjánzási fázis
    • Az LH és FSH mennyisége az ovuláció előtt maximális
    • 14. nap: ovuláció
  • Második felében: sárgatest megkezdi a progeszteron termelődését
    • 23-24. napon maximális
    • Elválasztási fázis
    • Gátolják az FSH és LH termelődését
  • Végén: az LH nem tartja már fenn a sárgatestet, csökkenése miatt a sárgatest sorvadásnak indul
    • Csökken a progeszteron és ösztrogénszint
    • Bekövetkezik a menses
    • Az FSH szintje újra nőni kezd

• Petesejt
  • a petefészek kötőszöveti alapállományában: mikroszkópikus gömb alakú képződmények (elsődleges tüszők, pubertáskorban kb. 400.000 db)
  • elsődleges tüsző: közepén egy diploid éretlen „petesejt”
    • egyetlen sejtréteg: tüszőhámsejtek rétege veszi körül
    • magzati korban (5-7. hónap) képződnek, pubertás korig 12-13. évig változatlan
    • Pubertástól kezdve: néhány éretlen petesejt érésnek indul -> szikraállomány, megnövekszik
    • Meiotikus osztódás után haploid érett petesejtté alakul
    • Érett petesejt kilökődik a petefészek felszínéről (ovuláció)
  • A pubertástól kezdve havonta egy még diploid éretlen petesejt indul érésnek a két petefészekben felváltv
    • Egy élet során kb. 400 petesejt érik meg
    • Tüszőérés: befejeződik a petesejt megrekedt meiotikus osztódásának I. szakasza, növekedik, érett haploid petesejtté alakul, majd kilökődik
  • Kiváltja: agyalapi mirigy FSH és LH hormonja
    • Ciklusosság: a hipofízis működésének ciklusos jellege

• fázisai:
  • • • ősivarsejtek szaporodási fázisa > 7 millió oogónium > 400.000 primer tüsző
      • FSH hatására a tüszőhámsejtek osztódni kezdenek, töbrétegűvé válnak -> másodlagos tüsző
      • A tüszőhámréteg sejtjei tüszőfolyadékot termelnek (ösztrogéneket tartalmaz) -> a folyadékkal telt üregbe az éretlen petesejt egy réteg tüszőhámsejttel körülvéve bedomborodik -> harmadlagos tüsző
      • Graaf-féle tüsző: a töszőrepedés előtti képződés
        • Érett petesejt (haploid)
        • Sarki sejt (polocita)
    • Ovuláció: tüszőrepedés
      • A tüsző fala felreped és az érett petesejt a sarki sejttel együtt kilökődik a hasüregbe
      • A ciklus 14. napján
      • A hasüregből az érett petesejt a sarki sejttel együtt azonnal bekerül a petevezetőbe (szívó hatás)
    • Ha a megtermékenyítés elmarad, a petesejt 24 óra múlva elpusztul
    • Ovuláció után: a tüsző visszamaradt része bevérzik
      • Sejtosztódás -> kitölti a visszamaradt üreget
      • Sárgatest (a sejtekben sárga színű lipidcseppek halmozódnak fel): a progeszteron gormont termeli
        • A megtermékenyülés esetén a terhesség kb. 3. hónapjáig fennmarad
        • Ösztrogéntermelés, progeszteron -> az embrió beágyazódását és fejlődését segíti
        • Ha a megtermékenyülés elmarad csak 10 napig fejlődik majd elsorvad -> a progeszteron szintje újra lecsökken
• Különbség oogenezis és spermiogenezis között:

Oogenezis	Spermiogenezis
A petesejtek száma születéskor adott	A spermiumok száma nem meghatározott, folyamatosan termelődik
Érési osztódások a pubertástól a menopauzáig	A spermiogenezis összes szakasza a pubertástól az élet végéig
Eredménye 1 teljes értékű petesejt és 3 polocyta	Eredménye 4 teljes értékű spermium
Mindig csak X ivari kromoszómát tartalmaznak	Fele X, fele Y ivari kromoszómát tartalmaz

Megtermékenyítés folyamata

A megtermékenyítés folyamata

• Helye: az ovulációt követően a petevezető petefészekre boruló kiszélesedő részén
• Pillanatában befejeződik a petesejt meiótikus osztódása, aminek eredményeképpen létrejön a zigóta és a második sarkisejt
• Megtermékenyítés: a haploid hímivarsejt és a haploid petesejt egyesülése
  • Eredménye a diploid zigóta
• Megelőző folyamatok:
  • Női nemi ciklus 14. napján ovuláció -> haploid petesejt a méhkürtbe kerül, perisztaltikus mozgással elindul a méh felé
  • Közösülés (koitusz) alkalmával hímivarsejtek kerülnek a női ivarutakba
• Ha a zigóta nem a petevezetékbe hanem a hasüregbe kerül: méhen kívüli terhesség
• Az ondó kémhatása lúgos: kedvez a spermiumok mozgásának <–> hüvely savas váladéka
• Ejakuláció: 1,5-5 ml ondó jut a női ivarutakba, ml-enként 150 millió hímivarsejttel
  • A petesejtet csak töredékük éri el
  • A petesejt 24, a hímivarsejtek 28 óráig alkalmasak a megtermékenyítésre, utána elpusztulnak
• Hímivarsejtek mozgása:
  • Női orgazmus során bekövetkező méh simaizomösszehúzódás
  • Kemotaxis (mozgásirány)
  • Reotaxis (áramlással szembeni haladás)
• A megtermékenyítés mechanizmusa
  • A petesejtet egyszerre több száz spermium is körülveszi
  • Akroszómális enzimjeikkel megkezdik a petesejt burkainak bontását
  • A petesejt belsejébe csak egy spermium juthat be (többféle mechanizmus biztosítja)
  • A spermiumok a petesejt felszínén található, fajra jellemző receptorokon kötődnek meg
  • A petesejtbe a spermium feji része kerül be (a nyak, középdarab és farok kívül marad)

Nem meghatározottsága

• Minden gerinces állat váltivarú élőlény
  • Anatómiai különbségek és a szaporodásban játszott szerepek alapján női és hímnem
• Elsődleges ivari jelleg: a külső és belső nemi szervek eltérő felépítése és működése
• Kromoszomális: az adott egyed ivari kromoszómái milyen összetételűek
  • XX = női
  • XY = hím
• Ivarmirigy általi, gonadális nem: az ivarmirigyek (petefészek, here) minőségét fejezi ki
  • Mindkét nem esetén az ivarszervek (gonádok) az ún. biszex potenciálú gonádtelepből fejlődnek ki az ivari kromoszómák által meghatározott genetikai információk alapján embrionális korban
    • XX kromoszóma esetén a gonadtelepből petefészek jön létre
    • XY kromoszóma esetén here fejlődik ki
  • Az első 3 hónapban a két nemben azonos módon fejlődnek a gonadok
• Genitális nem: a külső ivarszervek (genitáliák) minősége alapján határozhatók meg
  • Kialakulását az embrionális korban a gonádok által termelt nemi hormonok határozzák meg, kb. 3. hónaptól

• Másodlagos nemi jelleg: a szaporodással közvetlen kapcsolatban nem álló, de nemhez kötött szomatikus és pszichikus tulajdonságok összessége
  • Külsődleges tulajdonságok: csontrendszer arányai, szőrzet jellege
  • Nemi identitás, nemi magatartás: a pubertás korban alakulnak ki nemi hormonok hatására

A másodlagos nemi jellegek

• Pszichés nem: a szexuális magatartás alapján
  • Kialakítói:
    • A genitáliák minősége
    • Másodlagos nemi jellegek
    • Idegrendszert ért hormonális hatások
• Nemi magatartás: a társadalom által meghatározott pszichés nem és a hozzá tartozó viselkedésforma alakítja ki