4. 6. 3. A szív és az erek

A szív

A szív felépítése

• Szív: a vérkeringés központi szerve
  • Ököl nagyságú
  • A mellüreg középső részén, kissé baloldalon
  • Falának rétegei:
    • 1. szívburok (pericard)
      • Kétrétegű savós hártya
      • Két lemeze között szívburoküreg, savós folyadék tölti ki
      • A szív felszínén: a szívet tápláló koszorúerek
    • 2. szívizomzat (miocard)
    • 3. szívbelhártya (endocard)

• Szív működésének alapelvei
  • Üregek
    • Felül két pitvar
      • Fala vékony a kamrákéhoz képest
    • Alul két kamra
      • A bal kamra fala vastagabb (több munka, innen indul a nagy vérkör)
    • Válaszfal jobb- ill. aloldali részre osztja, nem átjárható

• Térfogat- és nyomásviszonyainak változása
  • • Diastole: a szív elernyedt állapota
    • Sistole: a szív összehúzódása
    • Szívciklus: egy szisztoléból és egy diasztoléból álló esemény sorozata
      • A pitvarok sistoléjakor a kamrák diastoléja jellemző és fordítva
    • Pitvar diastole: a nagyvénák felől vér áramlik a pitvarokba
      • A pitvarok összehúzódnak, a vitorlásbillentyúk megnyílnak
      • A vér az ernyedt kamrákba áramlik
      • A pitvarok ürülését a táguló kamrák szívóhatása is segíti
    • Kamra systole: a megtelt kamrák megkezdik összehúzódásukat
      • Amikor a kamrákban a nyomás eléri a pitvari nyomást, a vitorlás billentyűk becsapódnak
      • A kamra systole nyomása eléri a nagyartériákban mért nyomást (aorta 80mmHg) àa zsebes billentyűk megnyílnak
      • A kamra 60%a az artériákba ömlik
      • Párhuzamosan: pitvar diastole (és előlről az egész)

Feladat a fenti videóhoz

A vér útja

• A vér áramlása a szívciklus folyamán
  • • A vér áramlása egyirányú, a pitvaroktól a kamrák felé
      • Mozgásának irányát a nyomáskülönbség határozza meg
      • Mindig a nagyobb nyomású hely felől a kisebb nyomású hely felé halad
    • A vér mozgásának irányítását szívbillentyűk biztosítják
    • A bal kamra a nagy vérkörbe pumpál
    • A jobb kamra a kis vérkörbe pumpál
    • A vér útja:
      • Jobb pitvar – háromhegyű billentyű – jobb kamra – tüdőverőér-billentyű – tüdőverőér – tüdő  – tüdővisszerek – bal pitvar – kéthegyű billentyű – bal kamra – főverőér billentyű – aorta – test – alsó és felső fő visszerek – jobb pitvar
    • A gerincesek keringési rendszere zárt, motorja a szív
      • A szívből indul: verőerek, artériák
      • A szív felé vezetik a vért: gyűjtőerek, vénák
      • Kis artériák és vénák: kapillárisok kapcsolják össze (arteriolák és venulák)
    • Vérkörök:
      • Nagy vérkör: a test vérköre, a balkamrából eredő aorta à alsó és felső testvénával a jobb pitvarba torkollik
      • Kis vérkör: a tüdő vérköre, a jobb kamrából eredő tüdő artéria à tüdő vénái juttatják el a bal pitvarba
    • Aorta
      • Rövid felszálló ág után ívben visszahajlik
      • Leszálló aorta
      • Kezdetén erednek a szívet ellátó koszorúerek
  • A szív felépítése
    • Artériák (belépő) és vénák (kilépő) a szív felső részén
    • 4 üreg
    • Szívbillentyűk: a szívbelhártya származékai
      • Pitvarok és kamrák között: vitorlás billentyűk
        • A kamra felől ínhúrok, amelyek a szemölcsizmokról erednek
        • Akkor nyílnak meg, ha a pitvarban nagyobb a nyomás, mint a kamrában
        • A vér a pitvarokból a kamrába áramlik
      • Kamrák és artériák között: zsebes billentyűk
        • Ha a kamrákban nagyobb a nyomás, mint az artériákban, kinyílnak
      • Szívhangok: a billentyűk záródásakor jönnek létre
        • 1.: tompa, mély hang: a vitorlás billentyűk záródása
        • 2.: magasabb hang (zsebes billentyűk záródása)
• Grafikonelemzések:

Vérnyomás változása

Véráramlás sebessége

• Erek keresztmetszetének alakulása a keringési rendszerben
  • • Arteriáknál csökken
    • Vénáknál nő
    • Összkeresztmetszet
      • Az artériák területén a legkisebb
      • Az arteriolák területén nő
      • Legnagyobb érték a kapillárisok területén
      • A vénáké a szív irányába fokozatosan csökken
    • A vér áramlási sebessége fordítottan arányos az erek összkeresztmetszetével
• Verőtérfogat/ pulzustérfogat: egy összehúzódás alatt kipumpált vér mennyisége
  • Felnőtteknél nyugalomban: 60-80ml
• Perctérfogat: a pulzustérfogat és szívritmus szorzata
  • Nyugalomban: 70ml × 72 = 5,4l
  • Az érték függ:
    • Életkor
    • Nem
    • Testsúly
  • A két kamra által továbbított vér mennyisége azonos
  • Fokozott terhelés esetén a szívfrekvencia és a pulzustérfogat is megnő
  • Edzés hatására: nő a szívizom összehúzó képessége à megnő a verőtérfogat
  • Edzett egyén a fizikai munkához a pulzustérfogat növekedésével alkalmazkodik
    • A sportolók nyugalmi pulzusa lassabb

• Koszorúerek
  • Feladata
    •  A szív vérellátása
    • Oxigénnel és tápanyagokkal látja el a szívet
  • Miért életveszélyes ezek elzáródása
    • Ha a belső falán plakkok jönnek létre, az erek falát beszűkítik, koszorúérszűkület jön létre
    • Érszűkület: ellátási zavar
      • Lehet tünetmentes
      • Súlyosabb esetben infarktushoz, szívritmuszavarhoz, halálhoz vezethet

	Ér funkciója	Átmérő	Billentyű	Szöveti szerkezet
Artéria	A bennük folyó vér áramlását folyamatossá teszik A szív felől jövő lökéshullámokat mérsékelik A vért a szívtől elfelé szállítják	A szívtől távolodva egyre csökken: 1. nagy artériák 2. középartériák 3. kis artériák 4. arteriolák	Szélkazán funkció: a bal kamra pulzustérfogatának nagy része a systole alatt nem hagyja el az aortát, hanem kitágítja azt, és a diastole alatt áramlik tovább	Külső réteg: rugalmas rostokat tartalmazó lazarostos kötőszövet Középső réteg: simaizom Belső réteg: egyrétegű laphám Metszeten kör alakú, fala vastag és rugalmas
Véna	A vért a szív felé szállítják	A szívhez közeledve egyre nő Venulák a legkisebb vénák	Zsebes billentyűk: megakadályozzák a vér visszaáramlását Az izompumpa segíti	Fala vékonyabb, mert a középső réteg kevesebb simaizmot tartalmaz Kevesebb rugalmas rost à kevésbé rugalmas, faluk tágulékony Keresztmetszet lapított, ovális
Kapillárisok	A legkisebb arteriolákat és legkisebb venulákat kapcsolja össze 1. artéria-véna kapillárisok: ív alakban, rövid úton kötik össze 2. valódi kapillárisok: artéria-véna kapillárisok kül. Pontjait köti össze hálózatosan	Nagyon kicsi (legkisebb)	Nincs, szabályzást a simaizom gyűrűk végzik	Fala vékony, egyrétegű laphámsejtek és alaphártya alkotja Valódi kapillárisok ágainak eredésénél: kis simaizom gyűrűk

Az erek típusai

• Véreloszlás
  • Kapillárisok összefelülete (nagyvérkör) 6300m3
  • Nincs minden kapilláris egyszerre nyitva
  • Bizonyos szervek (pl. agy) vérellátáse egyenletes
  • Más szervek (pl. vázizmok, bőr, zsigerek) vérellátottsága széles határok között változhat
    • Működő szervek jobban ellátottak
    • ->a kevésbé működő szervek vérellátottsága csökken
    • -> a vénás rendszer tónusának fokozódása
    • -> jelentős mennyiségű vér kerül át az artériás rendszerbe
  • Perctérfogat: az adott szerven egy perc alatt átfolyó vér térfogata
  • Szabályzása: hormonális és idegrendszer
    • Értágítás és szűkítés útján
• Szívfrekvencia (fogalma és felnőttkori normál érték)
  • A szív ritmusos percenkénti összehúzódásának száma
  • Pulzushullám: az artériák falán végigterjedő nyomás- és térfogatváltozás
  • Nyugalmi állapotban:
    • Felnőttek: 72
    • 12 évesek: 80
    • Újszülöttek: 140
• Vérnyomás (fogalma és felnőttkori normál érték)
  • A vérkeringési rendszer erekben keringő vér érfalra gyakorolt hidrosztatikai nyomása
  • Magas nyomású rendszer:
    • Bal kamrától nagy vérkörön át az arteriolákig
    • A kamra systolénak köszönhetően a nyomás meredeken emelkedik -> 80mmHgnál kinyílik a billentyű -> vér az aortában
    • A kamra és az aorta max 120 mmHg-ig nő
    • Az aortában mért legkisebb nyomásérték: 80mmHg (a kamradiasztolé alatt)
    • Systolés nyomás: az aortában mért legnagyobb nyomás (kb. 120mmHg)
      • A bal kamra összehúzódásakor
    • Diastolés nyomás: az aortában mért legkisebb nyomás (kb. 80mmHg)
      • A bal kamra elernyedésekor
  • Alacsony nyomású rendszer
    • Nyomásesés: az arteriolák területén
    • Kapilláriosknál 35-15mmHg nyomásérték
    • Vénás rendszer elején 15 mmHg nyomásérték, a jobb pitvar közelében szinte 0 mmHg
    • Az egész kis vérkör az alacsony nyomású rendszerhez tartozik, a nyomás itt kb. 30 mmHg
• A véráramlás jellemzői
  • Egyirányúságát a nyomáskülönbség tartja fenn, a nyomás folyamatosan csökken
  • Az erek átmérője:
    • Az artériás rendszerben egyre csökken
    • A vénás rendszerben egyre nő
  • Az egyirányúságot biztosítja:
    • Vérnyomásesés a kamráktól a pitvarokig
    • Végtagok vénáinak billentyűi
    • Izompumpa
    • Negatív mellűri nyomás

• Pulzus és vérnyomás mérése (automata eszközzel)
  • Vérnyomásmérés
    • Felkarra, a szisztolés nyomásérték fölé felfújt mandzsetta elszorítja a felkar artériát
    • A mandzsettában uralkodó nyomást fokozatosan csökkentjük
    • Ha a systolés nyomást elérjük: a szív átpréseli a vért a megszorított érszakaszon, a véráramlás megjelenése jelzi a systolés vérnyomás értékét
    • Korotkov-hangok: a mandzsetta alatt elhelyezett sztetoszkóp segítségével észlelhető szívhangok jelzik a vér áramlását
    • Diasztolés érték: amíg a Korotkov-hangok hallhatók, ekkor a nyomás már annyira alacsony, hogy nem tudja a véreret összeszorítani és a véráramlás folyamatos lesz
  • Pulzus mérése
    • Mutató és gyűrűsujjal kitapintani az orsócsont fölött az A. radialis-t
    • fontos: nem a hüvelykujjal – itt a saját artéria pulzusa összezavarhatja a számolást
    • gyengén a csonthoz nyomni, hogy érezzük a pulzálást
    • egy percig számolni
  • A mért adatok eredményeinek értelemzése és magyarázása
• Lép helye és szerepe
  • Kékesvörös, tömött tapintású, 150-200g tömegű szivacsos szerkezetű nyirokszerv
  • Helye: a bal bordaív alatt, a gyomor, bal vese, rekeszizom között
  • Felszínét a hashártya fedi
  • Funkciói
    • Elöregedett vörösvértestek lebontása
    • Vérraktár
    • Limfocitákat termel
    • Immunanyagok termelése
    • Különböző anyagok tárolása
  • Belső részében kétféle részt lehet megkülönböztetni
    • Vörös pulpa: a lép alapállománya
      • Fagocitáló sejtek, az elöregedett sejteket bekebelezik
    • Fehér pulpa: szigetszerűen elhelyezkedő apró fehér gömböcskék
      • Nyirokszövet alkotja, nyiroksejtek
• Mely tényezők segítik a vénás áramlást
  • Az áramlás álló testhelyzetben, a gravitációs erő ellenéven történik
  • Kiegészítő mechanizmusok:
    • Vénabillentyűk
    • Izompumpa
    • Respirációs pumpa
    • Szív szívóereje
    • Szimpatikus beidegzés (presszor reflexek à venokonstrikció, a vénák fala összehúzódik és kipréseli a vért)

Szabályozás

• Szinuszcsomó és a pitvar-kamrai csomó helyzete, funkciója
  • A szív automatikus működésű
    • Idegi összeköttetéseitől megfosztva is működőképes
    • Önálló ingerületgeneráló és -vezető rendszer
    • Speciálisan módosult szívizomrendszer
  • Részei
    • Szinuszcsomó
      • Elsődleges ingerképző központ
      • A jobb pitvar falában
      • Percenként 72 impulzust generál nyugalomban
    • Pitvar-kamrai csomó
      • Másodlagos ingerképző központ
      • A szinuszcsomó sérülése esetén 45 impulzust generál
    • A kamrák ingerképző elemei
      • Saját frekvencia: percenként 30 összehúzódás
      • His-köteg
      • Tawara-szárak
      • Purkinje-rostok
  • A szív a pitvarok felől a kamrák felé húzódik össze
  • A szívizomban nem váltható ki tartós összehúzódás
  • Az összehúzódás alatt a szívizom ingerelhetetlen
  • EKG: a szív működésekor keletkező elektromos impulzusokat méri a bőr felszínén
    • P-hullám: az ingerület pitvari terjedése
    • P-Q távolság: átvezetési idő a pitvar és a kamra között
    • QRS-kompexum: a kamrák depolarizációja (a kamra teljes munkaizomzatának összehúzódása)
    • ST-szakasz: a kamrák repolarizációja
  • Meghibásodás esetén: pacemaker