A témakörhöz tartozó feladatokat és számításokat itt (vér összetétele) és itt (fehérvérsejtek, immunitás) találod.
Az anyagszállító rendszer
- Az anyagszállító rendszer alapfeladatai
- Tápanyagok szállítása a bélcsatornából a szövetekhez, raktárakhoz
- Az anyagcsere bomlástermékeinek elszállítása a szövetekből a kiválasztószervekhez
- A légzési gázok szállítása a tüdő és a szövetek között
- Hormonok szállítása a belső elválasztású mirigyek felől a szövetek felé
- Immunsejtek termelése és szállítása
- Hő elszállítása az izmokból
- Belső védekezés, immunitás biztosítása
- Részei:
- Vér
- Vörös csontvelő
- Szív és vérerek
- Nyirokrendszer
| Összetétel | Keletkezés | Egymáshoz való kapcsolat | |
| Vér | 56% vérplazma 44% alakos elemek | Alakos elemek: vörös csontvelő | A kapillárisok a sejtek közötti térbe préselik a vizet (artériás rész) és innen szívják az vissza (vénás rész) |
| Szövetnedv | Fehérje nélküli vérplazma | A kapillárisok falán keresztül szűrődik át | A szövetnedv a kapillárisok falán keresztül szűrődéssel képződik A szövetnedvet részben a kapillárisok szívják vissza, részben a nyirokerek szállítják el |
| Nyirok | Fehérje nélküli vérplazma | A sejtek közötti folyadékból (szövetnedv), az a rész, amit a kapillárisok nem tudnak felvenni | A szövetnedv megmaradó részét veszik fel, tisztítják meg és szállítják a vissza a véráramba |
Vér
A vér
- Vér: zárt keringési rendszerre jellemző, a vérerekben keringő vörös színű folyadék
- Mezodermális eredetű
- Vértérfogat mennyisége: egy 70kg-os testsúlyú ember vértérfogata kb. 5 liter
- Alakos elemek és vérplazma aránya
- Folyékony kötőszövet, sejtes és sejtközötti állományból áll
- 56% vérplazma
- 44% alakos elemek
- A vér összetétele
- Bizonyos értékhatárok között változhat (szállítófeladatok miatt)
- Nagyobb ingadozás lehet:
- Vérsejtek számában
- Tápanyagok koncentrációjában
- Plazmafehérjék koncentrációjában
- Hormonok, vitaminok mennyiségében
- Viszonylagos állandóságot mutat (homeosztázis):
- pH
- ozmotikus koncentráció
- ionösszetétel
- vértérfogat
- Folyékony kötőszövet, sejtes és sejtközötti állományból áll
A vérplazma
- Vérplazma fő alkotórészei és jelentőségük
- Sárgás színű, átlátszó folyadék
- A vér centrifugálásakor a kémcső felső részén gyűlik össze
- Összetétele:
- Víz (90%)
- Anorganikus sók és ionok: Na+, K+, Ca2+, Mg2+, Cl-
- Tápanyagok: glükóz, aminosavak, zsírsavak, lipoproteinek
- Bomlástermékek: karbamid, húgysav, tejsav, bilirubin, ammónia
- Oldott légzési gázok
- Vitaminok
- Hormonok
- Fehérjék (7%)
- Albuminok: egyszerű fehérjék, az összes plazmafehérje 60%-a
- A májban termelődnek
- Transzportfehérjék: hormonokat, zsírokat (vízben rosszul oldódó anyagokat) szállítanak
- Optimális ozmotikus nyomás kialakítása
- Puffer-rendszer (vér pH-jának szabályozása)
- Globulinok: szénhidrát tartalmú összetett fehérjék
- Alfa- és béta-globulinok: transzportfeladat, a májban termelődnek
- Gamma-globulinok / immunoglobulinok (antitestek, ellenanyagok): az immunrendszer sejtjei termelik és az immunitásban játszik szerepet
- Véralvadási faktorok (fibrinogén protrombin)
- Májban termelődik
- Inaktív fehérjék
- Véralvadási szerep
- Albuminok: egyszerű fehérjék, az összes plazmafehérje 60%-a
- Mi okból változhat a vér kémiai összetétele
- pH: az anyagcsere során savas kémhatású vegyületek (széndioxid, tejsav) jönnek létre
- pH-szabályozó mechanizmusok
- FONTOS, mert: a legtöbb fehérje, a sejtek alakja és térfogata pH-függő
- Sav-bázis egyensúly fenntartásában részt vesz:
- Tüdő (CO2 eltávolítása)
- Vese: (H+ vagy bikarbonát kiválasztásával)
- Szövetek (CO2 termelése)
- Vér: pufferek
- Bikarbonát-puffer-rendszer: H+ +HCO3– =H2CO3 = CO2 + H2O
- Plazmafehérjék puffer-rendszer
- Hemoglobin puffer-szerep
- Glükózszint
- pH: az anyagcsere során savas kémhatású vegyületek (széndioxid, tejsav) jönnek létre
A vér szállító funkciója
- Oxigén szállítása
- A hem vas ionjához kötődik, közben a fehérje harmadlagos és negyedleges szerkezete megváltozik
- A hemoglobin oxigénnel való telítettségének mértékét meghatározza:
- A közeg oxigén koncentrációja
- Az oxigén parciális nyomása
- A hemoglobin oxigéntelítettsége pH függő
- Minél savasabb a vér, annál alacsonyabb az oxigénkötődés erőssége
- A működő szövetben: a keletkezett szénsav miatt a hemoglobin könnyebben adja le az oxigént
- Tüdőben: a magas oxigén koncentráció (magasabb pH) -> a hemoglobin oxigénnel telítődik
- Telítettség: a hemoglobinmolekulák legnagyobb oxigénkötő-képességéhez viszonyítva hány százalékos az oxigénkötés
- Szén-dioxid szállítása
- A CO2 a szövetekből a vérplazmába diffundál
- A vörösvértestekbe jut, enzim hatására szénsavvá alakul
- A szénsav H+ és hidrokarbonát-ionra bomlik
- A protonokat a hemoglobin oxigén leadása mellett felveszi
- A felesleges hidrokarbonát-ion a vérplazmában szállítódik, a sejt helyette Cl-t vesz fel (a töltés egynesúlya miatt)
A véralkotók
-
- Vérképzés:
- Embrionális korban a májban
- Posztembrionálisan a vörös csontvelőben
- Vörös csontvelő:
- Lapos csontok szivacsos állományában
- A csigolyák csigolyatesti részében
- A hosszú csöves csontok végein
- Az életkor előrehaladtával a hosszú csontokban a vörös csontvelő átalakul sárga csontvelővé
- Fokozott vérvesztés esetén a sárga csontvelő visszaalakulhat vörös csontvelővé
- Itt keletkeznek:
- Vörösvértestek
- Vérlemezkék
- Granulociták
- B-limfociták
- Monociták
- Minden vérsejt képződése a multipotens őssejtekből indul ki
- Korlátlan osztódóképességgel rendelkező differenciálatlan sejtek
- Osztódásukkal különböző sejtvonalakat hoznak létre
- Egy sejtvonalban: eltérő génműködés következtében a sejtek kül. Differenciálódási folyamaton mennek ekeresztül -> az eltérő sejtvonalaknak megfelelő sejttípus jön létre
- Típusai:
- Totipotens őssejt: az összes szövet és szerv létrehozására képes
- Zigóta
- Pluripotens őssejt: csak embrionális sejtek és ivarsejtek képzése
- Embrionális őssejt
- Multipotens őssejt: bármely sejttípus, kivéve ivarsejt
- A szervezet szöveti őssejtjei
- Unipotens őssejt: egy sejttípus képes előállítani
- Izom-őssejtek
- Totipotens őssejt: az összes szövet és szerv létrehozására képes
- Vérképzés:
- Vörösvérsejtek: sejtmag nélküli, önálló mozgásra képtelen, középen homorú, korong alakú sejtek
- Férfiakban 5mill/mm3, nőkben: 4,5mill/mm3
- Mennyiségét befolyásolja:
- Tengerszint feletti magasság
- Szárazanyagának 95%-át hemoglobin fehérje tölti ki
- Nincs benne: sejtmag, belső membránrendszer, mitokondrium
- Minimális anyagcsere, a sejt csupán glikolízist folytat
- Feladata: légzési gázok szállítása
- Átlagos élettartalom: 120 nap
- Képződését serkenti:
- Oxigénhiány
- Vérvesztés
- Eritropoetin hormon
- Vérképződéshez szükséges:
- B12 vitamin
- Fólsav
- Vas (napi 1mg, várandós nők esetén akár dupláza)
- 4g vas raktározására képes a szervezet (máj, lép, vörös csontvelő, egy ferritin nevű fehérjéhez kötve)
- Táplálékban: tojás, máj, bab, borsó
- Elöregedett vörösvérsejtek eltávolítása: lép, máj, vörös csontvelő
- Fehérvérsejtek: sejtmaggal rendelkező, teljes értékű sejtek
- Számuk 4000-10.000/mm3
- Szerepük: immunitás
- Fajtáik:
- Granulociták
- Sejtplazmájukban nagymennyiségű szemcse van (lizoszómák)
- Amőboid mozgás
- Átlépnek a hajszálerek falán, szövetek közti határterületeken
- Kemotaxis: a fertőzés irányába vándorolnak
- Kis falósejtek: a kórokozókat bekebelezik, lizoszómákkal bontják
- Genny: elhalt nagy tömegű granulociták, kórokozók és szétesett szövetelemek
- Mikrofágoknak is nevezzük (kis méret és fagocitáló képesség)
- Vörös csontvelőben termelődik
- Limfociták (nyiroksejtek)
- Sejtek képződése a nyirokrendszerhez kapcsolható
- Nagy limfociták: természetes ölősejtek
- Kis limfociták
- B limfociták: a vörös csontvelőben termelődnek
- Adaptív humorális immunválasz (szerzett)
- T limfociták: őssejtjei a vörös csontvelőből származnak
- Embriókorban a csecsemőmirigybe vándorolnak (tímusz)
- Szerzett sejtes, celluláris immunválasz
- B limfociták: a vörös csontvelőben termelődnek
- Vörös csontvelő és tímusz: elsődleges nyirokszervek
- A limfociták a másodlagos nyirokrendszerbe lépnek -> lép, nyirokcsomók, mandulák és nyiroktüszők
- Monociták (makrofágok)
- A szövetekben makrofággá alakulnak
- Antigénbemutató sejtek: bizonyos T limfociták számára ők teszik lehetővé az idegen anyagok felismerését
- Falósejtek: monociták és granulociták
- Granulociták
- Vérlemezkék: a vér legkisebb alakos elemei
- 300.000/mm3
- Szabálytalan alakú, sejtmag nélküli, apró sejttöredékek
- Élettartalmuk 5-10 nap
- Vörös csontvelőben keletkeznek: az őssejtekből differenciálódó óriássejtek sejtplazmájából hasadnak le
- Véralvadás
- Hemoglobin fő részei
- 4 alegységből felépülő, vörös színű, összetett fehérje
- Alegységek felépítése:
- 1x globin nevű fehérje
- 1x hem nevű molekula -> 4 pirrol gyűrűből összekapcsolódott porfirinváz, közepén Fe2+
- Mioglobin: a vázizmokban található oxigénkötő fehérje
- Egy polipeptidláncból és egy hemből álló fehérje
- Alacsonyabb pH-n és alacsonyabb oxigén koncentráció esetén is köti az oxigént
- Feladata az oxigén raktározása
| Szerepe | Keletkezés helye | Normál értéktartománytól való eltérés okai | Következményei | |
| Vörösvérsejtek | Légzési gázok szállítása | Vörös csontvelő | 5-4mill/mm3 Ha több: magashegyi levegő Ha kevesebb: vérveszteség, vérszegénység | Vérszegénység |
| Fehérvérsejtek | Immunitás | Vörös csontvelő | 4000-10.000/mm3 Ha több: gyulladás, fertőzés | Fertőzéses betegségek |
| Vérlemezkék | Véralvadás | Vörös csontvelő | 300.000/mm3 | Véralvadási zavarok, vérzékenység |
Vércsoportok
- Vércsoportok
- A vörösvértestek felszínén található glikoproteidek alapján (vércsoport antigének, receptorok)
- A vörösvértestek felszínén található glikoproteidek alapján (vércsoport antigének, receptorok)
AB0-rendszer:a receptorok elhelyezkedése és minősége szerint négy csoport
- Egy adott vércsoport vérplazmájában a másik csoport vörösvértestei ellen termelődő antitestek vannak
- Vérátömlesztésnél csoportazonos vért kell használni
- A vérkészítmények vérplazmamentesek, a vörösvértestek fiziológiás sóoldatban vannak
- Ha rossz készítményt kap, a vörösvértestek kicsapódnak
- Rh-rendszer: a Macacis Rhesus nevű majomban fedezték fel
- Kétféle vércsoport aszerint, hogy az Rh-faktor (D-antigén) megtalálható-e vagy sem
- Rh+ és Rh-
- Az ellenanyag eredentően nincs a vérplazmában, csak akkor termelődik, ha egy Rh- ember Rh+ vért kap
- Rh-összeférhetetlenség problémák:
- Ha egy Rh- nő Rh+ gyereket szül, szülés közben a kétféle vér keveredik
- Az anya vérében megindul az ellenanyag képződés
- Első terhesség alatt nem okoz problémát: az anyai és magzati vér nem érintkezett egymással
- Második gyerektől (ha Rh+ a gyerek): az ellenanyag a méhlepényen átjutva kicsapja a magzat vörösvértesteit
- A szülést követően 72 órán belül az anyának Rh+ ellenanyagot adva megakadályozható
A véralvadás folyamata
- Véralvadás folyamata, szerepe:
- A szállítófolyadék eltávozásának megakadályozás sérülés esetén
- A rendszerben keringő folyadék kis részlete képes megszilárdulni, így tömítést képezve elzárja a nyílást
- Sérült érfal: a véralvadást megelőzi
- A sérült ér artériás részén az érfal reflexesen összehúzódik, csökkentve az átfolyó vér mennyiségét és nyomását
- Vérlemezkék: a károsodott szövetekből felszabaduló anyagok hatására a vérlemezkék aggregálódna és rögöt (fehér trombus) hoznak létre
- A nyílást részlegesen vagy teljesen elzárja
- Ha ez nem elég, megindul a véralvadási kaszkádrendszer: a résztvevő anyagok láncreakciószerűen egymást aktiválják
- 1. a vérben található VII. faktor az érsérülés helyén érintkezésbe kerül az érfal külső sejtjeinek membránján elhelyezkedő szöveti faktorral (tromboplasztin), integráns membránfehérje
- 2. a VII. faktor aktiválódik -> Ca+ jelenlétében a vérplazmában található inaktív protrombin aktív trombinná alakul
- Protrombin: májban termelődik, előállításához K-vitamin szükséges
- A K-vitamin elengedhetetlen a normális véralvadáshoz, hiánya vérzékenységhez vezet
- 3. trombin: az oldott fibrinogénből lehasítja a polimerizálódó fibrint
- 4. az oldhatatlan fibrinpolimer térhálós szerkezetébe beletapadnak a vér alakos elemei (vérlepény), méretének növekedésével elzárja a nyílást
- 5. a vérlepényen át a nyomásviszonyok miatt vérszérum szűrődik ki (fibrinogén mentes vérplazma)
- A kaszkádrendszernek 13 összetevője van (I-XIII, véralvadási faktorok)
- A szállítófolyadék eltávozásának megakadályozás sérülés esetén
- A véralvadási folyamat rendellenességei
- A vérzékenység kialakulása:
- Vérzékenység: fokozott vérzés, leggyakoribb oka a véralvadás zavara
- Szerzett vagy veleszületett
- Oka lehet:
- Ér eredetű rendellenesség: erekből kiinduló spontán vérzések
- Öregedés (érfalak rugalmatlanok, törékenyek)
- Hiányállapot (C-vitamin)
- Vérlemezkékkel kapcsolatos problémák
- Számcsökkenés (képződés elégtelen, fokozott vérlemezke pusztulás)
- Funkciózavar (aszpirinkezelés gátolja a vérlemezkék kitapadását az érfalhoz)
- Véralvadási faktorokkal összefüggő zavarok
- Szerzett: pl. K-vitamin-hiány
- Örökletes: ritka, egész életen át tartó vérzékenység
- Egyes véralvadási faktorok rendellenes képződésével vagy hiányával kapcsolatos
- hemofília
- Ér eredetű rendellenesség: erekből kiinduló spontán vérzések
- Trombózis: kóros véralvadási zavar következtében létrejövő vérrög, amely az érfalra kitapadva kisebb-nagyobb ereket el iszárhat
- Trombus: vérrög, leggyakrabban az alsólábszár mélyvénáiban
- Tünetek:
- Láb duzzanata
- Fájdalom
- Melegség
- Okok
- Véráramlás lelassulása
- Érfal legbelső rétegének sérülése
- Vér alvadási készségek fokozódása
- Kialakulásra hajlamosít
- Elhízás
- Dohányzás
- Szívelégtelenség
- Sérülések
- Műtét utáni állapot, tartós fekvést igénylő betegségek
- Terhesség, szülés
- Fogamzásgátló tabletta
- Vérszegénység lehetséges okai
- Vérszegénység: a vörösvértestek száma vagy a hemoglobin mennyisége túl alacsony, a szervezet sejtjei nem jutnak megfelelő mennyiségű oxigénhez
- Okok:
- Vérképzési zavar (öröklött vagy szerzett)
- Fokozott vörösvértest pusztulás
- Vérvesztés
- Tünetek
- Bőr, kötőhártyák halványak, sápadtság
- Étvágytalanság, fáradékonyság, fázékonyság, gyengeség, csökkent teljesítőképesség
- Szédülés, fejfájás, ájulás
- Vashiányos anémia: leggyakoribb formája, vashiányos étrend, vas felszívódási zavar
- Vészes vérszegénység: B12-vitamin hiánya
- Hemolitikus anémia (vértest pusztulás)
- Autoimmun
- A hemoglobin szerkezetének kóros megváltozása miatt a vörösvértestek az érpályán belül kidurrannak (hemolízis)
- Vérvesztéses vérszegénység (erős menzesz, gyomorfekély, vastagbéldaganat)
- Sarlósejtes vérszegénység: a globin egyik láncában az egyik glutamin helyett valin található
- A rendellenes vörösvértestek citoplazmájában oldott hemoglobin kicsapódik
- Csak részben képes az oxigén szállítására
- Sarlóalakú sejtek vérrögöket képeznek, az immunrendszer folyamatosan eltávolítja
- A vörösvértestszám csökkenéséhez, vérszegénységhez vezet
Az immunitás
- Immunitás
- Feltétele: az idegen anyagok, paraziták, tumorsejtek felismerése és szükség esetén eltávolítása, megsemmisítése
- Immunrendszer: a gerincesektől
- Működése: felismeri a szervezet saját anyagait és sejtjeit
- Azonosítás folyamata az embrionális korban történik
- A sejtköpenyben levő fehérje-szénhidrát láncok (markerek, jelölő fehérjék) alapján -> az adott szervezetre specifikusak
- MHC struktúrák
- Specifikus immunválasz: különböző antigénekkel szemben eltérő védekezés
- Antigének: az immunválaszt kiváltó anyagok
- Heteroantigén: másik szervezetből származik
- Vírusok burokfehérjéi
- Baktériumok, egysejtű kórokozók sejtfelszíni molekulái
- Baktériumok, gombák citoplazmatikus toxinjai
- Szervezetidegen makromolekulák
- Allergia (a táplálkozás során a fehérjék lebomlás nélkül kerülnek a szervezetbe)
- Transzplantációs antigének (szervátültetés)
- Vércsoport antigének
- Autoantigén: saját szervezetből származik
- Autoimmun folyamat: autoantigénnel szemben
- Kedvező, ha a saját anyagok rendellenesen jönnek létre (pl. daganatok)
- Autoimmun-betegségek: reakció normális anyagokkal szemben indul meg
- Pl. I. típusú cukorbetegség, SC, gluténérzékenység
- Heteroantigén: másik szervezetből származik
- Immunválasz fajtái
- I. nem specifikus (veleszületett / természetes)
- Nem specifikus humorális immunválasz (vegyületek alakítják ki)
- Lizozim bontja a baktériumok sejtfalát
- Interferonokat a vírussal fertőzött sejtek bocsátják ki
- Nem specifikus sejtes védekezés (fagociták)
- A falósejtek bekebelezik az antigéneket és lebontják
- Az NK sejtek a sejthártyán lyukakat fúrnak -> ozmotikus sejthalál
- Vagy apoptózis beindítása
- Hogyan ismerik fel az antigéneket?
- Molekuláris mintázat
- Antitestek jellemző részeit azonosítják
- Nem specifikus humorális immunválasz (vegyületek alakítják ki)
- II. specifikus (adaptív / szerzett)
- B-limfociták (humorális védekezés)
- Antitesteket termelnek
- A sejtek sejthártyáját antigénreceptorok jelennek meg -> megegyeznek az antitesttel, amelyet a sejtpopuláció elő tud állítani
- Az antigénekkel találkozva aktiválódnak és elkezdenek osztódni
- -> plazmasejtek, nagy mennyiségben állítanak elő ellenanyagot
- -> memóriasejtek, későbbi fertőzés során gyors immunválaszt tesz lehetővé
- A nem aktiválódott sejtek rövidesen elpusztulnak
- Antitestek (ellenanyag)
- Y-alakúak
- Állandó és változékony aminosavsorrendű szakaszok
- Variábilis szakaszok: az Y két ágának végein -> specifikus antigénhez való kötődésért felelősek
- Szerepe
- A testnedvekben szabadon keringve hozzákötődhet a neki megfelelő antigénhez, kicsapva azt
- Az antigénhez kötődve fagocitózisra készteti a falósejteket
- T-limfociták (celluláris védekezés)
- Érésük során megismerkednek a szervezet saját anyagaival
- Képesek az MCH molekulák felismerésére
- Makrofágok: felismerik, bekebelezik, részben lebontják az antigéneket -> valamely jellemző részletüket kijuttatják a sejthártya felszínére (antigénbemutató sejtek)
- B-limfociták (humorális védekezés)
- I. nem specifikus (veleszületett / természetes)
- Immunizálás: a fertőző betegségek megelőzésére, leküzdésére alkalmazott eljárás
- Aktív: immunmemória (a specifikus immunválasz során létrejött T és B memóriasejtek)
- Mesterséges aktív: a kórokozó egy jellemző darabját juttatjuk a szervezetbe, amely ellenanyagot termel
- Természetes aktív: természetes fertőződés során
- Passzív: ellenanyaggal kialakított immunizálás
- Mesterséges passzív: más állatból kivont ellenanyaggal
- Természetes passzív: immunizálás pl. a magzati korban a placentán keresztül
- Aktív: immunmemória (a specifikus immunválasz során létrejött T és B memóriasejtek)
- Gyulladás mechanizmusai
- Gyulladás: a szervezet helyi szövetkárosodásra adott válaszreakciója
- Célja: a szövetkárosodások okainak és következményeinek felszámolása
- Okok lehetnek
- Kórokozók
- Mechanikai, vegyi, hőhatás
- Sugárzás
- Tünetek:
- Duzzanat
- Vörösség
- Meleg
- Fájdalom
- Fehérvérsejtszám emelkedés
- Ellenanyag termelés
- Láz
- Formái
- Valódi gyulladás (kórokozótól)
- Steril gyulladás (szövetszéteséstől)
- Mechanizmusa
- Sejtek, szövetek szétesnek
- Hízósejtekből gyulladásos tüneteket kiváltó vegyületek szabadulnak fel
- Fokozzák az erek áteresztőképességét à szövetnedv felszaporodását
- Tágítják az ereket à hőmérséklet növekedése
- T-sejtekből szabályozó anyagok szabadulnak fel
- Értónus szabályzása
- T-sejtek osztódása
- Falósejtek migrációja
- Falósejtek vándorolnak a fertőzött gózok felé (kemotaxis)
- Fájdalom: a széteső szövetekből felszabaduló vegyületek a szabad ingervégződéseket ingerlik
- Láz: immunanyagok hatására
- A magasabb hőmérséklet kedvez az immunfolyamatoknak, a patogének szaporodása szempontjából kedvezőtlen
- Allergia: a szervezet immunrendszere kórosan reagál általában ártalmatlan anyagokra (allergének)
- Leggyakoribb allergének
- Poratka ürüléke
- Pollenek
- Élelmiszerek / összetevői
- Rovarok csípése
- Gyógyszerek
- Allergiás tünetek kialakulása
- Pollenek > szénanátha
- Allergiás kontakt dermatitisz
- Rovarcsípés > csalánkiütés
- Élelmiszerek > emésztőrendszeri tünetek
- Anafilaxiás sokk: bőrvörösödés, légzési nehézség, vérnyomásesés, eszméletvesztés, halál
- Leggyakoribb allergének
Érettségi harmincévesen 