4. 5. 1. A légzés anatómiája

A témakörhöz található feladatokat és számításokat itt találod.

A légzőrendszer szervei

Légzőrendszer funkciói

  • Külső gázcsere lebonyolítása
  • Felesleges széndioxid kiválasztása
  • Hangképzés
  • Hőleadás (intenzív légcsere során)
  • A belégzéskor kitáguló mellkas segíti a hasüregi nagyvénákban a vér szív felé történő áramlását

Légzőrendszer szervei

Melyik szerv melyik?

  • Felső légutak
    • Orrüreg
  • Nyugodt légzés esetén a levegő az orron ill. az orrüregen keresztül jut a tüdőbe
      • Külső orr
        • Csontos (orrcsont, felső állcsont)
        • Porcos
        • Tömör kötőszövet
        • Kívülről bőr, belülről elszarusodott bőr
        • Sok faggyúmirigy és szőrtüsző
        • A belső üregeket nyálkahártya borítja
      • Orrüreg
        • Bonyolult járatrendszer
        • Részben a külső orrban, részben a koponya üregrendszerében
        • Két főüreg: elülső orrnyílásokkal kezdődnek és a hátulsó orrnyílásokkal a garatba nyílnak
          • Középen csontos / porcos orrsövény választja el
        • Melléküregek: az orrüreg kiöblösödése
          • Arcüreg
          • Homloküreg
          • Rostacsontok üregei
          • Ékcsonti üreg
        • Orrkagylók: csontos, az orrüreg hátsó részének külső falain
          • 3 pár: alsó, középső, felső
          • A légáramlatok megfelelő irányba terelése
        • Nyálkahártya védi
          • Csillós hengerhám, sok nyálkatermelő kehelysejt
          • A csillók a nyálkába beletapadt port a garat felé hajtják, ahonnan a nyelés során a gyomorba kerül
        • Hám alatti kötőszövet: mirigyek, erek, nyirokerek
          • Egybeolvad a csonthártyával
          • A levegő előmelegítése
        • Szaglóhám: az orrüreg felső része
        • Feladatai:
          • Nyugodt légzés esetén
          • Levegő felmelegítése (vérellátás)
          • Levegő nedvesítése (mirigyek)
          • Pormentestés (szőrzet, csillózat)
          • Szaglás
          • Hangképzés (rezonátor üreg)
    • Szájüreg (lásd Táplálkozás jegyzet)
  • Alsó légutak
    • Garat (lásd Táplálkozás jegyzet)
  • Gége
      • A garat alsó részéből előre és lefelé nyílnak (alsó légutak)
      • A légcső beszájadzása a garatba
      • Felépítése
        • Üvegporcos váz
        • Szalagok, kötőszövetes lemezek
        • Izmok
        • Nyálkahártya
        • Üreges szerv
      • Alakváltoztatásra képes, teljesen elzárható
      • Hangszalagok: a nyálkahártya mélyebb rétegét képező erős, rugalmas kötőszövetből álló hártyák
        • A nyálkahártyát redőszerűen kiemelő két hangszalag megfelelő beállításával a gége légmentesen lezárható
        • A többé kevésbé megfeszített hangszalagok között kiáramoltatott levegő a hangszalagokat rezgésbe hozza à hangképzés
      • Pajzsporc: elölről határolja a gégét, a legnagyobb porc
        • Minél hegyesebb a pajzsporc lemezeinek a szöge, annál hosszabbak a hangszalagok –>annál mélyebb a hang fekvése (ádámcsutka)
      • Gyűrűporc: a pajzsporc alatt, pecsétgyűrűhoz hasonló
      • Kannaporc: páros háromoldalú piramis alakú porc, ízülettel rögzül a gyűrűporchoz
        • Alapjánál erednek a hangszalagok
      • Gégefedő: levélhez hasonló, vékony, rugalmas porc
        • Megakadályozza, hogy nyeléskor a falat a légcsőbe jusson
      • A gége porcait egymással, a nyelvcsonttal és a légcső első porcával erős kötőszövetes hártyák kötik össze
  • Légcső (trachea)
      • 12-14 cm hosszú, 17 mm átmérőjű
      • Elől és oldalt hengeres, hátul lelapult, porcos, részben hártyás, nyálkahártyával bélelt cső
      • C alakú üvegporcos gyűrű (20)
        • Hátsó fala hártyás
      • Nyálkahártya: csillós hengerhám, a hámban sok nyálkatermelő kehelysejttel
        • Csillók csapkodása: a garat felé
      • Mögötte szorosan: nyelőcső
    • Főhörgők
      • a légcső két főhörgőre oszlik, a tracheával azonos felépítésű
      • A tüdőben
      • Egyre kisebb hörgőkre és hörgőcskékre ágaznak
        • –> szőlőfürtre hasonlító léghólyagokban végződnek
      • A tüdőfát hozza létre
      • A fal szerkezete változik (a főrhörgőktől a hörgőcskék felé):
        • Egyre kevesebb porcszövet
        • Egyre több kötőszövet és simaizomszövet
        • A hörgőcskék falából már teljesen hiányoznak a porcok
    • Tüdő
      • A mellüregben található páros szerv
      • Határolja:
        • Oldalról mellkasfal
        • Alulról rekeszizom
        • Felső csúcsa a kulcscsont síkjáig nyúlik
      • Alakja: kúp
      • Állomány: szivacsszerű
      • Tüdőkapu: a két tüdő egymás felé eső felszínén
        • Itt lépnek be ill. ki a tüdő erei és lépnek be a főhörgők
      • Lebenyek (mély hasadékok tagolják):
        • Jobb tüdő: 3
        • Bal tüdő: 2
      • Szegmentumok (kötőszöveti sövények): további 10, piramis alakú
    • Léghólyagok
      • Falában laphám található
      • A legutolsó hörgőcske elágazások szőlőfürtszerű léghólyagokba nyílnak
    • Léghólyagocskák
      • Felülete a légzőfelület: itt zajlik a külső gázcsere
      • Faluk igen vékony
      • Felülete elérheti a 150m2-t
      • Felszínén találhatók:
        • Laphámsejtek (légzőfelület)
        • Fagocitáló sejtek: a léghólyagokig eljutott porszemcséket kebelezik be
        • Felületaktív anyagok termelő sejtek: váladéka csökkenti a léghólyagocskák felületi feszültségét (megakadályozza, hogy a kilégzés során a tüdő felszíne összetapadjon)
      • A léghólyagocskák közötti válaszfalban:
        • Tüdőhajszálerek
        • Kötőszöveti sejtek: nagy mennyiségű rugalmas rostok

A légzés folyamata

Mellkasi és hasi légzés

Légzés és a testi, lelki jóllét
  • Hasi légzés: főleg a rekeszizom vesz benne részt
    • A tüdő alsóbb részeit tölti meg inkább levegővel
    • Férfiak, gyerekek, sportolók
  • Mellkasi légzés: a bordaközi izmok működése hangsúlyosabb
    • A tüdő felső része telik meg levegővel
    • Nők

Belégzés és kilégzés folyamata

  • A tüdőnek nincs saját izomzata, képtelen önálló mozgásra
    • A mellhártyák közvetítésével rátapad a mellkasfalra, passzívan követi annak mozgását
    • Légzőmozgások: folyamatuk során változik a mellkas térfogata
      • –> bordaközi izmok
      • –> rekeszizom
      • Légzőizmok
    • Belégzés:
      • A külső bordaközi izmok felemelik a mellkast
      • A rekeszizom összehúzódva ellaposodik
      • Aktív izomösszehúzódások: a mellüreg térfogata megnő, a tüdőben a nyomás lecsökken, a levegő kívülről a tüdőbe áramlik
    • Kilégzés:
      • A mellkas visszatér alaphelyzetébe
      • Térfogata csökken
      • A tüdőben a nyomás nő
      • A levegő kiáramlik a tüdőből
  • Mellhártya
    • A tüdőt a mellhártya feszíti ki a mellkas belső felszínére
    • Savós hártya (hashártya, szívburok, mellhártya)
    • Egyrétegű laphám és egy vékony rostos lemez építi fel
    • Zsákszerűen körülveszi a tüdőt
    • Két lemeze van
      • Külső lemez: a mellkas belső felszínére
      • Belső lemez: a tüdő külső felszínére tapad
      • A két lemez között: súrlódást csökkentő savós folyadék
    • A két lemez között a nyomás mindig kisebb, mint a tüdőben
      • A tüdőben lévő nagymennyiségű rugalmas rost miatt a tüdő igyekszik összehúzódni
      • A mellhártya ezt megakadályozza
      •  A tüdő kifeszül a mellkas falára
    • Ha a mellhártya két lemeze közé levegő kerül:
      • A tüdő kis gombóccá ugrik össze
      • Képtelen követni a mellkas mozgását
      • Légmell

A légzéssel kapcsolatos számítások

Légzési teljesítmény és a szervezet energiafelhasználása közti összefüggés

  • Fizikai terhelés során (az intenzív izomműködés energiaszükségletének fedezéséhez) fokozódik a biológiai oxidáció
  • –> nő a vér CO2-koncentrációja
  • –> a légzési perctérfogat növekedését eredményezi
  • Minél intenzívebb a megterhelés, annál több oxigénre van szükség a működő izmok energiaellátása érdekében
    • Oxigénfelvevő képesség korlátozott, egyénileg változó
    • VO2 max érték: kor, nem és edzettségfüggő
  • Megnövekedett oxigénigényt:
    • Edzett szervezet a légzésszám növekedése mellett a légzések mélységének növelésével
    • Edzetlen szervezet csak a légzésszám fokozásával biztosítja
    • Pl.: futás közben sportoló légzésszáma kevesebb, mint a nem sportolóé, de a légzési perctérfogat azonos
  • Sportolás közben: a légzés tudatos szabályozásával törekedni kell arra, hogy a légzés szaporasága helyett lehetőleg a lélegzetvételek mélységét növeljük

Vitálkapacitás (táblázat értelmezése)

  • A vitálkapacitás mértéke függ a kortól és a nemtől
  • Fiatalabb korban a vitálkapacitási értékek kevésbé függnek a nemtől és az edzettségi állapottól

Légzési perctérfogat

  • Perctérfogat: a légvételenként kicserélt levegő térfogata megszorozva a percenkénti légvételek számával
    • Nyugodt légzés esetén: 8 l (16 (levegővétel) x 0,5 (l levegő)
  • Nyugodt belégzés: egyszeri légvétellel 0,5 l levegőt szívunk be, ezt hívjuk légzési térfogatnak
  • Erőltetett belégzés: a vállizmok is szerepet játszanak
    • 3 l levegőt tudunk beszívni
    • Belégzési tartalék: a légzési térfogaton felüli 2,5 l levegő
  • Nyugodt kilégzés: passzív folyamat, a belégző izmok elernyedése miatt
    • A mellkas súlyánál fogva nehezedik rá a tüdőre és összenyomja
    • A tüdő szövetének rugalmassága a tüdőt összehúzni igyekszik
  • Erőltetett kilégzés: kilégzőizmok (belső bordaközi izmok, hasizmok)
    • Kilégzési tartalék: további 1,5 l levegő kipréselése a tüdőből

Légzésszám meghatározása nyugalomban és munkavégzés után, magyarázat

  • Légzési frekvencia: a személy egy perc alatt átlagosan hány légvételt hajt végre adott körülmények között
  • Nyugalmi állapotban 12-16 légzésszám
  • Tényezőktől függ:
    • Kor, izgalom, idegrendszer állapota, étkezés, izommunka, levegő páratartalma, légnyomás
  • Munkavégzés során: szaporodik a légzésszám
    • Az izommunka megnövekedett oxigénigényének kielégítésére
    • Elérheti a 30-40-et is
    • VISZONT: a szapora légzés felületessé válhat, nem megfelelő oxigénellátáshoz vezethet (ájulás)

Grafikonértelmezés: légzési térfogatváltozások és légzőmozgásokkal kapcsolatos nyomásváltozások

  • Belégzés során:
    • Eleinte csökken a nyomás
    • A folyamat második felétől ismét növekedik
    • Végül eléri a légköri nyomás értékét
  • Kilégzés során:
    • Eleinte növekedik
    • A folyamat második felétől elkezd csökkenni
    • Végül eléri a légköri nyomás értékét
  • Mellhártya két lemeze közötti nyomás végig kisebb, mint a tüdőben (a tüdő kifeszítése)

A Donders-féle tüdőmodell

BIOLÓGIA
  • Donders-féle tüdőmodell: a légzőrendszer nyomás és térfogatváltozásainak összefüggéseinek modellezése
    • Harang alakú üvegbúra (mellkas) –> mellhártyák közti tere
    • Alulról gumimembrán (rekeszizom)
    • Felülről kétfuratú gumidugó
      • Egyik furatban elzárható üvegcső
      • Másikban üvegcső (légcső), rajta rugalmas léggömb (tüdő) à tüdő belső tere
  • Ha a gumimembránt lehúzzuk, a léggömb kitárul és levegő áramlik a belsejébe
  • A gumilapot elengedve a léggömb összenyomódik, a levegő kiáramlik

Gázcsere

Gázcsere

BIO-LOGIA: LÉGZÉS ÉS GÁZCSERE AZ ÁLLATOKNÁL. A LÉGZŐSZERVEK FUNKCIÓI ÉS  SOKFÉLESÉGE
  • Légzés jelentése fizikai értelemben:
  • Gázcsere: A légzési gázok (CO2, O2) diffúzió, ill. nyomáskülönbség miatti áramlása
  • Légcsere: A tüdő és a külső légtér között zajló, nyomáskülönbségen alapuló levegőáramlás
  • Lehet
    • Külső: a gázok kicserélődés a testfolyadék és a levegő között zajlik a légzőszerv felületén
    • Belső: ha a légzési gázok a testfolyadék és a szövetek között cserélődnek ki a kapillárisok határfelületén

Melyik melyik?

Sejtlégzés

Légzés és vérkeringés
  • Légzés jelentése kémiai értelemben:
  • a biológiai oxidáció folyamata
  • Az oxigén a lebontó anyagcsere során a biológiai oxidációhoz szükséges (terminális oxidáció)
  • Az elsősorban a citrát-körben keletkező széndioxid felesleges, ezt a szervezet kiválasztja
  • Légzési gázok: szükséges oxigén és felesleges széndioxid
  • Légzési hányados. Az időegység alatt keletkező CO2 gáz és az elfogyasztott O2 gáz térfogatányak hányadosa (respirációs kvóciens)
    • Szénhidrátok légzési hányadosa: 1
    • Fehérjék, aminosavak légzési hányadosa: 0,8
      • több oxigén használódik fel, mint amennyi széndioxid keletkezik
      • az aminosavakban a szénhidrátokéhoz képes több H-atom van, amely oxigénnel vízzé kapcsolódik
    • Zsírok légzési hányadosa: 0,7
      • Magasabb hidrogéntartalom
    • A légzési hányados mérhető, értékéből következtetni lehet a sejtekben zajló anyagcserefolyamatok minőségére

Tüdőben és szövetekben folyó gázcsere diffúzión alapul

  • Diffúzió: a nagyobb nyomású hely felől a kisebb nyomású hely felé megy végbe
    • A vénás vér CO2-t ad le az alveolus falán keresztül és O2-t vesz fel
    • A membránokon keresztül zajlik

A hangképzés

Gége részeinek felismerése

  • Pajzsporc
    • Ehhez kapcsolódnak a hangszalagok
    • Minél hegyesebb a pajzsporc lemezeinek szöge, annál hosszabbak a hangszalagok –> mélyebb a hang
    • A mélyhangú férfiaknak nagyobb az ádámcsutkája
  • Gégefedő: levélhez hasonló, rugalmas porcból álló lemez
    • Megakadályozza, hogy nyeléskor a falat a légcsőbe jusson
  • Hangszalagok
    • Rugalmas kötőszövetes lemezek
    • A hangredők (a nyálkahártya vastagodásai) szélének elkeskenyedései
    • A kannaporcok és a pajzsporc között feszülnek
    • Hangrés: a hangszalagok közötti háromszögletű nyílás
      • A hangrés beállítása:
        • A kannaporcok ízületekkel egymáshoz képest elmozdíthatók
        • Több harántcsíkolt izomköteg mozgatja
      • Normális légzés: a hangrés nyitott, háromszög alakú
      • Hangképzéskor: a hangszalagok közelednek egymáshoz, a hangrés szűkül
    • Hangszalagok szerepe a hanglégzésben
      • Hangképzéskor a hangrés szűk
      • A hangszalagok közelednek egymáshoz
      • A kiáramló levegő megrezegteti a hangszalagokat
      • –> a hangszalagok feletti légoszlopban rezgéshullámok keletkeznek

Mitől függ a keletkezett hang erőssége, magassága, mi befolyásolja a hangszínt

  • Hangmagasság: pajzsporc lemezeinek szöge (ádámcsutka nagysága)
    • A hangszalagok hossza, feszessége, hangrés alakja
    • Szűkebb hangrés, kifeszült, rövidebb hangszalagok: magas hang
    • Emberi hang: 300-3000 Hz közötti frekvencia
  • Hangerősség: a kiáramló levegő mennyisége és sebessége
  • Hangszín: az adott frekvenciájú alaphang létrehozásakor a felhangok különböző erősségekkel szólalnak meg
    • Felhangok határozzák meg a kialakuló hang színezetét
    • Felhangok: személyekre jellemző hangképzéskor a hangok az egyénenként különböző felületekről (fogak, nyelv, szájpadlás) visszaverődve különböző erősségű felhangok
      • Egy zenei hanggal egy időben megszólaló, de külön nem hallható hangok sora

Tagolás

  • A hangok képzésének és kiejtésének módja
  • Artikuláció
    • Gége, ajkak, nyelv és lágy szájpad mozgásai
    • Során a gége, a száj és az orrüreg rezonáló tere állandóan változik
  • Hangképzés: a gége feletti képletek alakja, nagysága, akusztikai sajátságai szabják meg az egyén jellegzetes orgánumát
  • Magánhangzók: zenei hang jellegűek
    • A hangszalagok megfelelő beállításával
    • A száj- ill. orrüreg módosít
  • Mássalhangzók: zörej jellegűek
    • A száj- ill. orrüregben keletkeznek

A légzés szabályzása

Biológia 11. - IV. Az életműködések szabályozása - 27. A vegetatív  szabályozás

A vér szén-dioxid-koncentrációjának szerepe a légzés szabályozásában

  • A belégző központ működését serkenti
  • A belégző központ aktivitása serkentőleg hat a kilégző központra
  • Agytörzs (nyúltvelő): belégző és kilégző központ
Légzőkészülék- Légzés - ppt letölteni

Kemoreceptorok

  • A nyúltagy felszínén kemoreceptorok vannak (belégzőközpont)
  • A szén-dioxid tartalom fokozódásakor (vagy O2 tartalom csökkenése) szaporább működésre serkenti a rekeszizmot és a bordaközi izmokat

Mechanoreceptorok

  • A tüdő falában található feszülésérzékeny mechanikai receptorok a kilégzésben játszanak szerepet
  • A tüdő kitágulásakor gátolják a belégző központ működését, megszakítva a belégző mozgásokat, utat adva a passzív kilégzésnek

Hinterlasse einen Kommentar

Erstelle eine Website wie diese mit WordPress.com
Jetzt starten