A témakörhöz tartozó feladatokat és számításokat itt találod.
A tápcsatorna általános jellemzői
Melyik melyik? Az emésztőrendszer szervei
- Gerinces állatok bélcsöve
- Elő-, közép- és utóbeli szakasz
- Emberben kb 8 m hosszú, kanyarulatos lefutású, szájnyílással kezdődő és végbélnyílással végződő cső
- A bélcsatorna falának rétegei
- Nyálkahártya
- Hámréteg
- Kötőszöveti réteg
- Simaizom réteg
- Nyálkahártya alatti rostos kötőszöveti réteg
- Simaizom réteg
- Körkörös
- Ferde
- Hosszanti
- Savós hártya
- Kötőszöveti réteg
- Hámréteg
- Nyálkahártya
- A bélszakaszok feladata
- Előbél
- Táplálékfelvétel
- -aprítás
- -puhítás
- Emésztés megkezdése
- A táplálék továbbítása
- Szájüregtől gyomorig
- Középbél
- Táplálék emésztése
- Táplálék felszívása
- Vékonybél
- Utóbél
- Az emészthetetlen maradék (bélsár, széklet) kialakítása
- Széklet tárolása
- Széklet kiürítése
- Előbél
Előbél
A szájüreg
- A szájüreg
- Feladata
- Táplálék felvétele
- Felaprítása, puhítása
- Emésztés megkezdése
- Táplálék továbbítása
- Képletei
- Fogak
- Nyelv
- Nyálmirigyek
- Részei
- Ajkak (elöl zárják le)
- Garat (hátul, éles határ nélkül megy át)
- Kemény és lágy szájpadlás (felül határolja el az orrüregtől)
- Nyálkahártya: nevét a felszínét borító nyálkarétegről kapta
- a nyálka feladata
- Mechanikai védelem
- Kiszáradás elleni védelem
- Falatképzés
- Emésztés megkezdése
- A nyálkahártya hámja többrétegű gyengén elszarusodó hám
- a nyálka feladata
- Feladata
- A fogazat
- Gyökeres fogak (heterodont fogazat)
- 4 kvadránsra osztható, egy kvadránsban 8 fog van, elhelyezkedésük:
- 2 véső alakú metszőfog
- 1 kúpos szemfog
- 2 gumós felületű kisőrlő
- 3 nagyőrlő
- Az ember fogképlete: 2123/2123
- 32 maradandó fog
- 20 tejfog: fogváltás a 6. Életévben kezdődik, kb. 11 éves korig tart)
- 2 metsző, 1 szemfog, 2 őrlő
- A tejfogak gyökerei lassan felszívódnak és a fogak kiesnek
- A fogak a csontos fogmederben helyezkednek el
- Főbb részei
- Fogkorona: hámeredetű, kívülről kemény zománcrétegből áll
- Elhalt, élettelen rétege a fognak
- Zománcréteg: sejtmentes, regenerálódni nem képes, a fog legkeményebb alkotórésze
- Dentin: a fogak fő tömegét adja
- Csonthoz hasonló, kollagén rostokat tartalmazó, elmeszesedett támasztó szövet
- Foggyökér: kívülről cementállomány borítja ~ lemezes csontszövet
- Fogüreg: a szilárd állomány fogja közre
- Fogbél: erekben és idegekben gazdag lazarostos kötőszövet
- Táplálja a fogat
- Fognyak: a kettő határán
- Fogkorona: hámeredetű, kívülről kemény zománcrétegből áll
- Feladata:
- Táplálék felaprítása rágás során
- Rágómozgások reflexes úton nyálelválasztáshoz vezetnek
- A rágóizmok tetemes erő kifejtésére képesek (metszőfogak: 25kg, őrlőfogak 90kg)
- A nyelv
- A szájfenék izmos kiemelkedése
- Nyálkahártya borítja
- Fő tömege: harántcsíkolt izmok
- Az izomrostok között: kötőszövet erekkel és idegekkel
- A nyelv háta:
- Elülső 2/3-a szemölcsös, alakjuk szerint lehetnek:
- Fonál
- Levél
- Gomba alakúak
- Körülárkolt szemölcsök
- Egyes szemölcsökben ízérzékelő sejtcsoportok: ízlelőbimbók
- Ízérzősejtek felületén: mikrobolyhok, kapcsolatba lépnek az ízmolekulákkal
- A receptorsejtek 8 napig élnek
- Állandóan pusztuknak és regenerálódnak
- 5 íz érzékelése
- Édes és sós: nyelv hegye
- Sós: kisebb pozitív töltésű kationok hatására (NaCl)
- Édes: sok -OH csoportot tartalmazó vegyületek
- Savanyú: nyelv széle
- H+-koncentráció függvénye
- Keserű: nyelv gyökere
- Kisebb pozitív töltésű kationok nagy koncentrációban
- Nagyobb töltésű kationok (Ca2+, Mg 2+)
- Umami: teljes nyelv felülete (japán ’finom’), pl. paradicsom, parmezán
- Nátrium-glutamát (E 621)
- Édes és sós: nyelv hegye
- Elülső 2/3-a szemölcsös, alakjuk szerint lehetnek:
- A nyelv feladata
- Az összerágott táplálék összekeverése a nyállal
- Ízérzékelés
- Nyeléskor hátratolja a falatot
- Hangképzés
- A nyál
- 3 pár nyálmirigy termeli
- Fültőmirigy
- Nyelvalatti mirigy
- Álkapocs alatti mirigy
- Naponta 500-600 ml nyál
- pH: 6,2-7,4, enyhén lúgos
- fő összetevői
- nyálamiláz: keményítő, glikogén emésztésének megindítása
- A keményítőt és glikogént maltózzá bontja
- Működési optimum: 6,8 pH-nál
- Mucin: a táplálék összeragasztása, falat képzése
- Nyál viszkozitásának növelése
- Anorganikus sók
- Na+, K+, Ca2+, Cl-, HCO3-
- Foszfátok: a nyúl túllúgosodása esetén kiválnak és fogkövet képeznek
- nyálamiláz: keményítő, glikogén emésztésének megindítása
- Feladata
- A táplálék nedvesítése, összeragasztása falattá
- Megkönnyíti a táplálék haladását a nyelőcsőben
- Védi a szájnyálkahártyát a kiszáradástól, sérülésektől
- Lúgos kémhatás: védi a fogakat a szuvasodástól
- Lizozim: antibakteriális hatású, immuniglobulinok (védenek a fertőzések ellen)
- 3 pár nyálmirigy termeli
Garat és nyelőcső
- Garat és nyelőcső
- Torokszoros: a szájüreg hátsó elkeskenyedő része
- Garat (pharynx): felnőtteken 12-13 cm hosszú, felülről lefelé kissé elkeskenyedő, nyálkahártyával bélelt izomcső
- Ide nyílnak:
- Belső orrnyílások
- Szájüreg
- Fülkürt (a középfülbe vezet)
- Gége
- Nyelőcső
- Hátsó fala receptorban gazdag
- Érintése nyelési reflexet indít el
- Folyamatos ingerlése hányást vált ki
- Itt kereszteződik a levegő és táplálék útvonala
- Mandulák: nyiroktüszők, az immunrendszerhez tartoznak, torok- és orrgaratban
- Ide nyílnak:
- Nyelőcső: 20-30 cm hosszú, 2cm átmérőjű
- Átfúrja a rekeszizmot
- A gyomorszájhoz kapcsolódik
- Nyálkahártyája: többrétegű gyengén elszarusodó laphám
- Hosszanti redőket vet, amelyek a falat általi kitáguláskor elsimulnak
- Izomzat: körkörös és hosszanti rétegek
- Felső harmad: harántcsíkolt
- Lejjebb: simaizom
- Nyelés mechanizmusa
- Ajkak zárulnak
- A nyelv elölről hátrafelé emelkedik és a falatot a garatba juttatja
- A lágy szájpad felemelkedik és elzárja az utat az orrüreg felé
- A falat a gégefőhöz nyomódik
- A garatot a garat izmai felemelik, a gégefő elzárja az utat a légcső felé (a belégzés gátolt)
- A falat a nyelőcsőbe jut
- A nyelőcső izmainak perisztaltikus mozgása továbbítja a falatot a gyomorba
- A szájüreg felé eső körkörös izmok összehúzódnak majd elernyednek
- Az addig elernyedt körkörös izmok húzódnak össze
- ->a falatot a gyomor felé nyomják
- A gyomor gyűrű alakú záróizma elernyed, a falat bejut a gyomorba
- A záróizom újra összehúzódik, megakadályozza, hogy a falat visszajusson a nyelőcsőbe
Gyomor
- Gyomor:
- a nyelőcső után, a rekeszizom alatt, a baloldalon
- Álló testhelyzetben függőleges állású tömlő, alsó része horogszerűen visszakanyarodik
- Felépítése
- Gyomorszáj: a nyelőcső átmenete a gyomorba
- Gyomorfenék: a gyomorszájtól lefelé emelkedik és a rekesz bal kupoláját kitölti
- Gyomortest: a gyomorszáj helyétől lefelé, álló helyzetben a gyomor függőleges része
- Gyomorkapu: a J-kampó visszaforduló része
- Gyomorkapu és patkóbél között: erős, gyűrűszerű simaizom
- Fala
- Tipikus felépítésű, redőzött nyálkahártya
- Egyrétegű hengerhám
- Mucinszerű anyagot termel: gyomorfal védelme
- Kötőszövet: csöves mirigyeket tartalmaz, felépítésük:
- Melléksejtek: a nyaki szakaszban, mucinózus nyálkát termel
- Fedősejtek: középső régiókban, sósavat termelnek
- Fősejtek: alsó részben, pepszinogént termelnek
- A váladékok összessége a gyomornedv
- Izomrétegek:
- Háromrétegű: ferde, körkörös, hosszanti
- Savós hártya
- Tipikus felépítésű, redőzött nyálkahártya
- Működései:
- Tárolja az elfogyasztott táplálékot, szakaszos továbbjuttatása
- Enzimjei révén megkezdi a fehérjék emésztését
- Víz, alkohol, gyógyszerek felszívódása
- Mozgásai:
- Szerepe
- Táplálék szétoszlatása
- Emésztőnedvekkel való összekeverése
- Patkóbélbe való továbbítása
- Perisztaltikus hullámok
- Szerepe
- A gyomor elválasztó működése
- Mucin termelése
- HCl termelése: a gyomor pH-ját meghatározza, 0,9-1,5 között; optimális feltételeket biztosít a pepszin számára
- Pepszin termelése: fehérje emésztés
- Inaktív formája a pepszinogén
- A pepszinogén HCl hatására és autokatalízissel aktiválódik
- A fehérjéket oligopeptidekre bontja
Száj higiéniája, szájápolás szabályai és jelentősége
- Foglepedék: a fogak felszínét borítja, a táplálék ill. nyál szerves anyag maradványaiból alakul ki
- Rétegében baktériumok telepedhetnek meg, amelyek az itt található anyagokat bontják tovább
- A lebontás következményeképp szerves savak keletkeznek -> megtámadják a zománcréteget
- -> fogszuvasodás (gyulladással)
- Szájhigiénia:
- Napi 2x, 3 percig fogmosás
- A fogínytől a korona irányába, hogy a sörték minden fogközbe bejussanak, azokat kisöpörjék
- A zápfogak rágófelületét súroló mozgással tisztítani
- Fluoridos fogkrém: segíti a fogzománc épen tartását
- Fogselyem: a fogak egymás felé néző felszíneinek tisztítása
A középbél
Vékonybél
- Az emésztés befejezése
- Tápanyagok felszívása
- Emésztőnedveket termeli:
- Bél falának mirigyi
- Máj és hasnyálmirigy
- Részei:
- 6-7m hosszú
- Epésbél / patkóbél: nevét alakjáról kapta
- Die nyílik a máj és hasnyálmirigy közös vezetéke (epe és hasnyál)
- A patkóbél kanyarulatában foglal helyet a hasnyálmirigy
- Éhbél (jejunum)
- Csípőbél (ileum)
- A vékonybél fala (Bélbolyhok helye, működése)
- Nyálkahártya
- Sűrűn álló, magas, körkörös redők
- Bélbolyhok: kesztyűujjszerű kiemelkedések, kitölti:
- Laza kötőszövet
- Simaizomsejtek: harmonikaszerűen megrövidítik a bolyhot, majd megengedik, hogy eredeti hosszukra kiugorjanak
- Szivattyúszerű mechanizmus
- Bonyolult hajszálérhálózat
- Finom idegfonat: a boholy simaizmát működteti
- Egy, a csúcs közelében vakon kezdődő centrális nyirokér
- Egyrétegű mikrobolyhos hengerhám alkotja a hámréteget
- A bélbolyhok között csöves mirigyek
- Emésztőenzimek termelése
- Mucin termelése (kehelysejtek)
- Osztódó sejtek: pótolják a felszín pusztuló sejtjeit
- Szerotonin hormon elválasztása
- Nyálkahártya alatti kötőszövet: vastag, lazarostos kötőszöveti réteg
- Brunner-féle mirigyek: mucinózus váladék, a nyálkahártya védelme az enzimek rondcsoló hatásától
- Simaizom réteg: körkörös és hosszanti izomréteg
- Savós hártya
- Nyálkahártya
A vékonybél mozgásai
- A vékonybél mozgására jellemző: szegmentális mozgás
- A vékonybélen 5-10 cm távolságokban a körkörös izomzat összehúzódik, a belet szegmentumokra osztja
- Aztán az összehúzódott részek elernyednek és az eddig elernyedt állapotban levő részek húzódnak össze
- -> táplálék összekveredése
- Perisztaltikus mozgás: a táplálék továbbításáért felelős
- A vékonybélnedv
- A vékonybél falának mirigyei termelik
- Napi 600-1000 ml
- Enyhén lúgos, pH: 7,6
- Összetétele
- Aminopeptidáz, dipeptidáz: oligopeptidek hidrolízise
- Befejezik a fehérjék aminosabakká történő hidrolízisét
- Maltáz, szacharáz, laktáz: diszacharidok monoszacharidokra történő bontása
- Lipáz: a zsírokat zsírsavakra és 2 monogliceridekre bontják
- Nukletidáz: a nukletidokat nuklezidokra és foszforsavra bontanak
- Aminopeptidáz, dipeptidáz: oligopeptidek hidrolízise
- a vékonybél legfontosabb emésztőmirigyei:
Máj
- Máj
- Másfél kg, vörösbarna, mirigyes szerkezetű
- A rekeszizom jobb kupolájába illik bele
- Felső része domború, alsó rész lapos
- Két lebeny (jobb és bal lebeny)
- Vérellátása
- Májartéria: az aortából ered, friss, oxigéndús vért szállít (400ml/perc)
- Májkapuvéna: a máj funkcionális ere
- A bélcsatorna felől szállít táp- és toxikus anyagokban gazdag vért
- Májkapu: itt lépnek be az erek a máj állományába
- Az erek szétágaznak, keverednek
- Májvéna: itt távoznak az erek a májból
- Szöveti szerkezete
- Májlebenyke: szövettani és működési egység
- Hengeres test
- Sugarasan futó májsejtgerendák építik fel
- Epeutak: a májsejtek között epekapillárisokkal kezdődnek
- Egyre nagyobb vezetékké egyesülnek
- Epevezetékbe torkolva hagyják el a májat
- Májlebenyke: szövettani és működési egység
- Feladatok
- Szervezetszintű anyagcsere központja: során a bélből felszívódott tápanyagok
- Lebomlások során energiát bocsátanak a szervezet rendelkezésére
- Egymásba átalakulnak
- Szénhidrátok zsírokká
- Aminosavak szénhidrátokká
- Tejsav glükózzá
- Tartalékolódnak glikogén és zsír formájában
- Minden tápanyag anyagcseréjében részt vesz
- Epe termelése
- Vitaminok raktározása (A, B12, D, K)
- Karotinból A vitamint gyárt
- Glikogént raktároz (100g)
- Detoxikál
- Vérfehérjék, albuminok, fibrinogén, hemoglobin, protombin termelése
- Vörösvértestek lebontása, hemoglobin anyagcseréje (Kupffer-sejtek)
- Az izomban keletkező tejsavat kortizol hatására glükózzá alakítja (glükogenezis)
- Ammóniát karbamiddá alakítja
- Purinbázisok bomlásából húgysavat állít elő
- Szénhidráthiány esetén hormonális hatásra (kortizol) aminosavakból szénhidrátokat állít elő (glükoneogenezis)
- Zsírokat szintetizál (pl. glükózból)
- Szteroid hormonokat inaktivál
- A zsírokat szállítófehérjékhez kapcsolja
- Vas raktározása
- Heparint termel (véralvadás gátlása)
- Szervezetszintű anyagcsere központja: során a bélből felszívódott tápanyagok
- Emésztőnedv-termelés
- Epe: a vékonybél fontos emésztőnedve, enzimeket nem tartalmaz
- A hasnyálmirigy vezetékével egyesülve nyílik a patkóbélbe
- Az epe az epehólyagban raktározódik el, jelentősen bekoncentrálódik
- Az epeelválasztás állandóan folyik
Epe:
- Szekrétum: több olyan anyagot szállít, melyek az emésztésben lényeges szerepet játszanak (epesavak)
- Exkrétum: bomlástermékeket is tartalmaz (epefestékek)
- Össztétele:
- Epesavas sók
- Kólsav: amfipatikus vegyület
- Aktiválják a zsírbontó lipázokat
- A bélmozgások miatt felaprózódott zsírcseppek felületén elhelyezkedve csökkentik az emulgeált zsírgolyócskák felületi feszültségét
- Zsírgolyók stabilizálása
- — felületük nagyobbítása
- ~ szapan
- Kólsav: amfipatikus vegyület
- Epefestékek
- Hemoglobin profirin vázának bomlásából
- Bilirubin: vöröses
- Biliverdin: zöldes
- Bomlástermékek, melyek az epén keresztül választódnak ki
- Ha a májsejtek károsodnak, a bilirubin egy része belekerülhet a vérkeringésbe, a bőr alatti kötőszövetben felhalmozódik és a bőrnek sárgás színt ad (sárgaság)
- Koleszterin
- Epekövek: 80% koleszterin, 20% bilirubin
- A koleszterint az epesavak tartják oldatban
- Ha az epesavak mennyisége csökken, a koleszterin epekövek formájában kiválik az epehólyagban
- Bilirubin kövek: fokozott hemoglobin lebomlás során
- Ásványi sók, víz
- Epesavas sók
- pH: 7-8,5; emésztő enzimeket nem tartalmaz
- szénhidrátforgalom
- a máj a szervezet szénhidrát-forgalmának legfontosabb regulátora
- a vérből glükózt vesz fel (magas vércukorszint esetén)
- a vérbe glükózt ad le (alacsony vércukorszint esetén)
A vérből felvett szénhidrátok a májban
- Lebomlanak, energiát szolgáltatnak
- Átalakulnak pl. zsírokká
- Átmenetileg glikogénként raktározódnak
- Szénhidráthiány esetén: glükogenezis -> szénhidrátok előállítása
- Vércukorszint szabályozása
- Táplálkozás után: a szénhidrátokat felveszi, raktározza
- Éhezéskor, hosszan tartó izommunka közben: a raktározott glikogén lebontása, a glükózt a vérbe juttatja
- Szabályzás
- Inzulin: serkenti a máj glükózfelvételét, a glikogén és zsírok szintézisét
- Adrenalin, glukagon, szimpatikus idegek: glikogénbontás, keletkező glükóz lebontása
- a máj a szervezet szénhidrát-forgalmának legfontosabb regulátora
- Lipidek anyagcseréje
- A vérben szállítófehérjékhez kötődve szállítódnak (lipoproteinek)
- Enzimatikus lebontás következtében zsírsavakra és monogliceridekre esnek szét
- A bélbolyhok hámsejtjeiben reszintetizálódnak
- Szállítófehérjékhez kötődve létrehozzák a kilomikront
- Enzim által a kilomikron neutrális zsírjai zsírsavra és glicerinre bontódik
- A zsírsavak:
- Váz- és szívizom számára energiaforrás
- Zsírszövetben zsírrá alakulnak
- Raktározás
- Vitaminok (A, B12, D, K)
- Glikogén (100g)
- Vas
- Méregtelenítés
- Alkohol lebontása
- Egyes vegyületekhez (pl. bilirubin) OH-csoportokat építve vízoldhatóvá tesz, segíti a kiürülésüket
- Nehézfémeket akkumulálja
Hasnyálmirigy
- Hasnyálmirigy
- Külső elválasztású, exokrin rész: emésztőenzimeket termel
- Váladéka a hasnyál, a patkóbélbe jut
- Hasnyál: 1,2-1,5 L/nap, pH 8
- Tripszin: a polipeptideket oligopeptidekre bontja
- Lipáz: a lipidek észterkötéseit hirdolizálja, a neutrális zsírok monoglicerodekre és zsírsavakra esnek szét
- Hasnyál amiláz: keményítőt hasítja maltóz egységekre
- Nukleáz: a nukleinsavat nukleotidokra hidrolizálja
- Belső elválasztású, endokrin rész: hormonokat; inzulin és glukagon termel
- Váladékát a vérbe üríti
- Langerhans-féle szigetek: a külső elválasztású részek végkamrái között
- Számuk 1 millió, gazdag vérellátás
- Fejlett DER, intenzív fehérjeszintézis
- Kétféle sejtek:
- Kisebb, világosabb béta-sejtek: inzulin termelése
- Nagyobb, sétátebb alfa-sejtek: glukagon termelése
- A vércukorszint szabályozza
- Külső elválasztású, exokrin rész: emésztőenzimeket termel
Emésztőnedvek
Emésztőnedvek, termelődési helyük, optimális kémhatás
- Amiláz: nyálamiláz
- Keményítő, glikogén emésztésének megindítása
- Keményítőt és glikogént maltózzá bontja
- Szájüreg, pH 6,8
- nyálmirigyek
- Hasnyálamiláz
- A keményítőt hasítja maltóz egységekre
- Vékonybélnedv, pH 7,6
- hasnyálmirigy
- Laktáz: diszacharidok monoszacharidokra bontása (~maltáz, szaharáz)
- Vékonybélnedv, pH 7,6
- Lipáz: zsírokat zsírsavakra és 2-monogliceridekre bontanak
- A lipidek észterkötéseit hidrolizálja
- Vékonybélnedv, pH 7,6
- hasnyálmirigy
- Nukleáz: nukleotidokat nukleozidokra és foszdorsavakra bontják
- Vékonybélnedv, pH 7,6
- hasnyálmirigy
- Pepszin: fehérjeemésztés
- Gyomor, pH 0,9-1,5
- A gyomor csöves mirigyei
- Tripszin: a polipeptideket oligopeptidekre bontja
- Peptidkötéseket hidrolizál
- Vékonybélnedv, pH 7,6
- Hasnyálmirigy
Hasnyál és gyomornedv hatását bemutató kísérlet
Felszívódás
- Felszívódás:
- Emésztés során a tápanyagok makromolekulái monomerekre hasadnak, hidrolizálnak, melyek a vérbe / nyirokba szívódnak fel
- A felszívódás energiaigényes folyamat
- A vér a monomereket elszállítja a szövetekig, a sejtekben átalakulnak:
- Tovább bomlanak a biológiai oxidáció folyamatában, energiát szolgáltatnak
- Raktározódnak (pl. Glükóz a májban, izomszövetben glikogénként, zsírok zsírszövetben)
- A vízben oldódó molekulák a vérbe
- A nagyobb hidrofób molekulák a nyirokkeringésbe jutnak
- Felszívódásnak kedvező tényezők
- Nyálkahártya felületének felnagyobbítása: redők (3x), bélbolyhok (30x), mikrobolyhok (600x)
- A felszívó felület 200m2
- A felszívódás módja lehet
- Passzív /diffúzió: víz, 4 szénatomnál kisebb vízoldható vegyületek
- Aktív transzport: nagyobb molekulák
- Endocitózis: makromolekulák (fehérjék), zsírcseppecskék
- Hol?
- Szájüreg, nyelőcső: nincs jelentős felszívódás, csak: morfin, szteroid hormonok, egyes gyógyszerek
- Gyomor: víz, egyes ionok, alkohol, gyúgyszerek, kevés glükóz
- Vékonybél: minden
- Vastagbél: víz, ionok, vitaminok (B, K)
- Mi?
- Víz, ionok: passzív és aktív transzport
- Aminosavak: aktív transzport -> vérkeringés
- Fehérjék: endocitózissal
- Szénhodrátok: aktív transzport
- Zsírok:
- Lipáz a zsírokat monogliceridekre és zsírsavakra bontja
- A reszintetizálódott zsírok kilomikron formájában a nyirokérbe jutnak
A fehérje útja
- Szájüreg: aprózódik, nyállal keveredve falattá áll össze, emésztés nem kezdődik meg
- Nyelés során a nyelőcsövök keresztül a gyomorig
- Gyomor: a fehérje emésztésének megkezdése
- Savas pH (1-2): pepszin a pepszinogénből képződik és a fehérjét bontja
- Gyomorból a vékonybélbe jut (patkóbél)
- Patkóbél:
- Epe: nem vesz részt a fehérje emésztésében, de semlegesíti a gyomor savas pH-ját
- Hasnyál: tripszin, a fehérjét oligo-, ill. dipeptid szintig bontja
- A pepszin inaktívvá válik az enyhén lúgos kémhatású epe és hasnyál hatására
- Éhbél: vékonybélnedv, fehérjebontó enzimek (erepszin)
- Aminosav szintig bontják le a fehérjét, alkalmas méretűvé teszik a felszívásra
- Felszívás: a bélbolyhokon keresztül
- Az aminosavak aktív transzporttal jutnak a bélüregből a felszívóhám sejtjeibe, onnan diffúzióval kerülnek a vénás vérbe
- Májkapuér: a bélbolyhok vénáiból, az aminosavban (is) gazdag vér a májba kerül
- Máj: a vér aminosavszintjét a homeosztázisnak megfelelő értékre állítja be
- Töblet: vérplazmafehérjék, növekedési faktorok szintézise, a szervezetből hiányzó aminosav előállítása
- Esszenciális aminosavakat nem képes előállítani
- Vér: eljuttatja a sejtekhez a szükséges aminosavakat
- Sejtek: fehérjét szintetizálnak az aminosavakból
- Felesleges aminosavak: karbamiddá, ammóniává alakítják
- Vese: kiválasztás során a felesleges karbamidot, ammóniát a vizeletbe juttatja
Szénhidrát útja
- Szájüreg: aprózódás, nyállal elkeveredve falat
- Nyál: amiláz, szénhidrátbontó enzim
- Nyelés: a nyelőcsövön át a gyomorig
- Gyomor: nem emésztődik a szénhidrát, a patkóbélbe jut
- Patkóbél:
- Epe: a szénhidrátemésztésben nem vesz részt
- Hasnyál: amiláz a diszacharidokat már nem képes hidrolizálni, a patkóbélben nincs szénhidrátemésztés
- Éhbél: bélnedv, szacharáz – diszacharidbontó enzimek
- Monoszacharid szintig bontja le a szénhidrátot, alkalmas méretű a felszíváshoz
- Bébolyhok: felszívás
- A glükóz és fruktóz aktív transzporttal jutnak a bélüregből a felszívóhám sejtjeibe, diffúzióval a vérbe
- Májkapuér: a glükóz/fruktóz gazdag vér a májba kerül
- Máj: a vér cukorszintjét a homeosztázisnak megfelelő szintre állítja be
- Többlet: glikogénszintézis, más szerves monomerek szénvázának előállítása
- Inzulin hatására: a többlet szénhidrátból zsír szintetizálódik (bőraljában raktározódik àelhízás)
- Vér: a sejtekhez juttatja a glükózt
- Sejtek: inzulin hatására képesek felvenni a glükózt
- Szintézis, lebontás
- Vese: a glükóz a szűrletbe kerül, de az elvezető csatorna kezdeti szakaszának falán aktív transzporttal visszaszívódik a vérbe
Zsír útja
- Szájüreg: aprózódik, nyállal falattá ragad össze
- Nyál: nincs zsírbontó enzim, nincs zsíremésztés
- Nyelés: szájüregen át a gyomorba
- Gyomor: a simaizomzat keverő mozgásával a zsírcseppeket apró zsírcseppekre oszlatja szét, emulgeálja
- Fizikai változást eredményez
- Patkóbél:
- Epe: nincs enzim benne, felületaktív anyagok (epesavak)
- Stabilizálják a zsíremulziót, megkönnyítik a lipáz munkáját
- Hasnyál: lipáz, megkezdi a zsíremésztést
- A zsírokat 2-monogliceridre vagy glicerinre és zsírsavakra bontja
- Epe: nincs enzim benne, felületaktív anyagok (epesavak)
- Éhbél: bélnedv, lipáz folytatja és befejezi a zsíremésztést
- Bélbolyhok: felszívódás, a nyirokkapillárisokba
- A nyirokér a fő testi vénába torkollik, a vérbe ömlik
- Májba szállítódik: a zsírsavszintet a homeosztázisnak megfelelő értékre állítja be
- Többlet: zsírszintézis, más szerves monomerek szénvázának előállítása, energianyerés
- Vér: sejtekhez juttatja a zsírsavakat
- Sejtek: szintézis vagy lebontás (energianyerés)
- Többletzsír: bőralja fehér zsírszövetében nagy mennyiségben képes raktározódni
- Hőszigetel, mechanikai védelem
- Éhezés során lebontja a szervezet
Az utóbél
Vastagbél
- Vastagbél
- Tág üregű
- Jobb csíptőtányéri tájékban kezdőik a vakbéllel
- Felszálló remese
- Haránt remese
- Leszálló remese
- Szigmbél (S- alakú)
- Végbél
- Külső felszínén három párhuzamos sorban gömbszerű kiöblösödések vannak
- Vakbél: kezdeti, lefelé vakon végződő tág szakasz
- Féregnyúlvány: csökevényes bélszakasz
- Kötőszövetében nagy mennyiségű nyiroktüsző található
- A manduláéval azonos funkciójú nyirokszerv
- Vakbélgyulladás: ha a széklet egy darabja elzárja a féregnyúlvány nyílását
- Baktériumok elszaporodása
- Gyulladásos folyamat
- A vakbél perforálódik: a féregnyúlvány vékony fala a gyulladás következtében átszakad
- A baktériumok bekerülnek a hasüregbe -> hashártyagyulladás (szövődmény, életveszélyes)
- Műtéti beavatkozás
- Féregnyúlvány: csökevényes bélszakasz
- Fala:
- Bélbolyhok nincsenek, csak redők alakultak ki
- Felületi hám: mikrobolyhos hengerhám
- Csövesmirigyei megnyúltak, kehelysejtek, nincsenek enzimtermelő sejtek
- Izomrétegek: körkörös és hosszanti lefutású simaizmok
- Működése:
- Fala által elválasztott váladék, enzimeket nem tartalmaz
- Széklet kialakítása
- Víz és ion felszívódása
- Bakteriális rothadás
- Naponta: 500 ml béltartalom, ebből 350ml felszívódik
- pH: 8
- gyomor és vékonybél baktériummentes
- vastagbélben dús baktériumflóra van:
- erjedési rothadási folyamatokat indít meg
- cellulózbontó enzimeket termelő baktériumok
- az emberben itt felszabaduló cukor már nem hasznosítható
- Vitaminok termelése (K, B-vitamin)
- Gázok keletkezése: CO2, H2, metán, kénhidrogén
- Tápanyagok jelentős mértékben már nem szíódnak fel
- A bélflóra jelentőség a szervezetre nézve
- Vastagbél nyálkahártya mechanikus védelme
- Immunrendszert ellenanyag-termelésre készteti, serkenti, kondicionálja
- Gátolja a kórokozó mikroorganizmusok szaporodását
- Védekezik a kórokozók ellen:
- Közvetlen gátlás, antibiotikumok termelése
- Tápanyagelvonás, élőhely elfoglalása
Immunrendszer stimulációja
Széklet
- Széklet
- Színe: bilirubinból és biliverdinből származó szterokobilin, bakteriális hatásra alakul ki
- Fő tömege
- Emésztőnedvek és epe maradványa
- Táplálék emészthetetlen részei (cellulóz)
- Nyálka
Fehérvérsejtek, lelökődött hámsejtek
- Hatalmas tömegű baktérium
A kaki fontos, figyeld minden nap!
Végbél
- Végbél
- Gyengén S alakú
- Végbélzáróizom-rendszer:
- Bélcsatorna körkörös simaizomzatának megerősödése
- Az előzőt kívülről körülvevő harántcsíkolt izomgyűrű
- Végbélnyalás hámja gyengén elszarusodik
- Faggyúmirigyeket és illatmirigyeket tartalmaz
Érettségi harmincévesen 