4. 3. A mozgás – feladatok és számítások

Feladatok

1. A csont felépítése és kapcsolódási módjai

1. nevezd meg a csont betűvel jelölt részeit!

Igaz-Hamis
2. A csonthártya erekben és idegekben gazdag
3. A csonthártya táplálja a csontszövet sejtjeit

4. Mi az élettani alapja annak, hogy a csontüreg együtt nő a csonttal?

Összetett választás
5. Melyik szervezlen sók jellemzők a csontszövet sejtközötti állományára?
A magnézium-szulfát
B magnézium-karbonát
C magnézium-foszfát
D kalcium-szulfát
E kalcium-karbonát
F kalcium-foszfát
G kalcium-oxalát

6. Miért tekinthetjük a csontvázrendszert a szervezet legjelentősebb kalciumraktárának?

Egy előzetesen zsírtalanított csirkecombcsontot főzőpohárba állítunk, majd 10%-os sósavat öntünk rá, hogy félig ellepje. Egy nap elteltével kivesszük a csontot és megvizsgáljuk.

Összetett választás
7. Mit tapasztulunk?
A a csont sósavból kiálló vége kemény maradt
B a csont sósavval kezelt része kifehéredett, és kalapáccsal ráütve porrá tört
C a teljes csont elvesztette rugalmasságát
D a csont sósavval kezelt része felpuhult
E a csont sósavval kezelt része elfolyósodott

Előzetesen zsírtalanított csirkecombcsontot tégelyfogóval Bunsen-égő lángjában hevítjük.

8. Mit tapasztalunk tizenöt perc elteltével?
A a csont megfeketedett
B a csont kifehéredett
C a csont meglágyult
D kalapáccsal ráütve könnyen darabokra tört
E a csont gumiszerűvé vált, nyújtható és rugalmas lett

9. Hol található a csontokban vörös csontvelő?
10. Hol található a csontokban sárga csontvelő?
11. Miben tér el egymástól a két csontvelőtípus biológiai működése?

Asszociációs feladat
A összenövés
B varratos kapcsolódás
C ízület
D feszes ízület (szalagos összeköttetés)
E porcos kapcsolódás

12. így kapcsolódik a falcsont a nyakszirtcsonthoz, 13. így kapcsolódik a singcsont a felkarcsonthoz, 14. így kapcsolódnak a gerincoszlop kereszttájékának csigolyái, 15. így kapcsolódik a két medencecsont egymáshoz, 16. így kapcsolódnak a gerinccsigolyák a nyakcsigolyákhoz, 17. így kapcsolódik a homlokcsont a falcsonthoz, 18. így kapcsolódik a lapocka a kulcscsonthoz, 19. így kapcsolódnak a medence csontjai, 20. így kapcsolódnak az álbordák egymáshoz, 21. így kapcsolódik a szárkapocs a combcsonthoz

Ábraelemzés


22. nevezd meg a betűvel jelzett ízületi típusokat, és írj mindegyikre példát!

FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény, 375-377.o.

2. Feladat: A test csontjai

Ábraelemzés


1. ékcsont, 2. felső álcsont, 3. nyakszirtcsont, 4. falcsont, 5. állkapocs, 6. orrcsont, 7. halántékcsont, 8. homlokcsont, 9. járomcsont

10. Sorold fel a páros koponyacsontokat!
11. Melyik a koponya egyetlen, ízülettel kapcsolódó csontja?

Egyszerű választás
12. Melyik csonton található az öreglyuk?
A orrcsont
B halántékcsont
C nyakszirtcsont
D ékcsont
E felső állcsont

13. Hány nyakszirti bütykünk van?
A egy
B kettő
C három
D négy
E öt

Ábraelemzés


14. Nevezd meg a csigolya betűvel jelölt részeit!

15. Hogyan nevezzük az első nyakcsigolyát?
16. Hogyan nevezzük a második nyakcsigolyát?

A csigolyák száma

A csigolyatájék neveA csigolyák száma
Nyaki17.
Háti18.
Ágyéki19.
Kereszt20.
Farok21.

A bordapárok száma

A bordapárok neveSzáma (pár)
Valódi bordák22.
Álbordák23.
Lengőbordák24.

25. Sorold fel, melyik csontok vesznek részt a zárt mellkas kialakításában!

Ábraelemzés
26. Nevezd meg a felső végtag és a függesztőöv betűvel jelölt csontjait, valamint a nyíllal is jelölt ízületeket!


27. Hány tengelyű az I-vel jelölt ízület?
28. Hány tengelyű a J-vel jelölt ízület?
29. Hány tengelyű a K-val jelölt ízület?

30. Nevezd meg az alsó végtag és a függesztőöv betűvel jelölt csontjait, valamint a nyíllal is jelölt ízületeket?


31. Hány tengelyű a K-val jelölt ízület?
32. Hány tengelyű a L-lel jelölt ízület?
33. Hány tengelyű az Mmel jelölt ízület?

FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény, 377-379.o.

3. Feladat: Az izom felépítése, az ember izomzata

1. Melyik izomszövetből épül fel a vázizomzatunk?

Ábraelemzés


2. kötőszövetes hártya, izomhüvely, 3. sejtmag, 4. erek, 5. izompólya, 6. izomnyaláb, 7. izomrost

Az izmok elvékonyodó végei (8) folytatódnak, amelyek rendkívül ellenálló, főleg (9) rostot tartalmazó (10) szövetből állnak. Az inak ellenállnak a feszítésnek, az izom összehúzódása közben nem nyúlnak, ha túlterheljük őket, akkor elszakadnak. Ahol különösen hosszúak, a csontokkal való súrlódástól (11) védi őket.

12. Sorolj fel három eltérő izomalakot, és írj mindegyikre példát!
13. Mi a különbség a csont eredése és a tapadása között?
14. Melyik csonton ered, és melyiken tapad az alkar hajlítóizma?
15. Melyik izmaink erednek és tapadnak egyaránt bőrön?

Ábraelemzés


16. mellizmok, 17. alkarfeszítő izom, 18. farizom, 19. alkarhajlító izmok, 20. felkarhajlító izom, 21. combhajlító izmok, 22. hasizmok, 23. hátizmok, 24. lábszárhajlító izmok, 25. combfeszítő izom, 26. felkarfeszítő izom, 27. lábszárfeszítő izom

28. Hol helyezkedik el a rekeszizom?

FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény, 380-381.o.

4. Feladat: Az izmok működése

1. Mi a rángás?

Igaz-Hamis
2. A vázizomrostok összehúzott állapotban is ingerelhetők
3. A vázizmokban kiváltható tartós izom-összehúzódás
4. Folyamatos ingerlés hatására az izom működése megváltozik az egyetlen inger hatására adott válaszhoz képest
5. Tartós izom-összehúzódás esetén az összehúzódás mértéke lecsökken

6. Írj egy-egy példát dinamikus és statikus munkavégzésre!

Négyféle asszociáció
A dinamikus munkavégzés
B statikus munkavégzés
C mindkettő
D egyik sem

7. fárasztóbb munkavégzési módja az izomnak
8. az izomrostok összehúzódása jellemző rá
9. a vérkeringés lépést tart az izom megnövekedett oxigén- és tápanyagigényeivel
10. inger nélkül is kialakulhat
11. az izomrostok tartósan feszült állapota jellemzi
12. nem jár az izomrostok összehúzódásával
13. a vérkeringés lassulásával jár
14. kevésbé fárad el az izom

15. Melyik nagy energiatartalmú foszfátvegyület jelent energiaforrást az izom számára az ATP-n kívül?

FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény, 381-382.o.

5. Feladat: A váz- és izomrendszer egészsége

Ábraelemzés


1. ízesülő csont, 2. ízületi nedv, 3. ízületi szalag, 4. ízületi tok, 5. üvegporc

6. Mi a különbség a rándulás és a ficam között?

Nevezd meg a betegségeket leírás alapján?
7. a lábboltozat lelapul
8. a gerincoszlop oldalirányban tartósan elhajlik
9. a csípőízületet alkotó csontok és felszínek a magzati korban nem alakulnak ki kellően
10. a csigolyák közötti porckorong elmozdul és nyomást gyakorol az idegekre
11. a csontok elvékonyodnak, meggyengülnek, törékenységük fokozódik

FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény, 383.o.

6-11. Feladat: emelt érettségi feladatok

12. Feladat: A láb mozgatása (esszéfeladat)

1. Nevezze meg a láb csontjait és főbb izmait!
2. Mutassa be egy Ön által megnevezett izom felépítését!
3. Hogyan érhető el a térd behajlítása?
4. Válaszában térjen ki a térdízület bemutatására is a mellékelt ábra segítségével!

FORRÁS: Sebőkné Orosz Katalin: Biológia érettségi, esszé típusú feladatok, 112-114.o.

13. Feladat: Bólogatunk, de hogyan? (esszéfeladat)

Egyetértésünket igen egyszerű egyezményes jellel, bólintással fejezzük ki. Ezt a finom mozdulatot hosszú evolúciós folyamat eredményeként vagyunk képesek végrehajtani.
1. Mutassa be a nyak és a koponya speciális kapcsolódási módját, melynek elengedhetetlen szerepe van ebben a mozgásban!
2. Nevezze meg a legfontosabb nyakizmokat!
3. Valamennyi közül melyik játszik a legnagyobb szerepet a bólintásban és a fej hátrahajlításában?
4. Hol ered, illetve tapad ez az izom?
5. Mutassa be azt az ideget, amelyik ezt az izmot működteti!
6. Miért billen előre a fejünk, ha ülve elbóbiskolunk?

FORRÁS: Sebőkné Orosz Katalin: Biológia érettségi, esszé típusú feladatok, 116-117.o.

14. Feladat: A csontszövet szerkezete és az életkor (esszéfeladat)

A mellékelt ábrán a csontszövet sematikus rajzát láthatja.
1. Mutassa be a szövet eredetét, szövettani jellemzőit a rajz segítségével!
2. Hasonlítsa össze a gyerek, a felnőtt s az idős ember csontozatának összetételét!
3. Ismertesse a csontszövet ásványianyag-tartalmának hormonális szabályozását!

FORRÁS: Sebőkné Orosz Katalin: Biológia érettségi, esszé típusú feladatok, 118-119.o.

15. Feladat: A vázrendszer átalakulása az emberré válás során (esszéfeladat)

A felegyenesedés, a két lábon járás következtében az egész vázrendszerünk átalakult.
1. Mutassa be, milyen változások következtek be a fej, a törzs, a függesztőövek és a végtagok csontozatában!
2. Milyen aszimmetriák jöttek létre eközben az emberben?

FORRÁS: Sebőkné Orosz Katalin: Biológia érettségi, esszé típusú feladatok, 121-122.o.

Megoldások

1. Feladat

1. üvegporc, B szivacsos állomány, C csontüreg, D tömött állomány, E csonthártya, 2. I, 3. I, 4. a csontbelhártya sejtjei növekedés közben fokozatosan bontják belülről a csontot, ezért az üreg együtt nő a csonttal, 5. B, C, E, F, 6. mert nagy mennyiségű, könnyen mobilizálható kalciumot tartalmaz, 7. A, D, 8. A, D, 9. a csontvégeken a szivacsos állományban, 10. a csontüregben, 11. a vörös csontvelő vérsejtképző, a sárga csontvelő tartalék tápanyagként felhasználható, 12. B, 13. C, 14. A, 15. D, 16. E, 17. B, 18. C? 19. A, 20. E, 21. C, 22. A hengerízület, pl. ujjperccsontok, B tojásízület, pl. csukló, C nyeregízület, pl. hüvelykujj, D gömbízület, pl. váll

2. Feladat

1. C, 2. F, 3. I, 4. A, 5. G, 6. D, 7. H, 8. B, 9.E, 10. falcsont, halántékcsont, járomcsont, 11. állkapocs, 12. C, 13. B, 14. A tövisnyúlvány, B csigolyaív, C porckorong, D harántnyúlvány, E ízületi nyúlvány, F csigolyatest, G tövisnyúlvány, 15. atlasz, 16. forgó vagy episztrófeusz, 17. 7 db, 18. 12 db, 19. 5 db, 20. 5 db, 21. 2-5 db csökevényes, 22. 7 pár, 23. 3 pár, 24. 2 pár, 25. mellcsont, bordák, gerincoszlop háti szakasza, 26. A kulcscsont, B lapocka, C felkarcsont, D singcsont, E orsócsont, F kéztőcsontok, G kézközépcsontok, H ujjperccsontok, I vállízület, J könyökízület, K csuklóízület, 27. három, 28. kettő, 29. kettő, 30. A medencecsont, B szeméremcsont, C ülőcsont, D combcsont, E térdkalács, F sípcsont, G szárkapocscsont, H lábtőcsontok, I lábközépcosntok, J lábujjperccsontok, K csípőízület, l térdízület, M bokaízület, 31. három, 32. egy, 33. kettő

3. Feladat

1. harántcsíkolt, 2. F, 3. B, 4. E, 5. D, 6. A, 7. C, 8. inakban, 9. kollagén, 10. tömöttrostos kötő, 11. ínhüvely, 12. orsó – végtag, lapos – has, gyűrű – testnyílások, 13. az izom eredési helyének azt a csontot tekintjük, amelyik az izom összehúzódása során nem mozdul el, az elmozduló csonton tapad az izom, 14. a felkarcsonton ered és az alkarcsonton tapad, 15. mimikai izmok, 16. E, 17. B, 18. J, 19. F, 20. A, 21. K, 22. G, 23. I, 24. L, 25. C, 26. H, 27. D, 28. hasüreg és a mellüreg között

4. Feladat

1. az egyetlen ingerimpulzisra adott izom-összehúzódás, 2. I, 3. I, 4. I, 5. H, 6. dinamikus, ha egy súlygolyót emelgetünk, statikus, ha felemelve tartjuk, 7. B, 8. C, 9. A, 10. D, 11. B, 12. D, 13. B, 14. A, 15. kreatin-foszfát

5. Feladat

1. A, 2. D, 3. E, 4. C, 5. B, 6. rándulás esetén kiugrik a csont az ízületi vápából, de vissza is ugrik. Ficam esetén a kiugró csont kint marad, 7. lúdtalp, 8 gerincferdülés, 9. örökletes csípőficam, 10. porckorongsérv, 11. csontritkulás

6-11. Feladat

12. Feladat

  • A lábat 1 combcsont, 1 térdkalácscsont, 1 sípcsont, 1 szárkapocscsont
  • A lábfejet 7 lábtő-, 5 lábközép és 14 lábujjperc alkotja
  • A comb elülső felszínén van a négyfejű combizom, hátul a kétfejű combizom
  • A sípcsontra és a szárkapocscsontra borul rá az elülső és hátulsó lábszárizom
  • A lábfej mozgatását nagyon sok apró izom végzi
  • A végtagizmok orsó alakú izmok, inakkal kapcsolódnak a csonthoz
  • Kívülről egy vastag kötőszöveti hártya, az izompólya burkolja, amely felől erek és idegek lépnek be az izom belsejébe
  • Az izompólya vékonyabb kötőszöveti hártyával körbevett izomnyalábokat fog közre
  • Az izomnyalábok párhuzamosan rendeződött harántcsíkolt izomrostokból állnak. Idáig futnak az erek és az idegek ki ágai
  • A térd behajlításához a négyfejű és kétfejű combizom egyszerre de ellentétesen történő működtetése szükséges (antagonista vázizmok)
  • A kétfejű combizom a hajlítóizom, összehúzódásával a lábszár közeledik a combhoz. Ezzel egy időben a négyfejű feszítőizmot el kell ernyeszteni, nyújtásával lehetővé válik a mozgás
  • A mozgás kivitelezését két eltérő gerincvelői szelvényhez tartozó gerincvelőideg szabályozza,
  • Mert a két combizom nem ugyanabba a testszelvénybe esik
  • Mivel mi döntöttük el, hogy behajlítjuk a térdet, a mozgatóinformáció a nagyagy homloklebenyéből (mozgatókéreg) indul ki
  • Az ábra egy mozgékony ízületet mutat be, melyben a két csont (1) végét üvegporc (4) borítja
  • A két porcfelület között van az ízületi rés, melyet az ízületi tok (3) sejtjei által termelt ízületi nedv (6) tölt ki
  • Az ízületi tok védelmében kívülről több irányban futó ízületi szalagok (2) pólyálják be az ízületet
  • A térdízületben még térdkalácscsont (5) is található, mely fizikailag védi elölről a nagyon nyitott ízületet

13. Feladat

  • Az egyes és kettes nyakcsigolya szerkezete eltér a többi nyakcsigolyáétól, és két ízületet képeznek a fej és a nyak között
  • Az első nyakcsigolya (fejgyám vagy atlasz) csigolyatestének nagy része hiányzik. Felső felszínén két homorú alakú ízületi felszín alakult ki, ebbe illeszkedik bele a koponya két ízületi bütyke (tojásízület)
  • Ez az ízület teszi lehetővé a bólintó és oldalra ingató fej elmozdulását
  • Az első nyakcsigolya hiányzó csigolyatestének helyére nyúlik be a második nyakcsigolya (forgó vagy forgatócsigolya) fognyúlványa
  • A két csigolya között kialakult ízület a fej forgatását teszi lehetővé
  • Feji hosszúizom, az elülső egyenes feji izom, az oldalsó egyenes feji izom, fejbinccentő izom
  • A legfontosabb a fejbiccentő izom,
  • Melynek rostjai a szegycsonton és a kulcscsonton erednek,
  • Felfelé húzódva a halántékcsonton (annak csecsnyúlványán) tapadnak
  • A XI. agyideg (járulékos ideg) szomatikus mozgatóideg,
  • Magja a nyúltvelőben található
  • A fejbiccentő izom mellett a csuklyásizmot és a gégeizmokat is működteti
  • Ébrenlét alatt a fej-, nyak- és vállizmok állandóan mérsékelten feszült állapotban vannak (izomtónus), megtartják a fejet
  • Amikor félálomba kerülünk, az agykéreg tónusa is csökken, emiatt az izmoké is, ezért billen előre a fej
  • A nyakcsigolyák mentén húzódó vastag ízületi szalagok, azonban megakadályozzák, hogy ilyenkor a hirtelen fejelőreesés miatt a csigolyák veszélyesen eltávolodjanak egymástól, és sérülés következzen be

14. Feladat

  • A csontszövet, mint minden kötő- és támasztószövet a középső csíralemezből (mezodermából) differenciálódik
  • Szerkezeti és működési egységében (osteon) egymás köré koncentrikus körökben elrendeződő, egyre nagyobb átmérőjű csontpalástokat találunk (1)
  • Ezek kioldott üregeiben foglalnak helyet a soknyúlványú csontsejtek (2)
  • A sejtek nyúlványaikkal összekapcsolódnak a szomszédos sejtekkel
  • A csontpalástok közti alapállomány (4) tartalmazza a szövet ásványianyag-tartalmát (kalcium- és magnéziumsók), mely a szilárdságért felel,
  • Valamint a kollagén rostokat, melyek szerves anyagként rugalmassá teszik a csontot
  • A szerkezeti egységeket egy központi (3) és több oldalcsatorna szakítja meg, melyben erek futnak
  • A z erek felől a csontsejtek nyúlványaikon keresztül diffúzióval továbbítják egymásnak a működésükhöz szükséges anyagokat
  • A gyermek csontjának magas a víz- és szervesanyag-tartalma, relatíve kevés a beépült ásványi anyag
  • A felnőtt emberben nagyobb ásványianyag-tartalma, és kevesebb a víztartalma a csontnak
  • A csontozat állandóan átépül, bizonyos területeken lebontódik, majd újraképződik
  • Gyermekkorban a csontépítő folyamatok dominálnak, ami a csont növekedéséhez szükséges
  • Felnőtt emberben ez egyensúlyi folyamat, melyet a nemi hormonok irányítanak
  • Idősebb korban azonban a lebontás irányába tolódik el az egyensúly, a csont lazább szerkezetűvé, ritkábbá, merevebbé válik
  • A csontritkulás különösen idősebb nőkre jellemző probléma, és nem csak fájdalommal, hanem a vázrendszer deformálódásával, a testtartás megváltozásával, a törések nagyobb valószínűségével jár
  • A pajzsmirigy (és kis mennyiségben a mellékpajzsmirigy) akkor kezdi el a kalcitonin termelését és vérbe ürítését, amikor magas a vér kalcium-ionszintje. A hormon az ion csontba való beépülését segíti
  • A mellékpajzsmirigyben a vér alacsony kalciumszintje indítja el a parathormon termelődését és ürítését. A hormon növeli a vér kalciumszintjét (felszívódás segítése, csontból való kivonás, a vizeletből való visszaszívás mértékének növelése)
  • A két hormon D-vitamin segítségével szabályozza a csont ásványianyagtartalmát

15. Feladat

  • Az agy fejlődése szükségessé tette az agykoponya űrtartalmának növekedését és az agy barázdálódását
  • Emiatt megváltozott az agy- és arckoponya aránya, az embernek az agykoponyája a nagyobb
  • Csökkent a rágóizmok mérete, az arc kevésbé előreugró
  • Eltűnt a homlokrekesz,
  • Az orr jobban kiemelkedik az arckoponyából
  • A szemüregek még közelebb kerültek egymáshoz, ami jobb térlátást tesz lehetővé
  • Az állkapocs és szemfogak mérete is csökkent
  • A fogsor széttartó ívűvé vált,
  • És kialakult az állcsúcs
  • Megváltozott a fej helyzete, a törzs tetejére került
  • A törzs legfontosabb változása, hogy a gerincoszlop a két lábon járás miatt felvett a kettős S-görbületet
  • A medenceöv kiszélesedett, a belső szerveket tartja
  • Ezzel az alsó végtag felfüggesztése biztosabb lett, gyorsabbá válhatott a két lábon való mozgás
  • Ennek érdekében a combcsont meghosszabbodott és megvastagodott
  • Kialakult a lábfejboltozat, a nagylábujj rövidebbé vált, ez a talpon járást segíti
  • A kéz jelentősebb változáson ment keresztül. A szembehelyezhető hüvelykujj, az ujjbegy kialakulása (területén nő az idegvégződések száma), a karom körömmé alakulása a fogás képességét, annak finomítását tette lehetővé,
  • Ami alapfeltétele volt az eszközhasználatnak, majd az egyre kifinomultabb eszközkészítésnek
  • A jobbkezesség valószínűleg összefügg a két lábon járással, így a kézzel történő differenciált fogással
  • Az agyi aszimmetria később alakulhatott ki. A bal félteke felel az analitikus, racionális, logikus gondolkodásért, az anyanyelven történő kommunikálásért, az idő érzékeléséért,
  • Míg a jobb félteke a térlátásért, alakfelismerésért, a kiegyensúlyozottságra való törekvésért, az érzelemvilágért, a humorért, a dallamfelismerésért, a művészettel kapcsolatos képességekért, az idegen nyelvi kommunikációért felel elsősorban

Hinterlasse einen Kommentar

Erstelle eine Website wie diese mit WordPress.com
Jetzt starten