4. 2. A kültakaró – feladatok és számítások

Feladatok

1. Feladat: Az emberi bőr

1. Mennyi a bőr átlagos felülete egy felnőtt ember esetében?
A kb 0,5m2
B kb. 1 m2
C kb. 1,5-2 m2
D kb. 2-2,5 m2
E kb. 3 m2

2. Miért fogalmazhatunk úgy, hogy a bőr elválaszt, s egyben össze is köt a külvilággal?
3. Miért nevezhető a bőr a szervezet külső védelmi vonalának?
4. sorold fel a bőr három eltérő működését!
5. Sorold fel a bőr fő rétegeit!

6. Milyen szövettípusok figyelhetők meg az emberi bőr keresztmetszetén? (3p)
A többrétegű elszarusodó laphám
B zsírszövet
C egyrétegű hengerhám
D mirigyhám
E tömöttrostos kötőszövet

FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény, 371.o.

2. Feladat: A felhám

1. Milyen szövetféleség építi fel a hámot?
A egyrétegű laphám
B egyrétegű köbhám
C egyrétegű hengerhám
D egyrétegű elszarusodó laphám
E többrétegű elszarusodó laphám

Igaz-hamis
2. A felhám több eltérő felépítésű és működésű rétegből áll
3. A legfelső réteg sejtjei ellaposodnak és elhalnak, legfőbb funkciójuk az alatta lévő rétegek védelme
4. Az elhaló sejtekben szaruanyag képződik
5. A középső réteg osztódó sejtekből áll
6. A legalsó réteg sejtjei festékanyagot tartalmaznak, ez adja a bőr színét
7. A hámrétegbe fájdalomérző szabad idegvégződések nyúlnak be

8. Mi a szaru fő felépítő fehérjéje?
9. Hogyan nevezzük a bőr festékanyagát?
10. Mi az élettani magyarázata a bőr nyári lebarnulásának?
11. Miért kell rendszeresen napra vinni a kisgyermekeket?
12. Mi az élettani magyarázata a fejbőr „korpásodásának”?

Négyféle asszociáció
A verejtékmirigy
B faggyúmirigy
C mindkét mirigy
D egyik mirigy sem

13. váladéka magas lipidtartalmú
14. csöves végkamrájú mirigy
15. a szőrtüszőkbe torkollik
16. bogyós végkamrájú mirigy
17. külső elválasztású mirigy
18. váladéka magas víztartalmú
19. belső elválasztású működése is van
20. a termelt váladék mennyisége személyenként változó
21. kötőszöveti eredetű sejtekből áll
22. a bőr felszínére torkollik

Igaz-hamis
23. Az ember bőre illatmirigyeket is tartalmaz
24. A bőrmirigyek váladéka a bőr felszínén baktériumölő védőréteget képez

25. Melyek az ember bőrének szaruanyagából álló függelékei?
26. Melyik az ember legnagyobb módosult bőrmirigye?

Ábraelemzés


27. szőrhagyma, 28. szőrszál, 29. szőrmerevítő izom, 30. szőrtüsző

31. Mi az oka és a magyarázata a „lúdbőrözésnek”?

Igaz-hamis
32. A felhám táplálását a legalsó rétegében lévő hajszálerek végzik
33. A felsőbb rétegek még élő sejtjei diffúzió révén jutnak táplálékok

FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény, 371-373.o.

3. Feladat: Az irha és a bőralja

1. Melyik szövet képezi az irha fő tömegét?

Négyféle asszociáció
A irha
B bőralja
C mindkettő
D egyik sem

2. zsírszövetben gazdag
3. sok rugalmas rost fordul elő benne
4. a felette lévő bőrréteggel hullámos felszínnel érintkezik
5. hajszálereket nem tartalmaz
6. idegvégződésekben gazdag
7. nincsenek benne idegvégződések
8. a szőrhagymák ebbe a rétegbe süllyednek

Grafikonelemzés


9. A bőr melyik működését szemlélteti a grafikon?
10. Mi olvasható le a grafikonról?
11. A grafikonról leolvasható mechanizmuson túlmenően milyen egyéb működésével képes a bőr hasonló élettani hatást elérni?
12. Mi a magyarázat annak, hogy télen a hidegben, és nyáron a melegben is kipirosodik az arcunk?
13. Mi az élettani alapja annak, ha hirtelen elsápadunk?

FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény, 373.o.

4. Feladat: A bőr egészségtana

1. Mi az élettani magyarázata a „száraz bőr” és a „zsíros bőr” közötti különbségnek?
2. Mikor kell attól tartanunk, hogy a bőrünket „kifújja a szél”?
3. Miért nem egészséges a napközben többszöri szappanos-meleg vizes zuhanyozás?

Párosítás-illesztés
A mitesszer
B pattanás
C furunkulus

4. a szőrtüsző gyulladása
5. a szőrtüsző kivezetőnyílásán apró fekete pont jelenik meg
6. centiméteres nagyságot meghaladó gyulladt csomó a bőrben

A rühösség
B szemölcs
C anyajegy

7. a színanyag egyenetlen keletkezése eredményezi
8. egy atkafaj okozza
9. vírusfertőzés eredménye

FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény, 374.o.

5. Feladat: A bőr

1. Nevezze meg az ábrán A, B és C betűkkel jelölt részeket!

A következő táblázat minden sora az ábra egy-egy részletére vonatkozik. Azonosítsa és írja le a táblázat hiányzó adatait!

BetűjelzésElnevezésSzerepe
H2.Energiatárolás, 3. és 4.
5.Védelem a károsító mechanikai és kémiai hatások ellen
6.7.Váladéka az elhalt részeket átitatja, puhán tartja
F8.
D9.10.
G11.12.

13. Tartós napsütés (napozás) hatására a bőrünk lebarnul. Az europid ember bőrének mely rétegében találhatók ezek a barnulásért felelős sejtek?
14. Nagy melegben az arcbőrünk kipirul. Magyarázza meg a jelenséget és írja le az élettani jelentőségét!

FORRÁS: Kropog-Mándics-Molnár-Sz. Heszlényi: Biológia feladatgyűjtemény, 120.o.

6. Feladat: Bőrünk felépítése és működése

Négyféle asszociáció
A a bőr legkülső rétege
B a bőr középső rétege
C mindkettő
D egyik sem

1. többrétegű hámszövet építi fel
2. benne találhatók a nyömásérzékelés receptorai
3. érző idegvégződések közül csak csupasz idegvégőzdéseket tartalmaz
4. elsősorban zsírszövetből áll
5. beleágyazódnak a faggyúmirigyek
6. kórokozók bejutása ellen védi a szervezetet
7. ide nyílik a verejtékmirigyek kivezető csöve
8. rögzíti a bőrt a csonthoz vagy izomhoz
9. elszarusodott, élettelen sejteket nagy számban tartalmaz
10. erek futnak benne

FORRÁS: Kropog-Mándics-Molnár-Sz. Heszlényi: Biológia feladatgyűjtemény, 127.o.

7. Feladat: Napozás

Bizonyított, vitathatatlan tény, hogy a napsugárzásnak való kitettség a legfontosabb ok a rosszindulatú bőrdaganak (melanoma) kialakulásában. Különösen megnő a kockázat a leégések (főképp többszörös és hólyagos leégés) miatt. A gyermek- és kamaszkorban elszenvedett sorozatos (háromnál több) komoly leégés megduplázza a felnőttkori melanoma kialakulásának kockázatát. Különösen veszélyes az UV-sugárzásnak (természetes és mesterséges egyaránt) való kitettség. A túlzásba vitt napozás a szemnek is árt, s a daganatok mellett hozzájárulhat a szürkehályog kialakulásához.
Hogyan védekezhetünk a legjobban a leégés ellen, ha a napozás mellett döntünk? Valóban védelmet nyújtanak-e a fényvédő készítmények? Pár éve Európa-szerte elkezdték vizsgálni, hogy a fényvédők valóban megelőzik-e a melanomát. Összehasonlító vizsgálatok kimutatták, hogy akik használtak fényvédőket, azoknak a többiekhez képest gyakrabban alakult ki melanomájuk. Elemzéseket végeztek, hogy mi lehet e furcsa tény hátterében. Ahhoz, hogy a gyár által garantált fényvédelem meglegyen, viszonylag jelentős mennyiséget kell felkenni a bőrre a kenőcsből. Esztétikai okokból ez azonban rendszerint nem történik meg. Így nagyon kevesen használják előírás szerint a fényvédőket, de abban a tudatban tartózkodnak a napon, hogy megtették a szükséges óvintézkedést. Ehhez jön a továbbiakban az, hogy közben letörölik, leizzadják, vagy fürdés után nem kenik be magukat naponta többször. A hamis biztonságérzés az, amiért a fényvédőt használók többet vannak kint a napon, kevésbé védekeznek máshogy is, mint akik már eleve kerülik a túlzott napozást
A fényvédelemmel kapcsolatban tehát ma már nem a fényvédő kenőcsök használata áll az első helyen, hanem a napfény fizikai kerülése, a ruházattal, kalappal és egyebekkel való védekezés, és csak ezután jönnek a fényvédők. A helyes magatartás tehát: ésszerűen kerülni a napot, ismerni a bőrtípusunkat és ennek megfelelően napozni
A fény karcinogén (rákkeltő) hatása főleg a fiatalokra veszélyes. A szakemberek már évek óta mondják, hogy a csecsemőket egyáltalán ne vigyék ki a közvetlen napsütésre, fél- vagy akár egyéves korukig. A gyerekekre és fiatalokra is nagyon kell vizsgázni, mert az első 20 évben halmozódnak fel azok a károsodások a bőrben, amelyek utóhatásaként évtizedek múlva a bőrdaganat és a melanoma kialakulhat. Ezen hatások mellett szintén ismert, hogy a túlzott napozás öregíti a bőrt.

1. A napsugárzás mely összetevőjének tulajdoníthatók a cikkben említett hatások?2. A cikk szerint mi a túlzott napsugárzás leggyakoribb káros hatása?
3. A napsütés hatására kialakuló bőrbetegség egyik jellegzetes tünete a sötét folt. Ismeretei alapján írja le, hogy az európai emberek bőrének melyik rétegében találhatók a színanyagokat tartalmazó pigmentsejtek?
4. Az írás szerint milyen más károsító hatása lehet a túlzásba vitt napozásnak? Két következményt írjon!
5. A lehetséges egészségkárosító hatások mellett a napsütés mégis nélkülözhetetlen az emberi szervezet számára. Mi a legfontosabb jelentősége?
6. A napozószerek használatának két gyakori hibájára hívja fel a figyelmet a cikk. Melyek ezek a hibás szokások?
7. A napozást követően általában mennyi idővel jelennek meg a károsító hatások miatt kialakuló tünetek?
8. A cikkben foglaltak mellett nevezzen meg még legalább két közismert karcinogén hatást!

Igaz-Hamis
9. Elsősorban a felnőttek bőrét érő napsütés vezethet betegség kialakulásához.
10. A napozószerek használata hamis biztonságérzetet kelt.
11. A statisztikák szerint a napvédő krémeket használók körében ritkább a melanoma, mint a többiek között.
12. Egészségvédelmi szempontból fontos a csecsemők minél gyakoribb napoztatása.
13. A közvetlen napsütést célszerű kerülni a káros hatások megelőzése érdekében.
14. A szoláriumnak nincs a természetes napsütéshez hasonló károsító hatása.

FORRÁS: Kropog-Mándics-Molnár-Sz. Heszlényi: Biológia feladatgyűjtemény, 113-115..o.

8-10. Feladat: Emelt érettségi feladatok

11. Feladat: A bőr (esszéfeladat)

A bőrt a szervezet első védelmi vonalának is nevezik.

  1. Mutassa be a bőr azon alkotórészeit és jellemzőit, amelyek alkalmassá teszik erre, és ismertesse ezek szerepét!
  2. Mutassa be a bőrszínt befolyásoló hatásokat!
  3. Miben nyilvánul meg a bőr öregedése!

FORRÁS: Oroszné Sebő Katalin: Biológia érettségi, esszé típusú feladatok, 110-111.o.

Megoldások

1. Feladat

1. C, 2. mert egyrészt elkülönít a környezettől, másrészt kapcsolatot is tart vele, pl. az idegvégződésekkel lead oda anyagokat, stb. 3. mert felszínének antibakteriális váladéka elpusztítja a rákerülő kórokozókat, 4. kiválaszt, véd, érzékel, 5. felhám, irha, bőralja, 6. A, B, D

2. Feladat

1- E. 2- I, 3. I, 4. I, 5. H, 6. I, 7. I, 8. keratin, 9. melanin, 10 a napsugárzás UV sugarai ellen védendő a bőr úgy védekezik, hogy melanint termel, mert az elnyeli a káros sugarakat, 11. mert a napsugárzás UV tartalma kell a D-vitamin szintéziséhez, 12. hogy kopik és lepereg az elhaló felhámréteg, 13. B, 14. A, 15. B, 16. B, 17. C, 18. A, 19. D, 20. C, 21. D, 22. A, 23. I, 24. I, 25. szőr, köröm, haj, 26. emlő, 27. A, 28. B, 29. C, 30 D, 31. a hidegben a szőrmerevítő izmok összehúzódnak, és megpróbálják a szőrszálakat felállítani, hogy jobban védjenek a lehűlés ellen, 32. H, 33. I

3. Feladat

1. lazarostos kötőszövet, 2. B, 3. A, 4. A, 4. D, 6. A, 7. D, 8. B, 9. a hőszabályozásban való részvételét, 10. ha emelkedik a hőmérséklet, nő a kézfejen átáramló vér mennyisége, 11. verejtékezéssel, 12. télen azért, hogy nagyobb vérmennyiség melegítse a bőrt, nyáron azért, hogy több hőt tudjon leadni, 13. a bőr vérellátása hirtelen csökken

4. Feladat

1. a faggyúmirigyek mennyiségétől függ, 2. ha nedves a bőrünk, és túl gyorsan szárad, valamint kevős a faggyúmirigy váladéka a bőrfelszínen, 3. mert eltávolítja a bőrünkről a védőréteget és szárít, 4. B, 5. A, 6. C, 7. C, 8. A, 9. B

5. Feladat

1. A = felhám v. hámréteg, B = irha, C = bőralja, 2. zsírszövet, 3. és 4. a bőr rögzítése az alsóbb szövetekhez, párnázás, hőszigetelés, 5. A, 6. E, 7. faggyúmirigy, 8. szőrmerevítő izom, 9. verejtékmirigy, 10. váladékának elpárolgása a hőleadást fokozza, 11. szőrhagyma, szőrtüsző, 12. szőrszál létrehozása, 13. a hámrétegben

6. Feladat

1. A, 2. B, 3. A, 4. D, 5. B, 6. A, 7. A, 8. D, 9. A, 10. B

7. Feladat

1. ultraibolya sugárzás, 2. melanoma, 3. hámréteg, 4. szürkehályog, bőr korai öregedése, 5. a D-vitamin képződéséhez napsugárzás szükséges, 6. túl vékony rétegben kenik a bőrre, a szükségesnél ritkábban kenik a bőrre, fürdés után nem ismétlik, 7. évtizedekkel később, 8. radioaktív sugárzás, kátrányos égéstermékek, dohányzás, 9. H, 10. I, 11. H, 12. H, 13. I, 14. H

8-10. Feladat: emelt szintű érettségi feladatok

11. Feladat

  • A bőr és függelékei választják el a szervezet belső környezetét a külvilágtól. A sokféle külső hatás nagy részétől a bőr szerkezetétől fogva megvédi a szervezetet, ezért nevezik a test első védelmi vonalának
  • A fizikai hatásokkal szemben a legegyszerűbb védelmi lehetőség, hogy többrétegű, elszarusodó hám alkotja a felső rétegét
  • A hámréteg sejtjei szorosan záródnak, a sok sejtsor kiválóan véd. Elhalt szarurétege a kiszáradástól is óvja a szervezetet
  • Pigmentsejtjei a káros UV-sugarak egy részét elnyelik, ezzel a mélyebben fekvő szöveteket védik a sugárzás károsító hatásától
  • A verejtékmirigyeknek a hőleadásban és az egyedek közötti kommunikációban van szerepük. A faggyú- és verejtékmirigyek váladéka a szarurétegre kerülve savköpenyt alakít ki, mely a kórokozók ellen nyújt védelmet
  • A hám- és irharéteg hullámos felszínnel való kapcsolódása a nyíró- és húzóerőkkel szemben egy ideig ellenáll
  • A hámrétegben elhelyezkedő szabad idegvégződések (fájdalomreceptorok) azonnali elhárító reflexet váltanak ki, ha kellő erősségű inger éri őket (pl. keresztezett hajlító-feszítő reflex), hogy ezzel is csökkenjen a szervezet sérülésének súlyossága
  • A hámréteg alatt elhelyezkedő irharéteg kollagén és rugalmas rostban gazdag lazarostos kötőszövet, melybe erek, idegek, receptorok ágyazódnak be
  • Kötőszöveti rostjai rugalmassá teszik a bőrt, mely így a fizikai hatásokkal szemben ellenállóbb
  • Receptorai segítségével a szervezet a kellemetlen ingerre gyors reflexszel válaszol
  • Gazdag érhálózata révén nemcsak a sejtek táplálásában, hanem a test hőszabályozásában is fontos szerepet tölt be, amit a verejtékmirigy (hám eredetű) működése is kiegészít
  • A bőralja fehér zsírszövetből épül fel
  • Hőszigetelő (hőstabilizátor), a nagyobb mechanikai hatásoknak is ellenálló, tartalék tápanyagot raktározó funkciója van
  • Az alap bőrszín genetikailag meghatározott. A melanintartalom termelését végző enzim normál szerkezetét domináns allél határozza meg
  • A tényleges pigmentmennyiséget, így a bőrszínt a valóságban több gén határozza meg
  • A szín annál sötétebb, minél több domináns allél termelteti a melaninképző enzimet
  • Az alap bőrszín változhat a sugárzás tartós növekedése miatt, pl. napozás. Ezt hormonális szabályozás befolyásolja, a hipotalamusz kissejtes állományának MRH hormonja a hipofízis középső részének MSH hormonját termelteti, mely fokozza a pigmentsejtek melanintermelését, így lebarnulunk, és több káros sugárzást nyel el belőlük
  • A bőr öregedése a víztartalom csökkenése és a kollagén rost mennyiségének csökkenése miatti ráncosodásban nyilvánul meg

Hinterlasse einen Kommentar

Erstelle eine Website wie diese mit WordPress.com
Jetzt starten