4. 2. 1. A bőr

A témakörhöz tartozó számolásokat és feladatokat itt találod.

A bőr funkciói

  • Legnagyobb szerv
    • Testsúly 10-15%-a
    • Összfelülete 1,4-1,6m2
  • Elhatárol a külvilágtól
  • Véd a külső, károsító mechanikai hatásokkal szemben
    • Kórokozóktól
    • Káros UV-sugárzástól
    • Kiszáradástól
  • Részt vesz a hőszabályzásban
  • Hőszigetelés
  • Kiválasztás
  • Tápanyagraktár
  • D-vitamin termelés
  • Legnagyobb érzékszerv
  • A szervezet egészségi állapotának indikátora

Védelem

  • A szaruréteg véd a kémiai és mechanikai hatásoktól
    • Gátolja a párologtatást
    • Gátolja a kórokozók bejutását a szervezetbe
  • Szőrök szerepe a mechanikai védelem
  • Köröm: az ujjak végpercének mechanikus védelme
  • Zsírszövetek a mélyebben húzódó szövetek és szervek mechanikai védelmét látják el

Hőszabályozás

  • Az irha gazdag érhálózata magas hőmérsékletnél kitágul, így nő a hőleadás
  • Kis verejtékmirigyek: túlhevülés esetén a verejték párolgása a bőr felületéről hőt von el
  • A szőrzet a hőszigetelésben játszik szerepet
  • A zsírszövet a hőszigetelésben játszik szerepet

Érzékelés

01. Kültakaró ÉRETTSÉGI - TERMÉSZET
  • Fájdalom
    • A szabad idegvégződések felelősek érte
    • Magas ingerküszöbű, szövetkárosodás veszélyével járó ingereket fájdalomként érzékelő receptorok
    • Hámrétegben és irhában, kötőszövetes burok nélküli, csupasz, gazdagon elágazó idegvégőzdések
  • Tapintás
    • A bőr receptorai
    • Eloszlásuk nem egyenletes: az ujjbegyen és ajkakon nagy sűrűségűek
    • Kétpont-küszöb: az a legkisebb távolság, melynél két vékony pálca érintését különbözőnek érzékeljük
      • Az ujjbegyen a legkisebb
    • az ingerületek az érzőneuronok idegrostján, a gerincvelői idegeken át a csigolyaközti dúcba à gerincvelői gyökérbe jutnak
      • Talamuszban ingerület-feldolgozás
      • A nagyagy fali lebegyének agykérgi régiójában alakul ki az érzet
  • Nyomás
    • A bőr mélyebb rétegeiben elhelyezkedő receptorok
    • Vastagabb kötőszövetes burkuk van
    • Szerep: a testtartás szabályzása és a testhelyzet érzékelése
    • A receptorok működése révén csukott szemmel is pontos képünk van a testhelyzetünkről
    • Állás, járás: talpbőr receptorai
    • Ülve, fekve: csípő, comb, hát receptorai
  • Hőingerek
    • A szabad idegvégződések felelősek a hőmérséklet-változás érzékeléséért is
    • A bőr lehűlésére, felmelegedésére érzékenyek

A bőr szöveti szerkezete

  • Három réteg építi fel
    • Felhám (epidermis)
      • A bőr legfelső rétege
      • Többrétegű elszarusodó laphám
      • Sejtjei szorosan záródnak
      • Alsó rétege mitózissal osztódik
      • Az idősebb sejteket fokozatosan a felszín felé tolják
      • A sejtek ellapulnak, szaruanyag (keratin) halmozódik fel bennük
      • Végül elpusztulnak -> vékony szarupikkely
      • Egy sejt útja kb. 28 nap
      • Szaruréteg:
        • Véd a kémiai és mechanikai határoktól
        • Gátolja a párologtatást
        • Gátolja a kórokozók bejutását a szervezetbe
        • Legvastagabb: talp, tenyér
        • Legvékonyabb: szemhéj
        • Igénybevételtől függően folyamatosan kopik, hámlik és pótlódik az alsóbb rétegekből
      • Melanin jelenléte jellemző
      • Az irha felől fájdalomérző szabad idegvégződések nyúlnak be
    • Irha (dermis)
      • A felhámréteget rögzíti és táplálja
      • Erek, idegek, mirigyek
      • Lazarostos kötőszövet
      • Két réteg:
        • A hámba kesztyűujjszerűen felnyúló, finoman rostos szemölcsös réteg -> hám táplálása
          • Jellemző mintázata felelős az ujjlenyomatért (bőrlécrajzolat)
        • Mélyebb, durvább rostozatú hálózatos réteg
      • Kollagén- és rugalmas rostokban gazdag
      • Gazdag érhálózat: hőszabályzás (kitágulásnál nő a hőleadás, kipirulunk)
      • Mirigyek jellemzők
      • Érzékelés: receptorok, idegvégződések segítségével
      • Szőrök: csak az emlősállatokra jellemzők
        • Tenyér és talp kivételével mindenhol
        • Hámbetűrődésekből keletkeznek
        • Mechanikai védelem, hőszigetelés
        • Vedlés: cserélődés, folyamatosan zajlik a szaruréteggel együtt
        • Egészséges felnőtt naponta 70-80 hajszálat cserél
        • Szerkezete:
  • Szőr: a bőrből kiemelkedő rész, ferdén nőnek ki a bőrből
    • Szőrtüsző: bőrben lévő rész, a hám csőszerű betüremkedéséből jön létre
      • Hagymaszerű megvastagodás: osztódó sejtek itt hozzák létre a szőrszál szaruanyagát
      • Papilla: tápláló, érdús kötőszöveti szemölcs
      • Szőrmerevítő simaizmok
      • Haj- vagy szőrszál: a szőrtüszőben foglal helyet
      • A haj, szőr anyaga keratin
    • Három forma:
      • Magzati szőr (3. hónaptól, 5. hónapban legfejletteb, utolsó magzati hónapban kihullik)
      • Pehelyszőr (születés után)
      • Terminális szőrzet (haj, szemöldök, szempilla már újszülött korban megvan)
        • Szeméremszőrzet
        • Hónaljszőrzet
        • Szakáll bajusz
        • Orrnyílás, fülnyílás szőrzete
    • Hajszál szerkezete:
      • Velőállomány: középen, összeköti a hajgyökeret a külső résszel
        • Átjárást biztosít a levegő számára
      • Kéregállomány: a hajszínt meghatározó melanint tartalmazza
      • Felhám: legkülső réteg
        • Egymást tetőcserépszerűen fedő lemezkék
        • Faggyúmirigyek által termelt olajos anyag vonja be
    • Köröm: az ujjak végpercének háti oldalán fekvő, rugalmas szarulemez
      • Szerepe a védelem
      • Emberi köröm részei
        • Körömtányér, körömlemez
        • Körömbarázda, körömánc
        • Holdacska, félhold
        • Hám, körömágy
      • Anyagát a tövénél található körömágy sejtjei termelik
    • Bőralja
      • Rostos kötőszövet
      • Az alatt levő izomhoz vagy csonthoz kapcsolja a bőrt
      • Nagy mennyiségű zsírszövetet tartalmaz
        • Tápanyagraktár
        • Hőszigetelés
        • Szövetek és szervek mechanikai védelme

A bőr mirigyei és azok funkciói

  • Faggyúmirigyek
    • Külső elválasztású mirigyek
    • Szőrtüszőhöz kapcsolónak, váladékukat a szőrszálakhoz ürítik
    • Zsíros váladék -> bőr vízállósága, rugalmassága, puhán tartja a szaruréteget
    • Rétegében szimbióta baktériumok tapadnak meg àsavas váladékot termelnek (pH 5,5), ez védi a bőrt
  • Verejtékmirigyek
    • Hosszú, feltekeredett végkamrájú csöves mirigyek az irha aljában, fajtáik:
    • Kisebb verejtékmirigyek
      • Az egész testen
      • Paraszimpatikus hatásra verejtéktermelés
      • Sós, színtelen, savas váladék
      • Az elszaporodó baktériumok miatt kellemetlen szagúvá válhat
      • Hőszabályzás
      • Kiválasztó szerep (híg vizeletnek tekinthető)
    • Nagy verejtékmirigyek (illatmirigyek)
      • Kivezetőcsövei a szőrtüszőkbe nyílnak
      • Működésük pubertáskorban indul meg hormonális hatásokra
      • Szimpatikus hatásra lúgos váladék
      • Gyorsan bomlik, könnyen kellemetlen szagú lehet
      • Elhelyezkedés:
        • Hajlatok
        • Emlők
        • Nemi szervek
        • Végbél
  • Tejmirigyek
    • Legnagyobb bőrmirigyek, kizárólag emlősökben az emlőkben
    • Emlők alakja, elhelyezkedése és fejlettsége állatfajonként eltérő
    • Módosult verejtékmirigyeknek tekinthetők
    • Funkcionális értelemben: járulékos nemi mirigyek
    • Termék: tej
    • Ivarérettség után fejlődnek ki

A bőr részeinek felismerése ábrán

Festéksejtek, bőrpigment (melanin) szerepe

  • A bőr színét a felhám alsó részén elhelyezkedő pigmentsejtek adják
  • Melanin: elnyeli a nap ultraibolya sugárzását àvédi a mélyebb rétegeket
    • UV hatására a festékanyag termelése fokozódik, a bőr sötétebbé válik
    • Nagy intenzitású UV: károsítja a sejteket, megváltoztatja a molekulák szerkezetét és mutációt idéz elő (bőrrák)
    • Melanin lokális felszabadulása àanyajegy, szeplő, májfolt
  • Meghatározza a haj, szem színét
  • Az agyban, fülben, mellékvesében is megtalálhatóak melanintartalmú sejtek
  • Az epidermisz bazális rétegében elhelyezkedő melanociták termelik
    • A melanociták száma mindenkinél azonos
    • Egyes rasszokban más-más mennyiségű pigmentet termelnek àkülönböző bőrszín
    • Albínók: nem termelnek vagy nagyon keveset termelnek

Emberi faj bőrszínskálája, mint a biológiai sokféleség része

FIGYELEM! Az alábbi felsorolás nem tudományos természetű és nem a rasszista megkülönböztetést (bőrszín alapján való megkülönböztetés) szolgálja. Célja egy egyszerű áttekintés a bőrszínek melanintermelése szempontjából, illetve egy félig komoly-komolytalan kitekintés a bőrszínek egyéb megnevezéseire.

Sajnos csak a 21. századra jutottunk el oda, hogy a női fehérnemű bőrszíne egy színskálát jelent és nem egyfajta rózsaszínt
SZívből ajánlom a BBC minisorozatát, amely egy gondolatkísérleten alapul: hogyan nézne ki a társadalmunk, ha az afrikai országok lakói kolonizálták volna Európát?

Hinterlasse einen Kommentar

Erstelle eine Website wie diese mit WordPress.com
Jetzt starten