3. 4. 4. 6. – 7. Etológia – feladatok és számítások

Feladatok

1. Feladat: Öröklött és tanult magatartásformák

1. Mivel foglalkozik az etológia tudománya?
2. Nevezz meg egy kutatót, aki 1973-ban megosztva Nobel-díjat kapott etológiai kutatásaiért!
3. Határozd meg a viselkedés fogalmát!
4. Határozd meg az ösztön fogalmát!

Asszociációs feladat
A feltétlen reflex
B taxis
C öröklött mozgáskombináció

5. mókus diórejtő tevékenysége, 6. térdreflex, 7. a lepkék fény felé repülése, 8. egyes rovarok halottnak tetetik magukat veszély esetén, 9. a liba kinyújtja a nyakát (hogy az elgurult tojást a fészkébe húzza vissza) 10. madarak fészeképítése, 11. pók hálószövése

12. Miért nevezzük az öröklött viselkedési elemeket zárt genetikai programnak?
13. Miben különbözik a megközelítés és az elkerülés a fentebb felsorolt öröklött viselkedési elemektől?
14. Hogyan nevezzük az öröklött viselkedési elemeket kiváltó külső hatást?
15. Milyen belső tényező szükséges még a külső hatáson kívül, hogy egy öröklött mozgáskombináció viselkedési elemei megjelenjenek?
16. Írj példát egy szupernormális ingerre adott viselkedési válaszra!

Asszociációs feladat
A bevésődés
B megszokás
C érzékennyé válás
D aktiválás

17. közömbös inger is menekülési reakciót vált ki egy laposféregben, 18. a szülői kép rögzítése, 19. a csipegetést a csibéknél a láb ujjainak a látványa indítja meg, 20. ismétlődő ütések esetén az éti csiga már nem húzódik vissza a házába, 21. jelentéktelen ingerre valaki sírógörccsel reagál, 22. a csecsemő az anyja arcára mosolyog, 23. egy zöld hidra ismételt szőrszárral való ingerlésre egy idő után nem húzódik össze

Párosítás-illesztés
A tanulás belső tanítóprogram alapján
B tanulás ismétléssel
C tanulás társítással
D latens tanulás

24. a sorozatos enyhe áramütések hatására a hal megtanulja, hogy elkerülje az áramforrást
25. a labirintuskísérletben az állat – ha az egyik irányban már megtanulta az útvonalat – hamarabb tanulja meg a visszafelé vezető irányt
26. a görénykölykök megtanulják a patkány zsákmányolása közben a megfelelő harapást
27. ha a sorozatos áramütések közben egy fény is felvillan, akkor a hal menekül akkor is, ha csak a fény villan fel

28. Sorold fel a feltételes reflex kiépülésének három tényezőjét!
29. Írj egy példát az állatvilágból belátásos tanulásra!

Párosítás-illesztés
A bevésődés
B operáns tanulás
C megszokás
D taxis
E öröklött mozgáskombináció
F feltételes reflex
G feltétlen reflex

30. inger által meghatározott irányban megvalósuló mozgás
31. egész életre szőlőan megmaradó tanult magatartásforma
32. két független inger összekapcsolása történik a viselkedésben
33. a közömbös ingerek szelekciója
34. próba-szerencse tanulási forma
35. a legősibb magatartási elemnek tekinthető
36. meghatározott sorrendben végrehajtott cselekvéssorozat

FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény, 435-437.o.

2. Feladat: Létfenntartó viselkedés

1. Sorolj fel három létfenntartási viselkedésformát!

Összetett választás
2. Mi segíthet az állatoknak a tájékozódásban?
A tereptárgyak
B kémiai ingerforrások
C az égitestek helyzete
D földmágnesesség
E kibocsátott jelzések visszaverődése

3. Írj öt példát különböző állatcsoportok rájuk jellemző tájékozódásának módjáról!

Asszociációs feladat
A csoportos, üldözéses zsákmányszerzés
B egyéni, lerohanásos zsákmányszerzés
C egyéni, lesből való támadás
D csoportos zsákmányszerzés lesből

4. hiénakutyák zsákmányszerzése, 5. gepárd zsákmányszerzése, 6. házimacska zsákmányszerzése, 7. tigris zsákmányszerzése, 8. oroszlán zsákmányszerzése

9. Határozd meg a mimikri fogalmát!
10. Írj példát eszközhasználatra a táplálék megszerzésére az állatvilágban!

Igaz-hamis
11. A létfenntartási viselkedés az életben maradás elemi feltétele
12. A létfenntartási viselkedésformák kizárólag öröklött elemekből állnak
13. A táplálkozási viselkedés motivációja az éhségérzet
14. A táplálkozási viselkedés első fázisa a tápanyag megszerzése, pl. a zsákmány elejtése
15. A tájékozódó viselkedés kizárólag tanult elemekből áll
16. A rovarok tájékozódásában a látásnak fontos szerep jut

FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény, 438-439.o.

3. Feladat: Szaporodási viselkedés

1. Mely viselkedési formák összessége a szaporodási viselkedés?
2. Rakd megfelelő sorrendbe a szaporodási viselkedés elemeit! A nászjáték, B párzás, C küzdelem, D ivadékgondozás, E párválasztás

Egyszerű választás
3. Mi a feromon?
A felvillanó fényingerek sorozata
B szexuális hormon
C ritmusos hangjelzés
D kémiai jelzőanyag
E egy jellemző szaporodási viselkedési forma

Összetett választás
4. Mi jellemző a nászjáték szaporodásbiológiai jelentőségére?
A az egyedek közötti távolságot csökkenti
B fokozza a motivációt
C tartó szociális kapcsolatot épít ki
D szinkronizálja szaporodási viselkedéselemeiket
E megakadályozza rokon fajok kereszteződését

5. Mi a dürgés?
A egy fajfenntartást segítő viselkedésforma
B rovarok nászrepülése
C madarak párválasztása
D egyes emlősfajok hímjeire jellemző küzdelem
E a nászjáték egyik formája

6. Mi a jellemző a küzdelemre?
A rendszerint komoly sérülésekkel jár
B gyakran fenyegető mozdulatsorok jellemzik
C egyes fajoknál riasztó színek mutogatásával jár
D az eredménye az egyedek közötti távolság csökkentése
E mindig hímek és nőstények között zajlik

Igaz-Hamis
7. A nászjáték mozzanatsorozatai egyes rokonsági körön belül, a különböző fajok között teljesen azonosak
8. A nőstény halak ikrázását gyakran a hím udvarlása váltja ki
9. A hím spermakibocsátását a halaknál rendszerint a lerakott ikrák aktiválják
10. Az ivadékgondozás mértéke fordítottan arányos a lerakott peték, ill. az utódok számával
11. Az udvarlás és a nász elemei nem fajra jellemzőek
12. Az emlős állatokra fejlett ivadékgondozás jellemző
13. Az ivadékgondozás tanult viselkedési forma
14. Az ivadékgondozás során a szülő(k) részéről rendszerint nagyfokú altruizmus figyelhető meg

FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény, 439-440.o.

4. Feladat: Csoportos viselkedési formák

Asszociációs feladat
A időleges tömörülés
B család
C nagycsalád
D kolónia
E rovarállam

1. a szülőálatok és az ivadékok közössége, 2. igen nagy létszámú közösség, amelyben a tagok szoros rokonsági kapcsolatban állnak egymással, 3. családok nagyobb méretű közösségei, 4. a tagjainak összehangolt tevékenységét elsősorban feromonok biztosítják, 5. a legkezdetlegesebb közösség, 6. általában az ivadékok felnevelését követően feloszlik, 7. nagy vagy igen nagy egyedszámú közösség, amelyben a tagok nem állnak szoros rokonsági kapcsolatban egymással, 8. nyitott közösség, 9. nagy létszámúak, több korosztály él együtt, 10. a tagok életüket szigorúan alárendelik a szerveződés fennmaradásának, 11. szerveződésének célja az ivadékok felnevelése, 12. a közösség szerveződésének célja a védekezés, esetleg a közös táplálékszerzés, 13. mezei pockok csoportjai egy adott területen, 14. pingvintelep, 15. vándorló gólyák csapata, 16. hangyák és utódaik, 7. háziludak a kislibáikkal, 18. prérikutyák együtt élő csoportja, 19. a vándorpatkányok csoportjai a csatornákban, 20. tüskés pikók párokká szerveződése a szaporodási időszakban, 21. a háziméh-kaptárok lakói, 22. a sáskajárás sáskái

Igaz-Hamis
23. Az állatközösségekben rendszerint kialakul egyféle alá- és fölérendeltségi viszony
24. A rangsorban elfoglalt helyekért az állatoknak meg kell küzdeni
25. A küzdelem általában halálos kimenetelű
26. Az egyedek a rendelkezésre álló tér egy részére igényt tartanak
27. A személyes tér mérete fajonként változó
28. Az agresszió kizárólag a fajtársakkal szemben nyilvánulhat meg
29. Az agresszió egyik formája a területvédő magatartás
30. Az ivadékgondozás a madarak és az emlősök esetében gyakran a szülők leromlásához vezet
31. Az altruizmus mértéke egyenesen arányos a rokonság mértékével

32. Miért jelent egy csoport számára szelekciós előnyt, ha kialakult rangsora van?
33. Mit értünk domináns hímen?
34. Mit értünk kontakttűrésen? Írj egy példát jó kontaktustűrő halra!
35. Írj példát két olyan esetre, amikor az állatok elfogadják a személyes tér leszűkülését!
36. Határozd meg az agresszió fogalmát!
37. Melyik esetben maradhat meg az önzetlenség génje egy populációban?
38. Mutasd be az altruista magatartás csoportra nézve szelekciós előnyeit egy példán!

Asszociációs feladat
A vizuális kommunikáció
B kémiai kommunikáció
C akusztikus kommunikáció

39. hím gyapjaslepke megtalálja a röpképtelen nőstényt a fa törzsén, 40. a kutya lábai köző behúzott farokkal lekushad a földre, 41. a hím szöcske cirpelése, 42. a farkas levizeli egy erdőszéli fa tövét, 43. a szentjánosbogár világít, 44. szarvasbőgés

A emberi kommunikáció
B állati kommunikáció
C mindkettő
D egyik sem

45. nyílt
46. metakommunikációs elemei is vannak
47. zárt
48. nincs jelentéstartalma a másik fél számára,
49. érzelmeket is kifejezhet
50. a jelek többnyire analógok
51. elegendő hozzá egy kommunikáló fél
52. a jelek digitálisak
53. jelentéstartalma van egy másik fél számára

FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény, 441-444.o.

5. Feladat: Etológiai esetek

Milyen etológiai fogalommal magyarázhatóak az alábbi esetek? Írd be a megfelelő fogalmak nevét!

1. Az énekesmadár eteti a fiókáját
2. A csibék követik a tyúkanyót
3. A légy lárvája fiatal korában a fény felé mozog
5. A galambok déli harangszóra összegyűlnek a téren, mert egy néni mindig akkor szórja ki nekik a magokat
6. Belépünk egy idegen szobába és körülnézünk
7. A kutya lerejti táplálékának maradványait
8. A rovar a táplálékul szolgáló növény illatát követve megtalálja a táplálékot

FORRÁS: Kropog-Mándics-Molnár-Sz. Heszlényi: Biológia feladatgyűjtemény, 62.o.

6. Feladat: Az állatok tanulása (esszéfeladat)

A nagyüzemi állattartás szükségessé tette az önetető és önitató rendszerek alkalmazását

Mit nevezünk tanulásnak?
Hogyan sajátítja el az állat az ellátását végző rendszer sikeres használatát?
Hasonlítsa össze ezt a tanulási formát a pavlovi reflex folyamatával!
Miben tér el ezektől a belátásos tanulás? Hozzon erre a tanulási formára konkrét példát!
Miben tér el a három tanulási formától a bevésődés?

FORRÁS: Sebőkné Orosz Katalin: Biológia érettségi, esszé típusú feladatok, 104-105.o.

7. Feladat: Az állatok társas viselkedése (esszéfeladat)

1. Melyek a zárt közösségek kialakulásának alapfeltételei?
2. Milyen előnnyel és hátránnyal jár az ilyen közösség?
3. Milyen törvényszerűségek jellemzik az együttélést?
4. Mi áll az altruista viselkedés hátterében? Hozzon erre konkrét példát!

FORRÁS: Sebőkné Orosz Katalin: Biológia érettségi, esszé típusú feladatok, 105-106.o.

8. Feladat: Az állatok kommunikációja (esszéfeladat)

1. Határozza meg a kommunikáció fogalmát!
2. Mi a különbség az analóg és a digitális jelek között?
3. Mi a jelentősége a jelek egyértelműségének? Mi Darwin antitéziselvének lényege?
4. Soroljon fel legalább hat kommunikációs funkciót!
5. Mutassa be konkrét példákon keresztül a kommunikáció típusait!

FORRÁS: Sebőkné Orosz Katalin: Biológia érettségi, esszé típusú feladatok, 107-108.o.

Megoldások

1. Feladat

1. az állatok viselkedésével, 2. Konrad Lorenz, Niko Tinbergen, Karl Frisch, 3. A viselkedés az állatok meghatározott helyzetben mutatott mozgásmegnyilvánulásainak összessége, 4. az ösztön meghatározott szerepű magatartásforma, amely vagy csak öröklött, vagy öröklött és tanult magatartáselemekből áll, 5. C, 6. A, 7. B, 8. A, 9. B, 10. C, 11. C, 12. mert az állat nem tud változtatni a cselekvéssorozaton, 13. annak ellenére, hogy öröklött magatartásformák, nem előre meghatározottak, azaz a mozgás plasztikus, 14. kulcsinger, 15. belső késztetés, motiváció, 16. rovar a legerősebb fényforrást választja, a tyúk a legnagyobb tojásra ül rá, 17. C, 18. A, 19. D, 20. B, 21. C, 22. A, 23. B, 24. B, 25. D, 26. A, 27. C, 28. feltétlen reflex, társinger, ismétlés, 29. csimpánz bottal ketrecéhez húzza a banánt, 30. D, 31. A, 32. F, 33. C, 34. B, 35. G, 36. E

2. Feladat

1. tájékozódó viselkedés, zsákmányszerző viselkedés, menekülés, 2. A, B, C, D, E, 3. denevérek – ultrahang, rovarok – tárgyak helyzete, éjszakai rovarok – égitestek helyzete, gyapjaslepke – illatnyomok, 4. A, 5. B, 6, C. 7, C. 8, D. 9. védőszínnel való alkalmazkodás, egyik formájában a környezethez válik hasonlóvá az állat, másik típusában egy másik, rendszerint veszélyes állathoz, 10. a galapagoszi kaktuszpinty kaktusztüskével piszkálja ki rovarzsákmányát a fakéreg repedéseiből, 11. I, 12. H, 13. I, 14. I, 15. H, 16. I

3. Feladat

1. a fajfenntartási viselkedési formák összessége, 2. E, A, C, B, D, 3. D, 4. A, B, D, E, 5. A, E, 6. B, C, 7. H, 8. I, 9, I, 10. I, 11. H, 12. I, 13. H, 14. I

4. Feladat

1. B, 2. E, 3. C, 4. E, 5. A, 6. B, 7. D, 8. A, 9. C, 10. E, 11. B, 12. A, 13. B, 14. D, 15. A, 16. E, 17. B, 18. D, 19. C, 20. B, 21. E, 22. A, 23. I, 24. I, 25. H, 26. I, 27. I, 28. I, 29. I, 30. I, 31. I, 32. mert nem kell minden alkalommal megküzdeni, 33. a csoport vezetőjét, rendszerint ez táplálkozik és párzik először, 34. ha az egyedek eltűrik egymás testi közelségét, érintését, pl. patkányok, 35. szaporodás, védekezés, 36. a fajtársakkal szemben fellépő erőszak, 37. ha ez kedvező a populáció egészére, 38. pl dajkák egyes rágcsálók körében 39. B, 40. A, 41. C, 42. B, 43. A, 44. C, 45. A, 46. C, 47. B, 48. D, 49. C, 50. B, 51. D, 52. A, 53. C

5. Feladat

1. öröklött mozgáskombináció, 2. bevésődés, 3. taxis, 4. taxis, 5. feltételes reflex, 6. öröklött mozgáskombináció, 7. öröklött mozgáskombináció, 8. taxis

6. Feladat

A tanulás etológiai értelemben a viselkedés átmeneti vagy tartós megváltozása tapasztalás révén
Célja a környezethez való sikeres alkalmazkodás
Az állatot a motiváció (kíváncsiság, éhség, szomjúság) hajtja
Véltelenszerű próbálkozásai során egyszer elindul az önetető / itató
A rövid megerősítéstől (evés/ivás) az állat motivációja csak kismértékben csökken
Ez arra készteti hogy újra próbálkozzon. A korábbi próbálkozások tapasztalata vezérli a tevékenységét, így rövidebb idő szükséges ahhoz, hogy újra működtetni tudja a rendszert
Az állat végül sikeres tevékenységét társítja ahhoz, hogy ehet, ihat és addig működteti a rendszert, amíg a motiváció hajtóereje le nem csökken
Ezt nevezzük operáns vagy önvezérlő tanulásnak
Míg ez a tanulási forma viselkedéstársítás, az állat aktívan befolyásolja környezetét és saját magatartását, addig a pavlovi reflex ingertársításon alapul
A pavlovi feltételes reflex kiépítése során egy feltétlen ingerhez semleges ingert társítanak, a feltétlen inger miatt automatikusan bekövetkezik a feltétlen ingerválasz
A tanulás akkor fejeződik be, ha a kezdeti semleges inger feltételessé válik, helyettesíteni tudja a feltétlen ingert, és önmagában automatikusan kiváltja a feltétlen ingerválaszt
Tehát mindkét tanulási forma társításos tanulás, a feltételes reflex kialakításában az állat passzívan, az operáns tanulás folyamatában aktívan vesz részt, és mindkettő kialudhat, ha tartósan elmarad a megerősítés
A belátásos tanulásra csak fejlett idegrendszerű állat képes, mert ilyenkor nem előzi meg véletlenszerű próbálkozás, tapasztalás, az állat a tevékenység elemeit agyi modellje segítségével gondolatban illeszti össze a siker elérése érdekében
A teleszkópos botot használó majom eléri a bot teljes kinyújtásával a ketrecen kívülre helyezett banánt
A bevésődés abban tér el mindhárom említett tanulási formától, hogy elsajátítása kritikus időszakhoz kötött és nem aludhat ki, a megszerzett ismeret egy életre szól

7. Feladat

Az állati közösségek kialakulásának alapja a szociális vonzódás
A szociális fajokban erős ez az érzés, ezért hajlandók együttműködni egy közös cél érdekében, önzetlenül viselkednek a zárt közösség tagjaival szemben és kommunikálnak egymással
A zárt közösségek lehetnek individualizáltak, vagyis egyedfelismerést alkalmazók, a nem alkalmazók az anonim csoportok, pl. hangyaboly
A zárt közösségek előnye: sikeresebb zsákmányszerzés, egyszerűbb párválasztás, hatékonyabb ivadékgondozás, sikeresebb védekezés, a csoportos tudás megnő
A zárt közösségek hátránya: nő a versengés, gyorsabban terjednek a betegségek, nő a beltenyésztés esélye, egyenlőtlenebb a területhasználat
A zárt közösségben élő állatok között kialakul egyfajta alá-fölé rendeltségi viszony
Ez a rangsorban nyilvánul meg, mely ugyan küzdelem során alakul ki, de betartásával elkerülhető a további harc, egy esetleges sérülés (pl. tyúkok csipkedési sorrendje)
Még a zárt közösségek tagjai is bizonyos távolságot tartanak a másik egyedtől, ez a személyes tér. Ennek nagysága állandóan változik a külső és belső ingerek hatására
Megsértése agressziót vált ki. Az agresszió az egy fajhoz tartozó egyedek közötti eltávolító magatartás. Melyet féltés vált ki
Sajátos esete a területvédő magatartás, melyet egyedek vagy csoportok is mutathatnak
A küzdelem elkerülése érdekében az állatok jelölik a területhatárokat
Altruizmus: önzetlen segítségnyújtás, az egyed viselkedésével saját túlélési, szaporodási esélyeit csökkenti, de fajtásáét növeli
Hamilton rokonszelekciós elmélete értelmében a rokonok szaporodásának segítségével a saját géneknek akár hatékonyabb terjedését is el lehet érni, mintha az egyed maga szaporodott volna
Az altruizmust okozó gén valószínűleg a rokonban is megvan, terjedni fog a populációban
Altruista gén ugyan nincs, de a testvérek, unokatestvérek génállománya nagymértékben közös, így nekik való segítségnyújtás a sikeres szaporodásukhoz valóban az önzetlen állat génjei egy részének fennmaradását biztosítja a populációban
A haplodiploid szaporodási rendszerekben például a nőstények (testvérek) egymással 75%-os genetikai azonosságot mutatnak, hím testvéreikkel csak 50%-os az azonosság
Ha a nőstények mindegyike szaporodna, utódaikkal csak 50%-ban lenne azonos a génállomány, ezért megéri nekik a szaporodásról való lemondás, a testvérekről való gondoskodás

8. Feladat

A kommunikáció során a jeladó állat megváltoztatja a jelet vevő állat viselkedését, reagálása szintén információhordozó, vagyis kölcsönös információscsere történik
A jeladó állat a megfelelő kommunikációs csatornán keresztül egy jelet, szignált küld, melyet a vevő állat visszakódol
Az állati kommunikáció zárt, vagyis véges számú jelet használnak
Az I. típusú kommunikációnál az adó és vevő egyed környezetről alkotott agyi modellje közel azonos, öröklött elemekre épül, így egyértelmű a jel tartalma. Ez fajtársak között lehetséges
A II. típusú kommunikáció esetében eltérőek a kommunikáló egyedek agyi modelljei, ezért csak tanulással érhető el az értelmes kommunikáció, pl. fejlettebb idegrendszerű állatok egymással vagy nem fajtárssal folytatott kommunikációja
A kommunikációs jelek egy részének intenzitása nem hordoz kommunikációs funkciót, ezek a jelek van-nincs természetűek, csak a meglétük jelentéshordozó, ezek a digitális jelek, pl. vészkiáltások
A kommunikációs jelek másik csoportjánál a jel intenzitása is információhordozó, ezek az analóg jelek, pl. kutya vicsorítás közben mennyire húzza fel az ínyéről a bért
Az állatok kommunikációjának evolúciója során az az állat került szelekciós előnybe, amelyik jelzőse egyértelmű volt fajtársai számára (pl. nagyobb túlélési, szaporodási, területszerzési esély)
Darwin fogalmazta meg antitéziselvében, hogy az állatok ellentétes előjelű belső állapotaikat ellentétes irányú fizikai jelekkel kommunikálják a környezet felé, pl. test- és faroktartás támadáskor és behódoláskor
A kommunikáció szerepet játszik az egyed- és fajfelismerésben, a rangsorbeli hely jelzésében, a fenyegetés, a behódolás jelzésében, a táplálékkeresésben és táplálékszerzésben, a tevékenységek összehangolásában, a területjelzésben, a szaporodási viselkedésben, a játékra, a komforttevékenységekre, a csoporttömörülésre felhívásban, a munkamegosztás módosításában
A vizuális kommunikáció látás útján valósul meg. Információtartalommal bírhat az egyed színe, mintázata, de testtartása, fénykibocsátása és a mozgása is.
A kémiai kommunikáció feromonok segítségével történik. A feromonok fajra jellemző információtartalommal rendelkező kémiai anyagok. Egy faj többféle feromont is használhat. A legismertebbek a szexferomonok, a nemek egymásra találását segítik. A riasztóferomonok menekülő magatartást váltanak ki a fajtársból, míg a toborzóferomon gyülekezést
Az akusztikus kommunikáció a hanggal folytatott információcsere. Ehhez speciális hangadó és hangfogó szerveknek kellett kialakulniuk az állatvilágban. Az egyes akusztikus jelek között különbség van a hang hullámhosszában (ultrahang használata), és a hang erejének is lehet információtartalma
A taktilis kommunikáció közvetlen érintéssel történik, pl. kurkászás közben, de ismert már termikus és elektromos jelzés is az állatvilágban