3. 4. 4. 3. Az izomszövet

A témakörhöz tartozó feladatokat és számításokat itt találod.

Izomszövet

Izomszövet – összefoglaló táblázat Herunterladen

Citoplazmájára összhúzékonyság (kontraktilitás) jellemző
- Fehérjék (aktin és miozin) nagy mennyiségben vannak jelen, az egész testet kitöltik, rendezett elhelyezkedés
Mindig kötőszövettel együtt fordul elő: kevert szövet

Harántcsíkolt izomszövet

Csont- vagy izomszövet?

Típusai
- - Harántcsíkolt izomszövet (vázizomszövet)
    - Gerincesek, ízeltlábúak vázát mozgató izmok
    - Nyelv, garat, nyelőcső felső szakasza
    - Végbélnyílás
    - Légzőizmok
    - Jellemzők:
      - Akarattól függően működik
      - Gyors
      - Nagy erőkifejtésre képes
      - Fáradékony
    - Szöveti felépítés
      - Sokmagvú izomrost (sejtmagvak száma meghaladhatja a 7000-t)
      - sok izomrost -> izomnyaláb, amelyet kötőszövetes hártya tart össze -> izomrostkötegek -> izmok, amelyet izompólya határol
      - izomroston belül:
        miofibrillum-kötegek, amelyek miofilamentumokból állnak
        köztük nagy mennyiségű mitokondrium
        nagyszámú sejtmag perifériásan helyezkedik el
        SER: Ca-raktár
      - Miofibrillumok felépítése, izomösszehúzódás működése
        Harántirányú csikozás
        Világosabb és sötétebb sávok
        A miofibrillumok miofilamentumokból épülnek fel
        Vékony filamentum, világos
        Globurális aktin monomerek -> gyögysorszerű fonalat képeznek -> FIBRILLÁRIS AKTIN
        Vastag filamentum, sötét
        MIOZIN: ATP bontó enzimhatás
        A fonalakat a Z-lemeznek nevezett képlet tartja egybe
        Két Z-lemez közé eső miofibrillum szakasz: szarkomera

Kontrakció
- - - - A vékonyfonalak becsúsznak a vastagfonalak közé
        A Z-vonalak egymáshoz közelítenek, a szarkomerák megrövidülnek
        A szarkomerák méretcsökkenése az izom nagymértékű megrövidülését eredményezi
        Lépései
        1. Ingerületátvivő anyagok hatása
        2. Izomrostokból Ca2+ szabadul fel
        3. A miozin molekulák feji részei hozzákötődnek az aktin fonalakhoz
        4. A miozin feji részei bólintó mozgást végeznek (ATP-hidrolízis, energiaigényes)
        5. A vékony fonalak becsúsznak a vastag fonalak közé
        6. a miozin fejek leválnak az aktin fonalakról
        7. Másik helyen kötődnek ismét a vékony fonalakhoz
        8. A fenti lépések sokszori ismétlődése
        9. A szarkomerák megrövidülnek
        10. A kontrakció addig tart, amíg Ca-ion van jelen
        Kontrakció csúszómechanizmusa: a Z-vonalakat egymás felé közelíti

Izomtípusok összehasonlítása

Izom működésének jellemzői
- - - - Idegrostok útján működnek, az idegi összeköttetéstől megfosztott vázizom elsorvad
        Egy idegrosthoz kapcsolódó izomrostok motoros egységet képeznek
        Finom izmok (pl. kéz) 3-6 izomrost kapcsolódik egy idegrosthoz
        Durvább mozgások kivitelezésében közreműködő izmok (pl. comb) több száz izomrost kapcsolódik egy idegrosthoz
        Izomerő attól függ, hogy hány motoros egység dolgozik egyszerre
        Mindig csak annyi izomrost húzódik össze, amennyi az adott erő kifejtéséhez szükséges
        Egyetlen idegi impulzus izomrángást eredményez: az izom gyorsan összehúzódik majd elernyed
        Összehúzódás sebessége alapján
        Lassú, tartós összehúzódásra képes, vörös izmok
        Mioglobintartalom
        Testtartásért felelős izmok, hátizmok
        Gyors, fáradékonyabb, fehér izmok
        Végtatok izmai
        Tartós összehúzódás: rövid időközönként több idegi impulzus éri az izmot
        Az izom nem tud elernyedni, az összehúzódások ereje összeadódik -> kontrakció-szummáció
        Izomműködés fajtái:
        Izotóniás: az izom megrövidül
        Izometriás: a rostok feszülnek, de az izom nem rövidül meg
        Izomtónus: a vázizmok kismértékű, állandó feszülése -> testtartás biztosítása
      - Az izomműködés energiaforrásai
        A tápanyagokat az izomrostok a vérből veszik fel
        Pihenő izom: a szénhidrátokat glikogén formájában tárolja
        Közvetlen energiaforrás: ATP hidrolízis
        ATP biológiai oxidáció / tejsavas erjedés során jön létre
        1.: az izom ATP készletével kb. 10 összehúzódásra képes
        2.: az ATP készlet kimerülésével az ATP regenerációja kreatinfoszfát segítségével történik
        Creatin P + ADP = creatin + ATP
        Kb 50 összehúzódásra elég
        Kb. 10s, 100m-es síkfutás
        A terhelés elején az első 10-20 mp-ben a creatin-P készletek merülnek ki
        3.: glikolízis, 3 perc után biológiai oxidáció
        4.: tartós összehúzódás -> romlik az izom vérellátása, oxigénellátása -> tejsavas erjedés
      - Hullamerevség (rigor mortis)
        Halál után nincs anyagcsere -> nincs ATP utánpótlás -> nem áll rendelkezésre új AATP az aktin-miozin-kapcsolat felbontására, nincs elernyedés
        Hullamerevség oldása: bomlási folyamatok, aktin és miozin szétesése
  - Szívizomszövet
    - A harántcsíkolt izomszövet speciális fajtája
    - A szív falának középső rétegében
    - Jellemzők
      - Akarattól független
      - Gyors
      - Nagy erőkifejtésre képes
      - Nem fáradékony
    - Alaktani különbség a vázizomszövettől:
      - Egy magvú izomsejtek, melyek elnyújtott térrácsot alkotnak
      - A sejtek helyenként elágaznak
      - A sejtmagvak a sejt közepén
      - A sejtek között erekben gazdag kötőszövet
  - Simaizomszövet
    - Elnyúlt orsó alakú sejtekből
    - Sejtmag a sejt közepén helyezkedik el
    - Aktin és miozin, de nagyfokú rendezettség nem jellemző
    - Előfordulás
      - Gerincesek zsigeri izomzata: erek fala, bélcső fala, bőr, légcső fala
      - Egyes gerinctelenek bőrizomtömlőjéban
    - Tulajdonságok
      - Akaratunktól független
      - Lassú
      - Kis erőkifejtésre
      - Képes
      - Nem fáradékony