3. 4. 4. 1. – A hámszövet

A témakörhöz tartozó feladatokat és számításokat itt találod.

Hámszövet

Bőrszövet vagy hámszövet?

  • Szövetek: sejtekből és köztük álló sejtközötti tartományból áll
  • Hámszövet: a test külső és belső felszíneit borítja

Hámtípusok felismerése mikroszkópos felvételről

  • Feladata:
    • A felszínek hézagmentes borítása
    • Kémiai, mechanikai védelem
    • Párolgás, kiszáradás elleni védelem
    • Anyagok felvétele, leadása, szintetizálása
    • A külvilág ingereinek felvétele
  • Felépítése:
      • A sejtek szorosan kapcsolódnak egymáshoz
      • Nincs sejtközötti állomány
      • Nem tartalmaz ereket: táplálása kísérő kötőszövet felől, diffúzióval
      • Alaphártya: a hámszövetet és a kötőszövetet választja el egymástól
  • A hámsejtek felszíne lehet
      • Mikrobolyhok: ujjszerű citoplazma-kitűrődések
        • Felület nagyobbítása
        • Pl. bélhámsejtek
      • Csillók: mozgékony, apró sejtnyúlványok
        • Pl: orrüreg belső felszínén
        • Légcsőben
        • Petevezetékben
      • Kutikula: a gerinctelen állatok kültakarója hámjának külső felszínén előforduló, kémiai védőréteg

Csoportosítás

Mirigyhám

Mirigytípusok

Érzékhám

  • Működés szerint:
      • Fedőhám (lásd alaki felosztás)
      • Mirigyhám: váladék termelésére specializálódott
        • A váladék termeléséhez szükséges előanyagokat a vérből veszik fel egyszerű molekulák formájában
        • Váladék sorsa szerint:
          • Kiválasztás: a termelt anyag a szervezet számára szükségtelen
          • Elválasztás: a termelt anyagot a szervezet még felhasználja
            • Belső: a mirigyhámsejtek a váladékot közvetlenül a vérbe ürítik
              • Belső elválasztású, endokrin mirigyek
              • Hormonok
            • Külső: a váladékot a szervezet külső vagy belső felszínére ürítik
              • Bőr, bélcső
              • Exokrin mirigyek
              • Szekrétum, szekréció
              • Egysejtűek: pl. kehelysejtek
              • Többsejtűek: a hám alatti kötőszövetbe süllyedve
                • Váladékot termelő végkamra (bogyós, csöves, csöves-bogyós)
                • Váladék elvezetésére szolgáló kivezető cső
                • Egyszerű mirigy: egy csőhöz egy végkamra
                • Összetett mirigy: egy csőhöz több végkamra
        • Váladék képződése
          • A felvett aminosavakból fehérjeszintézis à a DER üregeibe jut
          • Lefűződő hólyagokkal a Golgiba jut
          • A Golgiban szénhidrát kapcsolódhata fehérjéhez
          • A golgiból hólyagocskák àexoxitózis
      • Felszívóhám
        • Egyrétegű hámszövetek, pl. a bélcső egyrétegű mikrobolyhos hengerhámja
        • A mikrobolyhok a felszívó felületet többszörösére növelik
      • Érzékhám
        • A külvilág ingereinek felfogása
        • Szaglószervben, egyensúlyi és hallószervben, ízlelő érzékszervben
        • Receptorok (speciális nyúlványok)
        • Támasztósejtek közé ékelten fordulnak elő
        • Meghatározott fizikai / kémiai behatásokra megváltozik az anyagcseréjük, ingerületi állapotba jutnak

Egyrétegű laphám

Átmeneti hám

Egyrétegű hengerhám

Többrétegű el nem szarusodó laphám

Egyrétegű köbhám

Többrétegű elszarusodó laphám

  • Alakilag:
    • Egyrétegű (gerinctelen és gerincesek)
      • Egyrétegű laphám
        • Szorosan illeszkedő, lapos, sokszögletű sejtekből
        • Endotélium: vér és nyirokereket bélelő hámréteg
        • Valódi laphám: tüdőhólyagocskák belső felszínén
      • Egyrétegű hengerhám
        • A legelterjedtebb hámféleség
        • Hosszúkás, hatszögletű sejtekből
        • A sejtek gyakran viselnek felszíni differenciálódásokat
        • A legtöbb gerinctelen állat kültakarója kutikulás hengerhám
        • Mikrobolyhos hengerhám: bélcső felszíne
        • Szárazföldi gerincesek: csillós hengerhám
      • Egyrétegű köbhám
        • A sejtek kocka vagy gúla alakúak
        • Gerinctelen állatok bőrében
        • Vesecsatornácskák falában
        • Mirigyek kivezető csövének falában
        • Petefészek felszínén
      • Átmeneti hám
        • Minden sejt az alaphártyáról indul ki, a felszínt azonban csak egyes sejtek érik el
        • Húgyelvezető utak (vesemedence, húgyhólyag, húgyvezetők
        • Tágulékonyság
    • Többrétegű (csak gerincesek): olyan felületeken, amelyek fokozott mértékben vannak kitéve mechanikai, kémiai behatásoknak
      • Többrétegű el nem szarusodó laphám
        • Csírázó réteg: hengerhámsejtekből álló legalsó sejtsor, mitotikus osztódással keletkeznek a sejtek
        • Felületi réteg: ellaposodó, laphámsejtekké alakuló felületi réteg
        • Halak bőre
        • Szájüreg, nyelőcső
        • Hüvely, végbél
        • Szem szaruhártyája
    • Többrétegű elszarusodó laphám
      • A hám legfelső sejtsorai elhalnak (apoptózis), elszarusodnak
      • Ellenállóbb a fizikai, kémiai behatásokkal szemben, véd a kiszáradástól
      • Szárazföldi gerincesek bőrének felszínén
      • Az új sejtek kb. 30 nap alatt vándorolnak a felületre
      • Szarusodási folyamat:
        • Legalsó sejtsor: köb- ill hengerhám sejtek, folyamatos osztódás, osztódó réteg
        • Melanint tartalmazó nyúlványos pigmentsejtek / melanociták
        • Legfölső sejtek: elhalt szaruréteg, az elszarusodó sejtek folyamatosan zsugorodnak, lapossá válnak
          • A szarupikkellyé alakult sejtekben már sem a sejtmag, sem a sejtalkotók nem ismerhetők fel
          • A szaruréteg területén a sejtek már csak keratinrostokat tartalmazzák

Hinterlasse einen Kommentar

Erstelle eine Website wie diese mit WordPress.com
Jetzt starten