Feladatok
1. Feladat: A madarak kültakarója
A kültakaró háromrétegű, vékony (1), ennek felső részét elszarusodó (2) képezi. Mirigyek nincsenek benne. Kivéve a faroktájékon elhelyezkedő (3). Ennek a váladékát a madarak időnként szétkenik a tollazatukon, ami megvédi őket az (4). Az (5) hajszálerekkel dúsan átszőtt szemölcseiből fejlődnek a bőr különleges (6) képződményei, a tollak.
7. zászló, 8. tollág, 9. gerinc, 10. cséve, 11. tollsugár
12. Sorold fel a tollazat három fontos szerepét a madarak életműködéseinek biztosításában!
FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény, 150-151.o.
2. Feladat: A madarak mozgási szervrendszere
1. Nevezd meg az ábrán szereplő csontokat!
2. Melyik írja le helyesen a gerincoszlop egymást követő tájainak sorrendjét?
A nyaki, háti, ágyéki, farok, kereszt
B nyaki, ágyéki, háti, kereszt, farok
C nyaki, ágyéki, háti, farok, kereszt
D nyaki, háti, ágyéki, kereszt, farok
E nyaki, háti, kereszt, ágyéki, farok
3. Mely csontok alkotják a madarak villacsonját?
A a két kulcscsont
B a két lapocka
C a kulcs és a lapockacsontok
D két kéztőcsont
E egy kéztő és egy kézközépcsont
4. Melyik csontok összenövéséből származik a csűdcsont?
A kézközépcsontok
B sípcsontok és szárkapocs
C lábtő és lábközép
D lábujjpercek
E sing és orsó
5. Hol találhatók a horognyúlványok?
A hátcsigolyák
B bordák
C szegycsont
D mellső végtag függesztőövén
E csűdcsont
6. sorold fel a madarak csontvázrendszerének három olyan tulajdonságát, amely a repülő életmód kialakulásának következtében jött létre!
FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény, 151-152.o.
3. Feladat: A madarak életműködései
1. Mi a csőr?
A szabadon álló felső állcsont és állkapocs
B csontszövettel borított felső és alsó állcsont
C erős szaruval borított felső állcsonté s állkapocs
D erős szaruval beborított ajkak
E elcsontosodott ajkak
Igaz-Hamis
2. A madaraknak ránőtt fogaik vannak
3. Egyes madaraknak valódi, gyökeres fogaik vannak
4. A csőr a táplálkozás mellett fontos szerepet játszik a tollazat megfelelő ápolásában is
5. Milyen táplálékszerzési módot folytatnak a fenti csőrtípusokkal rendelkező madarak? Írj rájuk egy-egy példát a faj pontos megnevezésével!
6. Mi a begy?
A a garat kiszélesedő része
B a mirigyes gyomor első ürege
C a nyelőcső tágulata
D a zúzógyomor első szakasza
E megegyezik a gégével
Négyféle asszociáció
A mirigyes gyomor
B zúzógyomor
C mindkettő
D egyik sem
7. az előbél része
8. bele torkollik a begy
9. a begy második ürege
10. a tápanyag őrlését végzi
11. a nyelőcső tágulata
12. felpuhítja a tápanyagot és megkezdi az emésztést
13. a középbél első szakasza
14. a madárgyomor második ürege
Egyszerű választás
15. Mi képezi a madarak légzőfelületét a tüdőben?
A tüdő kamráinak belső felülete
B hörgőcskék felszíne
C légzsákok belseje
D levegőkapillárisok (lághajszálcsövek) felülete
E tüdő léghólyagocskáinak (alveolusainak) belső felszíne
16. Mi a madarak hangadó szerve?
Igaz-Hamis
17. A madarak tüdeje a legtökéletesebb gerinces légzőszerv
18. A madarak tüdejéhez hat pár légzsák kapcsolódik
19. A légzsákok levegőtartalma a madarak fajsúlyát csökkentik
20. Nevezd meg a betűvel megjelölt részeket!
Négyféle asszociáció
A tojásfehérje
B tojássárgája
C mindkettő
D egyik sem
21. nem vesz részt a fejlődő embrió táplálásában
22. tartalék tápanyagból és csírakorongból áll
23. benne van a petesejt sejtmagja és citoplazmája is
24. csak tartalék tápanyagból áll
25. a petevezetőben rakódik a pete köré
26. részt vesz a fejlődő embrió táplálásában
27. Melyik ásványi anyag adja a tojáshéj fő tömegét? Hogyan lehet ezt egyszerű kísérlettel igazolni?
28. Írj példát a madarak ivari kétalakúságára!
FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológiai feladatgyűjtemény, 152-154.o.
4. Feladat: A madarak életmódja, testfelépítése, látványképe, fészkei
Nevezd meg és állítsd párba az alábbi madárcsőröket és madárlábakat és írj mindegyikre egy példát!
Röpképük alapján azonosítsd az alábbi madarakat!
1. fehér gólya, 2. rétisas, 3. egerész ölyv, 4 .vörös gém
Árnyképük alapján azonosítsd az alábbi madarakat!
5. daru, 6. balkáni gerle, 7. fogoly, 8. füstifecske, 9. balkáni fakopáncs, 10. nyári lúd
Párosítsd a fészektípusokat!
11. gyurgyalag, 12. búbos vöcsök, 13. nádirigó, 14. nagy fakopáncs, 15. karvaly, 16. függőcinke
17. Írj példát olyan énekesmadárra, amelyik szívesen költ mesterségesen kihelyezett odúban is!
FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény, 156-158.o.
5. Feladat: A madarak és a repülő életmód
A szárny a (1) módosulásával alakult ki. Egyes csontok (2)-t tartalmaznak, ezért könnyűek. Az állkapocsban soha nincsenek (3). A madarak tüdejéhez (4) csatlakoznak, amelyek egyrészt lehetővé teszik a (5) légzést, másrészt csökkentik a test (6) is. A madarak szíve (7) üregre tagolódik, jobb és bal oldalát teljes sövény választja el egymástól, ezért aortájukban (8) vér áramlik.
9. Mi a jellemző a madarak testhőmérsékletére?
10. Milyen jelentősége van ennek a madarak elterjedésében?
11. Mi a szerepe a tollazatnak a hőszabályozásban?
FORRÁS: Kropog-Mándics-Molnár-Sz. Heszlényi: Biológia feladatgyűjtemény, 54.o.
6. Feladat: A repülés művészete (Esszéfeladat)
Hasonlítsd össze a rovarok és a madarak repülését az alábbi szempontok alapján:
- Szárnyak eredete
- Száma
- Típusa
- A mozgatóizom szövettani típusa
- A szárny mozgatásáért felelős izom tapadása, működése
Melyik állatcsoport használ fel több energiát egységnyi testtömegre és egységnyi időre vonatkoztatva? Válaszát indokolja!
FORRÁS: Sebőkné Orosz Katalin: Biológia érettségi, esszé típusú feladatok, 86-87.o.
Megoldások
1. Feladat
1. bőr, 2. hám, 3. farkcsíkmirigy, 4. átnedvesedéstől, 5 irha, 6. szaru, 7. C, 8. D, 9. B, 10. A, 11. E, 12. hőszigetelés, védelem repülés segítése
2. Feladat
1. A kulcscsontok, B szegycsonti taraj, C szegycsont, D hollócsőrcsont, E lapocka, 2. D, 3. A, 4. C, 5. B, 6. szegycsonti taréj, horognyúlványok a bordákon, szárny
3. Feladat
1. C, 2. H, 3. H, 4. I, 5. A szűrögető csőr, táplálék kiszűrése – nyári lúd, B tépőcsőr, ragadozás – karvaly, C vágócsőr, halászat – nemes kócsag, D magevő csőr – erdei pinty, 6. C, 7. C, 8. A, 9. D, 10. B, 11. D, 12. A, 13. D, 14. B, 15.D, 16. alsó gégefő, 17. I, 18. H, 19. I, 20. A tüdő, B kis vérkör, C nagy vérkör, D bal pitvar, E bal kamra, F jobb pitvar, G jobb kamra, H test, 21. D, 22. B, 23. B, 24. D, 25. A, 26. C, 27. mész, ha savat cseppentünk rá, pezseg, 28. vadászfácán, kakas tyúk
4. Feladat
1-E magevő csőr, lépegetőláb, erdei pinty, 2-C vágócsőr, gázlóláb, fehér gólya, 3-B tépőcsőr, markolóláb, egerészölyv, 4-D lemezes (szűrögető) csőr, evező láb, tőkésréce, 5-A vésőcsőr, kúszóláb, nagy fakopáncs
1. D, 2. A, 3. C, 4. B, 5. A, 6. D, 7. F, 8. E, 9. C, 10. B, 11. C, 12. B, 13. D, 14. A, 15 .F, 16. E, 17. széncinke
5. Feladat
1. mellső végtag, 2. levegő, 3. fogak, 4. légzsákok, 5. kettős, 6. fajsúlyát, 7. négy, 8. oxigéndús, 9. állandó testhőmérsékletűek, 10. minden éghajlati övben megtalálhatók a madarak képviselői, mert testhőmérsékletük nem függ a környezet hőmérsékletétől, 11. hőszigetelés
6. Feladat
- A rovarszárny nem végtag
- A 2. és 3. torszelvény (közép- és utótor) háti és hasi kitinlemeze között kifeszülő kitinhártya felületnövelésével alakul ki
- Izom nincs benne, de a szárnyerekben légcsövek, idegek futnak, és a vérnyirokerek kiságai is benyomulnak
- A madarak szárnya a mellső ötsugaras végtag módosulásával alakult ki
- Az alkar csontjai kicsit megnyúltak, a kézfej csontjai, így az ujjak is elcsökevényesedtek, összeforrtak, ezért a kézfej majdnem olyan hosszú, mint az alkar és a felkar, ami jelentősen megnöveli a repülőképességet biztosító fesztávolságot
- A madaraknak mindig egy pár szárnyuk van, amelyeken a módosult tollak segítik a repülést. A rovaroknál a szárnyok száma változó
- A legtöbb röpképes rovar két pár hártyás szárnnyal rendelkezik. Ezek lehetnek közel szimmetrikusak, pl. szitakötők vagy méretben, alakban is eltérők, pl. hártyásszárnyúak. Két pár, kitinpikkelyekkel (hímpor) borított szárnya van a lepkéknek. A bogaraknak is két pár szárnyuk van, de az első pár kemény fedőszárny, csak a hátulsó pár hártyás. A poloskák első pár szárnya félfedő, a második pár hártyás. A kétszárnyúak második pár szárnya egyensúlyozó szervvé, billérré alakult. Vannak olyan rovarok, amelyeken nem jött létre szárny, pl. vérszívó tetvek
- Mindkét élőlényben a repülést végző izom harántcsíkolt izomszövetből felépülő vázizom, a rovarok repülőizmai azonban belülről tapadnak a külső vázhoz, míg a madarak repülő izmai inak segítségével kívülről rögzülnek a belső vázhoz
- A rovarszárnyak mozgatásáért a tor háti és hasi lemezéhez tapadó hát-hasi izom és hosszanti izom felelős
- A háthasi izom összehúzódása a tort is összehúzza, a szárnyak ilyenkor lecsapnak. Az izom elernyedése a tor tágulását, a szárnyak felemelkedését eredményezi
- A madarak szárnyában több mozgékony ízület található, ezért a rovarokkal ellentétben ízületenként képesek a szárny helyzetváltoztatására. Ehhez a szárnyizmokat használják
- A szárny törzs felé mozdítását elsősorban a mellizmok végzik
- A mellizmok fejlettsége befolyásolja a röpképességet. A nagy kiterjedésű izom megnövekedett tapadási felületet igényel, ezért alakult ki madarakban a szegycsonti taréj, melynek nagysága egyenesen arányos az állat repülési képességével
- Szintén a mellizmok tapadását segíti a két kulcscsont összeforrásából kialakult villacsont
- A rovarok rendkívül rugalmas váza lehetővé teszi, hogy egy perc alatt kevesebbszer húzódjon össze a repülőizom, mint ahányszor a szárny tehetetlensége miatt ténylegesen lecsap
- Madarakban annyiszor kell összehúzódnia az izmoknak, ahány szárnycsapást végezni akar az állat. Ezért a madarak repülése energiaigényesebb
- A rovarok a szárnyaikkal a helikopterelv szerint felkavarják a levegőt, és úgy maradnak fenn a magasban
- A madarak is használják ezt az elvet, de ők rendszerint szárnyaik mozdulatlan kitárásával a felszálló légáramlatok levegőjét használják ki, miközben egy kicsit pihenhetnek
Érettségi harmincévesen 