3. 4. 1. A növényvilág főbb csoportjai – feladatok és számítások

Feladatok

1. Feladat: A mohák és a harasztok összehasonlítása

Négyféle asszociáció
A csak a mohákra igaz
B csak a harasztokra igaz
C mindkét csoportra igaz
D egyik csoportra sem igaz

1. hajtásos növények
2. spórákkal szaporodnak
3. telepes növények
4. őseik ősi zöldmoszatok lehettek
5. valódi szöveteik vannak
6. kétszakaszos egyedfejlődésük van
7. valódi szöveteik nincsenek
8. virágos növények
9. főleg szárazföldi szervezetek
10. valódi gyökerük, levelük és száruk van
11. ivaros folyamataik nincsenek
12. őseik a virágos növények ősei lehettek
13. megtermékenyítésükhöz víz szükséges

Ábraelemzés

14. ivartalan nemzedék, 15. zigóta, 16. ivarsejteket termelő növény, 17. ivarsejt, 18. spórákat termelő növény, 19. spóra, 20. ivaros nemzedék, 21. zöldmoszatok, 22. mohák, 23. harasztok

24. Mivel egyezik meg a harasztok egyedfejlődésében az ivarsejteket termelő növény?

FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény, 53-54. o.

2. Feladat: A harasztok

A harasztok fejlődésmenete (1) indul ki. Ebből egy erősen redukált növényke fejlődik, amelyik valójában egy lemezes (2). Ezen jönnek létre az (3). Bennük (4) képződnek. A petesejtek nagyok, mozdulatlanok, és egy (5) csak egyetlen petesejtet termel. A hímivarszervek viszont nagyszámú, (6) segítségével mozgó hímivarsejtet termelnek. Ezek (7) ingerek hatására egy csepp esőben vagy harmatcseppben eljutnak a petesejthez, amellyel közülük egy egyesül. A kialakuló zigótából fejlett, szöveti, szervi differenciát mutató (8) fejlődik. Később ennek levelein keletkeznek a szaporítást szolgáló (9).

Asszociációs feladat
A korpafüvek
B zsurlók
C páfrányok

10. nagyfelületű lombleveleik vannak, 11. élő kövületeknek tekinthetők, 12. sejtjeikben kovakristályok halmozódnak fel, 13. a legfejlettebb harasztok, 14. leveleik nagyon kis felületűek, 15. általában savanyú talajon fordulnak elő, 16. vízben, nedves környezetben és száraz élőhelyeken egyaránt élnek képviselői, 17. a hazai fajok egy részére jellemző, hogy fotoszintetizáló meddő, és fotoszintézisre nem képes szaporító hajtásai eltérő időben jelennek meg, 18. hazánkban élő valamennyi faja ritka, védett

Igaz-Hamis
19. A harasztok legősibb képviselői mintegy 10 millió évvel ezelőtt jelentek meg
20. Az ősi típusú harasztokra a villás szárelágazódás volt jellemző
21. Az ősharasztok nedves, mocsaras élőlényeken éltek
22. Az ősharasztok képviselői voltak a mára már kihalt pikkelyfák és pecsétfák is
23. Az ősi magvaspáfrányok megjelenése a nyitvatermők felé vezető evolúciós utat mutatja
24. A hazai harasztok kis vagy közepes termetű növények
25. A ma élő harasztok spóratermő nemzedéke az ivaros nemzedékhez képest differenciáltabb

26. Miért tekinthetők a korpafüvek élő kövületeknek?
27. Milyen felépítésbeli sajátosságaik igazolják ezt? Írj két példát!
28. Nevezz meg két hazánkban élő harasztot pontos fajnévvel!

FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény, 54-55. o.

3. Feladat: A nyitvatermők tulajdonságai

1. Elsősorban melyik anyag eredményezi a fenyők jellemző illatát?
A viasz
B kutin
C gyanta
D mézga
E balzsam

2. Mit igazol számos nyitvatermőfaj szélsőséges körülmények között való előfordulása?
A igénytelenek
B kiváló alkalmazkodóképességűek
C szűktűrésűek
D kizárólag a számukra megfelelő élőhelyen fordulnak elő
E kedvelik a mostoha életkörülményeket

3. Írj példát egy őshonos nyitvatermő fajra!
4. Az ország melyik részén fordul elő?
5. Milyen élőhelyi adottságok jellemzik termőhelyét?
6. Mi a toboz?

Igaz-Hamis
7. A nyitvatermők virága egyivarú
8. A nyitvatermők többsége kétlaki növény
9. A nyitvatermők takarólevelei nagyméretűek, színesek
10. A nyitvatermők levelei általában tű alakúak vagy pikkelyszerűek
11. A nyitvatermők többsége örökzöld

Egyszerű választás
A lucfenyő
B erdei fenyő
C fekete fenyő
D boróka
E vörösfenyő

12. cserjetermetű
13. fatermetű, tűlevelei egyesével állnak
14. törzse rókavörös
15. hazánkban tájidegen, korábban dolomitkopárokra telepítették
16. az Alföld homokterületein természetes társulásalkotó

Összetett választás
A lucfenyő
B erdei fenyő
C feketefenyő
D boróka
E vörösfenyő

17. A Dunántúlon jelentős természetes állományai élnek

18. Hazánkban két olyan fenyőfaj is él, amelynek tűlevelei kettesével állnak. Melyek ezek?

Asszociációs feladat
A páfrányfenyő
B tiszafa
C csikófark
D vörösfenyő

19. homokterületeinken és dolomitlejtőkön él, 20. levélerezete villás, 21. már vízszállíító csövei is vannak, 22. mérgező, 23. a legősibb nyitvatermők egyike, 24. Kínában őshonos, 25. tűlevelei csomókban állnak, 26. tűlevelei laposak, 27. a megporzást követően a megtermékenyítés a lehullott termőlevélen, a földön megy végbe, 28. a termőlevél a megporzás után élénkpiros megköpennyé alakul

FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény, 65-67. o.

4. Feladat: A nyitvatermők és a zárvatermők összehasonlítása

Négyféle asszociáció
A csak a nyitvatermőkre jellemző
B csak a zárvatermőkre jellemző
C mindkét csoportra jellemző
D egyik csoportra sem jellemző

1. virágos növények
2. sok sziklevéllel csíráznak
3. megporzásukhoz víz szükséges
4. magházuk van
5. Megtermékenyítésük független a víztől
6. közvetlen őseik ősi mohák voltak
7. kizárólag fás szárú növények
8. fás szárú és lágy szárú növények
9. egy vagy két sziklevéllel csíráznak
10. kétszakaszos egyedfejlődésük van
11. szállítószövet-rendszerükből a vízszállító csövek hiányoznak
12. csak kezdetleges szövetelemeik vannak
13. hazánkban élnek képviselőik
14. megporzásukhoz nem szükséges víz

Igaz-Hamis
15. A zárvatermők fejlettebb növények, mint a nyitvatermők

16. Előbbi döntésedet egy mondattal indokold meg!

FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény, 66. o.

5. Feladat: Nyitvatermők határozása

Fajok: vörösfenyő, tiszafa, páfrányfenyő, csikófark, libanoni cédrus, európai cédrus

1. a lombhullató – 2
    b örökzöld – 3
2. a levelei tű alakúak – A
   b levelei legyező alakúak – B
3. a alacsony termetű vesszős cserje – C
   b fatermetű növény – 4
4. a hazánkban őshonos – D
   b hazánkban nem őshonos – 5
5. a a boróka közvetlen rokona – E
   b fenyőféle – F

FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény, 67. o.

6. Feladat: Az egyszikűek és kétszikűek összehasonlítása

Helyettesítsd a számokat az alábbi szervezettani jellemzők betűjelével!

A fás szár vagy lágy szár, B nem elágazó hajtásrendszer, C párhuzamos erezet, D körkörösen elhelyezkedő szállítónyalábok, E egynemű virágtakaró, F gázcserenyílások a levél színén és fonákán is vannak, G a virágtagokra a hármas szám a jellemző, H levélalappal illeszkedő levél, I bojtos gyökérzet, J kettős virágtakaró, K főgyökérrendszer, L a virágtagokra az ötös (esetleg a négyes) szám jellemző, M lágy szár, N levélhüvellyel illeszkedő levél, O hálózatos erezet, P szórtan elhelyezkedő szállítónyalábok, R elágazó hajtásrendszer, S gázcserenyílások csak a levél fonákán vannak

Szervezettani jelleg	Kétszikűek	Egyszikűek
Gyökérzet	1.	2.
Szártípus	3.	4.
Szállítónyalábok elhelyezkedése	5.	6.
Hajtásrendszer	7.	8.
A levél illeszkedése a szárhoz	9.	10.
Levélerezet	11.	12.
Gázcserenyílások elhelyezkedése	13.	14.
A virágtakaró jellege	15.	16.
A virágtagok száma	17.	18.

FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény, 68-69. o.

7. Feladat: A kétszikűek rendszere

1. rózsafélék alosztálya, 2. boglárkafélék alosztálya, 3. barkás fák alosztálya, 4. szegfűk alosztálya, 5. buglyos szegfű, 6. boglárkák rendje, 7. pipacsok rendje, 8. vetési pipacs, 9. piros árvacsalán, 10. kapor, 11. fészkesek rendje, 12. hüvelyesek rendje, 13. ernyősök rendje, 14. bükkfa, 15. kupacsosok rendje, 16. bükkfafélék családja, 17. papsajt mályva, 18. rózsák rendje, 19. ajakosak rendje, 20. kétszikűek osztálya, 21. vadrózsa, 22. napraforgó

FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény, 69.o.

8. Feladat: Az egyszikűek rendszere

1. liliomok rendje, 2. egyszikűek osztálya, 3. őszi kikerics, 4. vízi hidőr, 5. angolperje, 6. vízililiook alosztálya, 7. széleslevelű gyékény, 8. torzsavirágzatúak alosztálya, 9. kontyvirágfélék rendje, 10. liliomfélék alosztája

FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény, 70. o.

9. Feladat: Hajtásos növények

A hajtásos növények közül a(z) (1) törzsébe tartozó élőlényeknek nincsenek virágaik.
A magvas növények közül a(z) (2) törzsbe tartozók virágaiban nincsenek takarólevelek.
A magvas növények közül a(z) (3) törzsbe tartozóknak termésük van.

Töltse ki értelemszerűen az alábbi táblázatot! A fenti mondatokban szereplő számok itt is ugyanazt a növénycsoportot jelölik.

Törzs	Osztály	Az osztály ma élő képviselőinek jellemzője
1.	4.	Leveleik nagy felületűek, erősen tagoltak. Árnyas erdőkben elterjedtek.
2.	5.	Tűleveleik vannak. A hideg mérsékelt övben erdőalkotók.
3.	6.	Lágy szárú képviselőikben az edénynyalábok egy körben állnak
3.	7.	Szárukban az edénynyalábok szórtan állnak

8. A fenti feladatban 3. számmal jelölt törzs melyik osztályába tartozik az ábrán látható csíranövény? Az ábra alapján miből állapítható meg ez? Válaszában két jellemzőt említsen!
9. Pontosan nevezze meg azt a szövetet, amely a B jelű szerv fő tömegét alkotja!
10. Mely szerv(ek) bőrszövetén vannak gázcserenyílások? Válaszában a szerv(ek) nevét írja le!
11. Az E jelű szerv a mag csírájának melyik részéből fejlődik ki?
12. Milyen szövet építi fel az E jelű szerv csúcsi részét?
13. Nevezze meg a C jelű részt, és röviden foglalja össze a szerepét a növény egyedfejlődésében!
14. Hol veszi fel a növény a fotoszintézishez szükséges vizet? A lehető legpontosabban nevezze meg a felvétel helyét!
15. Nevezze meg azt a hormont, amely az A jelű részben termelődik. Egy mondatban jellemezze a hatását is!

Négyféle asszociáció
A a közönséges mogyoróra jellemző
B az erdeifenyőre jellemző
C mindkettőre jellemző
D egyikre sem jellemző

16. tobozvirágzata van
17. erdőalkotó fa
18. cserje
19. levelei nagy felületűek
20. kis levélfelületének köszönhetően jól tűri a szárazságot
21. örökzöld növény
22. fás szárú növény
23. virágos növény
24. spórákkal szaporodik

FORRÁS: Kropog-Mándics-Molnár-Sz. Heszlényi: Biológia feladatgyűjtemény, 24-25.o.

10. Feladat: A harasztok szaporodása (esszéfeladat)

1. A mellékelt ábra segítségével mutassa be a harasztok kétszakaszos egyedfejlődését!
2. Milyen alapvető különbség van a mohák és a harasztok kétszakaszos egyedfejlődésében?
3. Miben tér el alapvetően a harasztok nemzedékváltakozásától a zárvatermőké?

FORRÁS: Sebőkné Orosz Katalin: Biológia érettségi, esszé típusú feladatok, 69-70.o.

11. Feladat: A zárvatermők egyedfejlődése (esszéfeladat)

1. Mutassa be a mellékelt ábra segítségével a zárvatermők kettős megtermékenyítésének folyamatát!
2. Vezesse le az ezt követő termésképződést!
3. Hozzon valódi és áltermésre példát!
4. Melyik hormon serkenti a virágképződést és termésérést?

FORRÁS: Sebőkné Orosz Katalin: Biológia érettségi, esszé típusú feladatok, 70-72.o.

Megoldások

1. Feladat

1. B, 2. C, 3. A, 4. C, 5. B, 6. C, 7. A, 8. D, 9. C, 10. B, 11. D, 12. B, 13. C, 14. D, 15. F, 16. J, 17. G, 18. I, 19. H, 20. E, 21. A, 22. B, 23. C, 24. előtelep

2. Feladat

1. spórából, 2. előtelep, 3. ivarszervek, 4. ivarsejtek, 5. női ivarszerv, 6. csillók, 7. kémiai, 8. harasztnövény, 9. spórák, 10. C, 11. A, 12. B, 13. C, 14. B, 15. A, 16. C, 17. B, 18. A, 19. H, 20. I, 21. I, 22. I, 23. I, 24. I, 25. I, 26. mert kb. 300 millió éve változatlan formában élnek, 27. villás elágazás, szárhoz simuló apró levél, 28. mezei zsurló erdei pajzsika

3. Feladat

1. C, 2. B, 3. erdei fenyő, lucfenyő, 4. Bakony, Nyugat-Dunántúl, 5. sovány, savanyú, kavicsos talajon, 6. elfásodott támasztólevelekből álló női virágzat, 7. I, 8. H, 9. H, 10. I, 11. I, 12. D, 13. A, 14. B, 15. C, 16. D, 17. A, B, 18. erdei fenyő, fekete fenyő, 19. C, 20. A, 21. C, 22. B, 23. A, 24. A, 25. D, 26. B, 27. A, 28. B

4. Feladat

1. C, 2. A, 3. D, 4. B, 5. C, 6. D, 7. A, 8. B, 9. B, 10. C, 11. A, 12. D, 13. C, 14. C, 15. I, 16. mert a magkezdemény védettebb helyen fejlődik

5. Feladat

A vörösfenyő, B páfrányfenyő, C csikófark, D tiszafa, E európai ciprus, F libanoni cédrus

6. Feladat

1. K, 2. I, 3. A, 4. M, 5. D, 6. P, 7. R, 8. B, 9. H, 10. N, 11. O, 12. C, 13. S, 14. F, 15. J, 16. E, 17. L, 18. G

7. Feladat

1. H, 2. A, 3. B, 4. I, 5. R, 6. D, 7. C, 8. E, 9. P, 10. L, 11. S, 12. J, 13. K, 14. G, 15. F, 16. W, 17. V, 18. M, 19. O, 20. U, 21. N, 22. T

8. Feladat

1. K, 2. A, 3. C, 4. B, 5. F, 6. G, 7. H, 8. E, 9. I, 10. D

9. Feladat

1. harasztok, 2. nyitvatermők, 3. zárvatermők, 4. páfrányok, 5. fenyők, 6. kétszikűek, 7. egyszikűek, 8. kétszikűek osztályába; levelei főerezetesek, főgyökérzete van, két sziklevél látható a száron, 9. táplálékkészítő alapszövet, 10. levél, szár, 11. a gyököcskéből, 12. osztódószövet, 13. sziklevél; táplálja a csíranövényt, amíg az nem képes fotoszintetizálni, 14. a gyökér felszívási zónájában; a bőrszöveten, gyökérszőrökön keresztül, 15. auxin; serkenti a növény hosszanti növekedését, 16. B, 17. B, 18. A, 19. A, 20. B, 21. B, 22. C, 23. C, 24. D

10. Feladat

• A kétszakaszos egyedfejlődés során az ivaros és ivartalan szaporodás szabályosan válogatja egymást
• Az ivartalan szaporodás egy haploid ivartalan szaporítósejt, a spóra segítségével valósul meg. Ezt mutatja az 1. szám az ábrán
• A spóra lehullik a földre, majd mitózissal fonalas, később jó fejlett, fotoszintetizáló, lemezes előtelep jön létre. Ezt jelöli az ábrán a 2. szám. Az előtelep sejtjei haploidok
• Az előtelepen további mitózissal kifejlődik a női és a hím ivarszerv, bennük az adott ivarsejttel, ezt a 3. szám jelöli. Az ivarszervek sejtjei haploidok
• A spóra kiszabadulásától az időig tartó események a haploid, ivaros nemzedék jellemzői, mely a növények életének rövidebb részét teszi ki
• A hímivarsejt vízcseppben úszva jut el a petesejtig, és egyesülésükkel kialakul a diploid zigóta
• A folyamatot pozitív kemotaxis segíti
• A zigóta mitózisával kifejlődik az előtelepen a diploid sejtekből álló fiatal harasztnövény. Ezt mutatja az ábra 4. számú része
• Sorozatos mitózis eredményeként kifejlődik a teljes növény (az 5. szám jelöli), mely diploid sejtekből áll
• A növény levelének fonákán kialakulnak a spóratartók, a spóratokokban a diploid spóraanyasejtek meiózisával négy-négy haploid spóra keletkezik, amelyek a spórafedél felnyílásával kiszabadulhatnak. Ez a 6. ábrarészleten látható
• A zigótától a spóraanyasejtek osztódásáig tartó életszakaszt diploid, ivartalan nemzedéknek nevezzük. A spóra kiszabadulásával újra kezdődik a folyamat
• A mohák esetében a haploid ivaros nemzedék a hosszabb életszakasz, a növény is ennek a része, ezért teste haloid. A harasztok esetében a zigótából fejlődik ki a növény, ezért a diploid nemzedék része, ez a hosszabb életszakasz
• A harasztok megtermékenyítéséhez víz szükséges, a zárvatermőknek erre már nincs szükségük
• A harasztok teleptestű előtelepe jól fejlett, a zárvatermőké azonban néhány sejtre redukálódott, szemmel nem követhetők az ivaros nemzedék eseményei, ezért rejtett a nemzedékváltakozásuk
• A harasztok egyféle spórájából egyféle előtelep fejlődik ki, a zárvatermőkben két eltérő alakú spóra képződik eltérő számban: a nagyszámú pollen, és a kisebb számban képződő, de nagyobb méretű embriózsák. A kétféle spórából kétféle leegyszerűsödött előtelep fejlődik ki
• A harasztok spórája elhagyja az anyanövényt, a zárvatermők női jellegű spórája a zárt termőben hozza létre a leegyszerűsödött női előtelepet
• A harasztoknál egyszeres a megtermékenyítés az ivaros szaporodásnál, a zárvatermőknél kettős megtermékenyítés történik
• A harasztokon nem fejlesztenek se virágot, se magot, a zárvatermőkön mindkettő megjelenik, és termést is képeznek

11. Feladat

• A pollen a porzó pollenzsákjában képződik mitózissal, kezdetben a pollenburkon belül egyetlen haploid sejt található
• Ennek a haploid sejtnek a mitózisa két haploid sejt, a generatív és a vegetatív sejt kialakulását eredményezi, a vegetatív sejt már nem osztódik, a generatív sejtből azonban egy mitózissal két hímivarsejt képződik (miközben a tömlőben halad lefelé)
• A pollenburok fajjellemző felületnövelő képletekkel, horgokkal rendelkezik, a pollen így a szél/rovar segítségével a bibepárnába kerül, ezt mutatja az 1. számú részlet
• A pollen vegetatív sejtje enzimjeivel elnyálkásítja a bibepárnát és a bibeszálat, tömlőt hajt, melyben magas a cukortartalom. Ezt jeleníti meg a 2. számú ábrarészlet.
• Az embriózsákban eközben a kezdeti egyetlen haploid sejt többszöri (háromszori) mitózisával 8 haploid sejt alakul ki, ebből az egyik a petesejt, mellette foglal helyet két segédsejt (3. számú ábrarészlet), az embriózsák átellenes pólusán három ún. ellenlábas sejt (5. számú ábrarészlet), és az embriózsák egyenlítői síkjában két központi vegetatív sejt foglal helyet
• Mind a nyolc sejt kezdetben haploid. A pollenmegtapadást követően az embriózsákban a két központi vegetatív sejt összeolvad, ezért a megtermékenyítés pillanatában, az embriózsákban nem 8, hanem 7 sejt található, a központi vegetatív sejt diploid (ezt mutatja a 4. számú ábrarészlet), a többi sejt haploid
• A tomlőn lejutó legelőnyösebb tulajdonságú hímivarsejt a petesejtet termékenyíti meg, így alakul ki a zigóta
• A tömlőn másodikként lejutó hímivarsejt a diploid vegetatív sejtet termékenyíti meg, így alakul ki a triploid vegetatív sejt
• A melléksejtek és az ellenlábas sejtek eközben felszívódnak, így az embriózsákban csak a zigóta és a vegetatív sejt marad
• A zigóta mitózisos osztódásával az embrió, a vegetatív sejt hasonló osztódásával a tápszövet alakul ki, miközben az embriózsák fala maghéjjá alakul
• Amennyiben a magház fala (6. számú ábrarészlet) ezt követően termésfallá alakul, és csakis ez vesz részt a folyamatban, valódi termésről beszélünk
• A valódi termés lehet húsos (pl. paradicsom), ha termésérés közben vizet vesz fel a termésfal, vagy lehet száraz, ha termésérés közben vizet veszít a termésfal
• A száraz termés lehet felnyíló (pl. borsó hüvelytermése), vagy nem felnyíló (pl. kukorica szemtermése)
• Amennyiben a magház falán kívül más virágalkotó (virágzati főtengely, vacok) is részt vesz a termés kialakításában, úgy áltermésről beszélünk, pl. almatermés
• A virágképződést a gibberellinek, a termésképződést és -érést az etilén serkenti