A témakörhöz tartozó feladatokat és számításokat itt találod.
Harasztok
- Harasztok
- Kb. 400milló évvel ezelőtt jelentek meg
- Új fejezet az evolúció történetében: az első valódi szövetes és az első valódi hajtásos növények
- Az ősi zöldmoszatokból alakultak ki a földtörténeti ókorban
- Felépítése
- Valódi szervek, szövetek
- Állandó vízállapotúak: képesek a vízforgalmukat (leadás-felvétel) szabályozni
- Vízháztartás függetlenítése a környezettől
- Gyöktörzs: a talajban vízszintesen fut, rögzítés
- Lágyszárú
- Levelek: kicsik, pikkelyszerűek (korpafüvek, zsurlók) vagy nagyok (páfrányok)
- Virágok: nincsenek
- Spórák:
- Spóratermő füzérek (korpafüvek)
- A levelek fonákján (páfrányok)
- 3 spóratípus
- Izospóra: alakilag és ivarilag egyfélék, hímnős előtelep (korpafüvek)
- Homoiospóra: alakilag megegyeznek, de ivarilag különböznek (zsurlók)
- Hetrospóra: alakilag és ivarilag is eltérnek egymástól
- Hím jellegű spórák: mikrospórák
- Női jellegő spórák: makrospórák
- Szaporodás
- Többféle spórát fejleszt (lásd fent)
- Harasztnövény: a diploid ivartalan szakaszhoz tartozik
- Az ivartalan szakasz fejlettebb az ivarosnál
- Ivaros szakasz: előtelep, ivarszervek, ivarsejtek
- Az ivaros szakasz egyre redukáltabb felépítésű, az ivartalan nemzedék a jól fejlett növényi test
- A harasztnövény kromoszómakészlete diploid
- Evolúciós újítások
- Szövetek és szervek
- A szárazföldi élethez való hatékony alkalmazkodás
- Valódi szövetek, növényi szervek kialakulása
- A vízben: nem volt szükség gyökérre, szállító szövetekre, bőrszövetekre, mechanikai szövetekre
- Gyökér: a tápanyagok felszívása nem lehetséges már az egész testfelületen keresztül
- Szállító szövetekre van szüksége
- Kiszáradás veszélye -> bőrszövetek kialakulása
- A növényi test megtartása -> mechanikai szövetek kialakulása
- A harasztok csoportjai
- Ősharasztok
- Korpafüvek (pikkelyfák, pecsétfák -> kőszéntelepek, kapcsos korpafű)
- Zsurlók (SiO2 – kova – halmozódik fel a sejtfalban, érdes tapintás; mezei zsúrló)
- Páfrányok (legfejlettebb, első nyitvatermők: magvaspáfrányok)
- Kb. 400milló évvel ezelőtt jelentek meg
- Kétszakaszos egyedfejlődés (harasztok és zárvatermők)
Nyitvatermők
- Nyitvatermők
- Elsőként megjelenő virágos, magvas növények
- Kb. 250 millió évvel ezelőtt, első képviselőik a magvaspáfrányok voltak
- Hím jellegű spóra ~ virágpor -> szél útján a petesejtet tartalmazó magkezdeményre került
- Az ivarsejtek egymás mellett alakultak ki
- A megtermékenyítéshez nem volt szükség vízre
- Ősi mag: védőréteg a csíra körül, az anyanövény tápanyaggal látja el
- Vízháztartás szabályzása (viaszos levelek)
- Állandó vízállapotú növények
- Elsőként hódították meg a szárazföldeket (Jól bírták a vízhiányt)
- Magas hegységek 1000 m fölött
- Tajga
- Mediterrán területek
- Főbb jellemzők
- Fás szárúak
- Örökzöld (néhány faj lombhullató)
- Levelek tű vagy pikkely alakúak
- Virágok: egyivarú, általában egylaki
- Egyivarú virág: vagy csak termő vagy csak porzó található a virágban
- Egylaki növény: egy egyeden mind a termős, mind a porzós virágok megtalálhatók
- Virág-takarólevelek nincsenek, a virágok felépítése egyszerű
- Porzós virágzat: barkaszerű, ágak csúcsán, a porzók kicsik, pikkelyszerűek
- Termős virágok: lemezes termőlevelek, tobozvirágzat
- A magkezdemények a termőlevelek tövében szabadon fejlődnek (termő, zárt magház, termés nincs)
- A virágpor szél közvetítésével a magkezdeményre jut -> a magvak szárnyas repítőszerkezetük segítségével a toboz felnyílása után nagyobb távolságot is megtehetnek
- Sokszikűek: a magok általában 3-5 sziklevelet tartalmaznak
- Evolúciós újítások
- Virág: egyivarú
- Mag: szárnyas mag
- Víztől független szaporodás: a megtermékenyítés szél útján történik
- A szárazföldi élethez való hatékonyabb alkalmazkodás
- A víztől független szaporodási mód
- Nagy szárazságtűrő képesség, állandó vízállapotú növények
- Csoportosítás
- Magvaspáfrányok (kihalt)
- Cikászok (pálmaszerűek)
- Páfrányfenyők (ginkgo biloba, lombhullató, húsos magköpeny)
- Fenyők
- Ciprusfélék (boróka)
- Mocsárciprusfélék (kaliforniai mamutfenyő)
- Fenyők (erdei fenyő, lucfenyő)
- Tiszafák
A zárvatermők
- Zárvatermők
- A magvaspáfrányokból alakultak ki
- 120 millió éve
- A termőlevelek összezáródása -> zárt termő
- A termő alsó része: magház, bibeszálban ill. bibében folytatódik
- A magházban jönnek létre a magok
- Kettős megtermékenyítés
- A termő falából termés képződik
- A termő alsó része: magház, bibeszálban ill. bibében folytatódik
- Színes virágtakaró (rovarbeporzás)
- Rovarmegporzás jellemző, de lehet szél- és vízbeporzás is
- Vízszállító csövek, gyökérszőrök alakultak ki
- Két fő csoport:
- Egyszikű
- Kétszikű
| Kétszikűek | Egyszikűek |
| Az embrió két sziklevéllel csírázik | Az embrió egy sziklevéllel csírázik |
| A szár a föld felett dúsan elágazó | A szár csak a tövében elágazó |
| A szárban szállítónyalábok körben fejlődnek | Az edénynyalábok szórtan állnak |
| A szár vastagodásra képes | Megvastagodás nincs |
| A levél alakja változatos | A levél egyszerű, a levélalap gyakran körbeöleli a szárat, hüvellyé alakul |
| A levélerezet hálózatos (fő eres) | A levélerezet párhuzamos (mellékeres) |
| Főgyökérrendszer | Bojtos mellékgyökérzet |
| Öttagú, kettős virágtakaró (csésze és szirom) | Leples, egyszerű virágtakaró, hármas szám jellemző |
| Fás vagy lágyszárú | Lágyszárúak, ritkán fás |
| Csoportok: -Boglárkafélék -Rózsafélék -Szegfűfélék -Mályvafélék -Barkásfák | Csoportok: -Vízililiomok -Liliomfélék -Pálmák |
- Evolúciós újítások
- Takarólevelek: az ivarlevelek védelme, színesek a rovarbeporzást segítik
- Állhatnak csésze- és sziromlevelekből, vagy lehetnek egyforma lepellevelek
- Virágok: önállóan vagy virágzatban
- Ált. egylaki növények
- Bibe: a termő legfelül elhelyezkedő része, mely a virágpor felfogására való
- Zárt magház: a magkezdeményeket tartalmazza, megtermékenyítéskor terméssé alakul
- Termés
- A magot a magház falából kialakuló termésfal veszi körül
- Szerepe:
- A mag védelme
- A mag terjesztése
- Húsos termések: az érés során nem szárad el, nedvdús marad
- Csonthéjas termés
- Almatermés
- Bogyótermés
- Száraz termések: fala fokozatosan elveszti víztartalmát, az érést követően felnyílik
- Felnyíló termések: toktermés, hüvelytermés
- Zárt termések: makktermés, lependéktermés
- Szerepe:
- Biológiai szerepe
- A mag védelme a kiszáradástól és más fizikai behatásoktól
- Terjedés (a termőnövénytől való eltávolodás)
- Magterjesztés stratégiái
- Horgas szőrök segítségével az állatok szőrébe kapaszkodnak
- Állati táplálék: a magvak végighaladnak az állat bélrendszerén, a termőhelytől bizonyos távolságra jutnak ismét a külvilágba
- Némely magvak csírázást akadályozó védőbevonattal rendelkeznek, melyek lebomlásához nélkülözhetetlen az emésztőnedvekkel való érintkezés
- Magok repítése (fészkesek, juharfélék)
- Hangyák (ibolyafélék)
- Autonóm mozgás repíti szét (nebáncsvirágok)
- A magot a magház falából kialakuló termésfal veszi körül
- Szállítócsövek: gyorsabb tápanyagszállítás
- Vízszállító sejtből alakult ki
- Gyökérszőrök: fel tudja szívni a tápoldatot
- A szárazföldi élethez való hatékonyabb alkalmazkodás
- A fényért és vízért folyó versengés
- A társulások térbeli szerkezetében van jelentősége
- Gyökérszőrök kialakulása (zárvatermők) <–> gombákkal való társulás (nyitvatermők)
- Takarólevelek: az ivarlevelek védelme, színesek a rovarbeporzást segítik
- Kettős megtermékenyítés folyamata (lásd a virágnál)
- A Növényismeret könyv használata a környezetben élő növények megismeréséhez, élőhelyének, ökológiai igényeinek jellemzéséhez
Érettségi harmincévesen 