4. 3. 3. 1. A növényi szövetek

A témakörhöz tartozó feladatokat és számításokat itt találod.

A növényi szövetek

• A szerveződés szintjei
  • Egysejtűek: a sejtek magányosan fordulnak elő (moszatok; esernyőmoszat)
  • Többsejtűek: a sejtek többedmagukkal élnek
    • Sejttársulás: nincs munkamegosztás (harmonikamoszat)
    • Telepes szerveződés: működésmegosztás
      • Fonalas: egyirányba való osztódás (békanyál)
      • Lemezes: a sejtek két irányban osztódnak (tengeri saláta)
      • Teleptest: csillárkamoszat, vörösmoszat, barnamoszatok, mohák
    • Hajtásos növények: valódi szövetek és szervek
      • Harasztok: csak önfenntartó (vegetatív) szervek
      • Nyitvatermők: szaporítószervek
      • Zárvatermők: termés
• Szövet: azonos működésű, alakú, eredetű sejtek összessége, ahol a különféle sejtek különböző feladatokra specializálódnak
  • Szövetek kialakulása: a szárazföldi életmódhoz való alkalmazkodás következménye
  • A fejlett hajtásos növényekben az egyszerű szövetek szövetrendszerekbe csoportosulnak: eredeti funkciójukat összehangolva, egymást kiegészítve végzik

Osztódó szövet

• Osztódó szövet: osztódásra képes sejtekből állnak
  • A fejlődő embrió még teljes egészében osztódó sejtekből áll
  • Később: az osztódások a növénynek csak bizonyos helyeire korlátozódnak, itt a sejtek osztódóképességüket a növényi élet egész tartalmára megőrzik
  • Osztódó szöveteket alkotják
    • A növény teste egész élete alatt növekszik -> növekvő lények, növények
  • Sejtjei:
    • Kicsik
    • Zöld színtestet és vakuolumot nem tartalmaznak
    • Vékony falúak
    • Nagy mag és telt plazma
  • Csúcsmerisztéma: csúcsi osztódó szövetek
    • A tengelycsúcsokon (hajtáscsúcs és gyökércsúcs)
    • A növény hosszirányú fejlődése
  • Oldalmerisztéma (kambium)
    • A növényi szerv oldalával párhuzamosan kialakuló osztódó szövetek, a növényi szerv megvastagodásáért felelősek
  • Közbeiktatott merisztéma
    • Szártagok megnyúlása
    • A levélnyél, levéllemez növekedése

Felismerés

Állandósult szövetek

Melyik melyik?

• Állandósult szövetek: differenciált, állandósult sejtekből állnak, működés szerint:
  • Bőrszövet: a hajtásos növények testének felületén levő sejtcsoportok összessége
    • Hajtás bőrszövetrendszere (epidermis)
      • Funkciója:
        • Mechanikai védelem
        • Kiszáradás elleni védelem
        • Párologtatás, gázcsere lebonyolítása
      • Egy sejtrétegű, a sejtek szorosan kapcsolódnak egymáshoz
      • A folytonosságot csak a gázcserenyílások légrései szakítják meg (két zárósejt, nyithatók vagy zárhatók)
        • Gázcserenyílások bonyolítják le a párologtatást és gázcserét
      • Nincsenek zöld színtestek (színtelen)
      • Kutikula: a bőrszöveti sejtek felszínén összefüggő, vízhatlan kémiai védőréteg
        • Védi a növényt a kiszáradástól
        • Levelek, gyümölcsök epidermiszén viasz is felhalmozódhat
    • Növényi szőrök
      • Lehet egysejtűek vagy többsejtűek
      • Működésük szerint:
        • Fedőszőrök: túlzott párologtatás és a hideg ellen véd
        • Csalánszőrön: a szőr csúcsi végén lévő gömb alakú fejecske érintésre letörik, a szőrsejtben lévő acetilkolint / antihisztamint bejuttatja a bőr szöveteibe -> gyulladás
        • Repítőszőrök, pl. gyapot magvain
    • Gyökér bőrszövete (rizodermisz)
      • Nincsenek gázcserenyílások és kutikularéteg
      • Gyökérszőrök: zárvatermőkre jellemző
        • A gyökér bőrszövet sejtjeinek kesztyűujjszerű kitűrődései
        • Itt történik a víz és oldott ionok felvétele
        • Feladata a felületnagyobbítás
        • Élettartama néhány nap, a csúcstól távolabb pusztulnak, a csúcs irányába mindig megújulnak
    • Másodlagos bőrszövetek (periderma)
      • A vastagodó hajtás és a gyökér felületén több sejtrétegű, elhalt bőrszövet
      • Néhány éves fiatal fásszárú növények szárán, gyökerén
    • Héjkéreg: a fás növények harmadlagos bőrszövetrendszere
      • A peridermát váltja fel az évről évre vastagodó fás szárban, fatörzsben
      • A paraszövetbe az elhalt háncselemek is belekerülnek
      • A vastagodó szár és belső térfogat gyarapodás miatt gyakran repedezett vagy lemezesen elválik

Növényi szövetek – kirakós

• Szállítószövet
  • • A felvett víz és tápanyagok eljuttatása a levelekbe ill. a test minden élő sejtjébe
    • A levelekben keletkezett szerves termékek eljuttatása a raktározó szövetekhez
    • A sejtek:
      • A szállítás irányába megnyúltak
      • Végfalaik ferdék állnak
      • A végfalak lyukacsosak
    • Két rész:
      • Farész (xylem): vizet és sókat szállít
        • Elhalt sejtek (harasztok és nyitvatermők)
        • Vízszállító csövek, a sejtek válaszfalainak felszívódásával (zárvatermők)
          • Néhány cm – 8-10 méter
          • Több évig működőképesek, aztán gyanta eltömi
        • Faparenchima sejtek: tápanyag raktározása
        • Farostok: támasztás, szilárdítás
      • Háncsrész (phloem): szerves anyagokat szállít
        • Élő rostasejtek (harasztok és nyitvatermők)
        • Rostacsövek, a rostasejteket rostalemezek választják el (zárvatermők)
        • Kísérő sejtek: a zárvatermők rostacsőtagjait kísérik, a tápanyagszállítást segítik
        • Háncsparnchima sejtek: élő, plazmatartalmú, tápanyagokat raktározó sejtek
        • Háncsrostok: cellulóz falú szilárdító elemek
  • Szártípusok:
    • Zárt kambium-henger: kifelé összefüggő háncs hengerpalást, befelé összefüggő fahenger
      • Fás szár, évgyűrűs szerkezet
    • A kambium elkülönült kötegekre, egységekre bomlik, különálló szállítónyalábokat fejleszt
      • Lágyszárúak
      • Egyszerű nyalábok: csak fa- vagy csak háncselemek (fiatal gyökerekben)
      • Összetett nyalábok: szárban; belül fa, kívül háncselemek
        • Nyílt nyaláb: a fa- és háncsrész között működő kambium (kétszikű lágyszárú növények)
        • Zárt nyaláb: a kambium a fa- és háncsrész kifejlesztése után eltűnik (egyszikűek)

Melyik szövettípus?

Alapszövetek

• Alapszövetek
  • • Minden, ami nem bőr-  és nem szállítószövet
    • Valódi alapszövetek
      • Táplálékkészítő: fotoszintetikus szervesanyag-építés színhelyei, zöld színtestek
        • Levelek középső részében
        • Fiatal zöld szárak
        • Termések
        • Csészelevelek
        • Sejtek lazán helyezkednek el, vékony falúak, oldatok és gázok számára könnyen átjárhatók
      • Raktározó: zárványok (keményítő, olaj, fehérjék)
        • A fénytől elzárt növényrészekben
          • Gyökér
          • Magvak
          • gumók
      • Víztartó: száraz környezetben élő pozsgás növényeknél
        • A sejtekben nagy központi vakuólum van à vizes nyálka
        • Szár (kaktuszok), levél (kövirózsa)
      • Átszellőztető: vízinövények víz alá merült részeiben
    • Szilárdító: sejtfalvastagodás, a sejtfalba faanyag (lignin) rakódik à farostok, háncsrostok
      • Kiválasztó
        • A növényeknek nincs elkülönült kiválasztó szervük
        • -> oldhatatlan zárványok formájában a sejteken belül elkülönül
        • -> a növényi szervezetből vmely módon kiürül
        • Mirigyszőrök a bőrszöveten, pl
          • Nektáriumok (nektár kiválasztása, cukor)
          • Ozmofórák (illatkiválasztás)
          • Gyantajáratok (fenyőfélék)
          • Tejcsövek (sejtnedv, összeolvadó sejtsorok)
            • Kaucsukfa (gumi)
            • Mák (ópium)
      • Váladéktartó

A növényi szövetek felismerése

Megértetted? Csoportosítsd!

Szövettani kísérletek

• Fénymikroszkóppal növényi szövetpreparátum vizsgálata, bőrszövet-nyúzat készítése
  • Osztódószöveti metszetek:
    • Vöröshagyma gyökércsúcs
    • Hársfa hajtás keresztmetszete (kambium)
  • Bőrszöveti metszetek
    • Hagymalevél epidermisz nyúzata
    • Tulipánlevél epidermisz nyúzata
  • Nyúzatkészítés
    • Ilyenkor az epidermiszt csipesszel letépjük az alatt levő szövetekről, ami azért lehetséges, mert az epidermiszsejtek egymáshoz jóval erősebben kapcsolódnak, mint az alatt a elhelyezkedő sejtekhez
  • Kaparék készítés
    • A szike élét merőlegesen tartva, enyhén rányomva a mintára többször határozott mozdulattal végighúzzuk a vizsgálandó részen

• Kristályzárvány vizsgálata
  • Kalcium-oxalát zárvány vizsgálata
  • A kristályok kimutatása sósavas oldással lehetséges
  • Ca(COO)₂ + 2 HCl = CaCl₂ + (COOH)₂
  • Vöröshagyma száraz buroklevelének darabkáját tegyük tárgylemezre, cseppentsük le vízzel, fedjük le és vizsgáljuk mikroszkópban!
  • Cseppentsünk a fedőlemez mellé egy csepp 1:1 hígítású sósavoldatot és szűrőpapírcsíkkal szívassuk át a fedőlemez alatt a másik oldalra is!

Növényi szövetek összefoglalóHerunterladen