3. 4. 3. 2. Vegetatív szervek – feladatok és számítások

Feladatok

1. Feladat: A növény vegetatív szervei

1. Sorold fel egy növény vegetatív szerveit!

Egyszerű választás
2. Melyik felsorolás írja le helyesen a vegetatív szervek evolúciója során kialakulásul sorrendjét?
A szár, gyökér, levél
B levél, gyökér, szár
C gyökér, szár, levél
D szár, levél, gyökér
E levél, szár, gyökér

3. Egyetlen mondattal indokold meg, miért ebben a sorrendben alakulhattak ki az önfenntartó szervek!

FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény, 40.o.

2. Feladat: A gyökér felépítése és működése

1. Sorold fel a gyökér működéseit, funkcióit!

Egyszerű választás
2. Mi védi a gyökér osztódó sejtjeit?
A a gyökér bőrszövete
B gyökérszőrök
C háncsrész
D kéreg
E gyökérsüveg

3. A gyökér melyik része veszi fel a vizet és az ionokat a talajból?
A gyökérszőrök
B szállítószövet sejtjei
C alapszöveti sejtek
D gyökérsüveg
E táplálékkészítő szövet sejtjei

4. Állítsd helyes sorrendbe alulról felfelé haladva a gyökér egymást követő eltérő működésű szakaszait!
A szállítási zóna, B felszívási zóna, C osztódási zóna, D megnyúlási zóna

Asszociációs feladat
A szállítási zóna
B felszívási zóna
C osztódási zóna
D megnyúlási zóna

5. egyes sejtjei elnyálkásodnak, 6. a sejtek differenciálódnak, 7. ez a vízfelszívás helye, 8. sejtjei szüntelenül osztódnak, 9. ez az ionok felszívásának helye, 10. egyes sejtjei leszakadnak, 11. a sejtek elérik végleges alakjukat, 12. egyes sejtjei síkossá teszik a gyökércsúcs környezetét, 13. ennek a szakasznak a bőrszöveti sejtjein találhatók gyökérszőrök, 14. egyszerű szállítónyalábokat tartalmaz, 15. a másik neve gyökércsúcs

Igaz-Hamis
16. A gyökérsüveg osztódó sejtekből áll
17. Tápanyagáramlás a gyökérben a csúcsának az irányába is történik
18. A gyökér többnyire a csíra gyököcskéjéből fejlődik
19. Gyökér lomblevélből is fejlődhet
20. Gyökér szárból is fejlődhet
21. A gyökér virágból is fejlődhet
22. Egyes szövetes vízi növényeknek nincsenek gyökereik
23. Egyes szárazföldi növényeknek nincsenek gyökereik

FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény, 40-41.o.

3. Feladat: Járulékos és módosult gyökér

1. Fogalmazd meg egy mondatban, mi a különbség a járulékos gyökér és a módosult gyökér között!
2. Írj két példát módosult járulékos gyökérre!

Helyettesítsd a számokat az alábbi példákkal! A 3., 4. és 7. számú rubrika két példát takar. Példák: salátaboglárka, aranka, sárgarépa, cékla, dália, sárga fagyöngy, kukorica, borostyán

Gyökérmódosulások	Példák
Raktározó karógyökér	3.
Gyökérgumó	4.
Kapaszkodó léggyökér	5.
Támasztógyökér	6.
Szívógyökér	7.

FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény, 41.o.

4. Feladat: A gyökérzet

1. Határozd meg a gyökérzet fogalmát!
2. Nevezd meg az ábrán látható két gyökérzettípust!
3. Melyik zárvatermő osztályra jellemzőek?
4. Nevezd meg az ábrán betűvel jelölt részeket!

FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény, 42.o.

5. Feladat: A telomaelmélet

„A vegetatív szervek kialakulásával kapcsolatos elképzelések közül ma általánosan elfogadott a Zimmermann nevéhez fűződő telomaelmélet. Az elmélet lényege, hogy valamennyi hajtásos növény a szervekkel még nem rendelkező ősi típusú primitív harasztra, a Psylophytonra vezethető vissza. Az első szárazföldi növények teste azonos felépítésű és egyenlő értékű hajtásrészekből, telomákból állt. Ez volt az ősi szerv, amelyből a későbbi hajtásos növények mai szervei mind levezethetők.
A Psylophyton ősei nagy termetű zöldalgák voltak, amelyek villás elágazású teste őstelomának tekinthető. Ha a vezérsejt hosszanti osztódással két csúcssejtet eredményezett, villás elágazás alakult ki. A két villaág lehetett egyforma erősségű, és lehetett közülük az egyik erősebb fejlődésű. Evolúciós szempontból a villás elágazású ősteloma evolúciós változásai a fontosak, amelyek alaplépései öt csoportba sorolhatók:
– túlnövés: az egyik telomaág hosszabbra nő, mint a másik,
– planáció: az eredetileg két különböző síkban elhelyezkedő telomák a tér azonos síkjába kerülnek és laposakká és szélesekké válnak
– összenövés: az egymás mellé került telomák összenőnek és lemezes felület jön létre,
-redukció: az eredetileg villás elágazású teloma egyszerűsödik, és megszűnik az elágazása,
– begörbülés: a henger alakú teloma két oldala nem egyenlő mértékben növekedik, és ennek következtében begörbül.
A telomaelmélet szerint valamennyi későbbi alakbeli differenciálódás az öt alapfolyamat valamelyikének (vagy egyszerre többnek is) végbemenetelével magyarázható.”

1. Melyik növénycsoportba sorolható a Psylophyton?
2. Melyik növénycsoportba sorolhatók a Psylophyton közvetlen ősei?
3. Mi a teloma?
4. Mi az ősteloma evolúciós jelentősége?
5. Milyen típusait ismerjük az ősteloma evolúciós változásainak? Sorolj fel közülük hármat!
6. Írj példát ma is élő, villás hajtásrendszerű harasztra!
7. Milyen hajtásrendszerű növények kialakulását eredményezhette a túlnövés és a redukció?
8. Melyik növényi szerv kialakulásában lehetett szerepe a planációnak?

FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény, 43.o.

6. Feladat: A rügy és a hajtás

1. Határozd meg a rügy fogalmát!
2. Milyen lehet a rügy helyzete szerint?
3. Milyen lehet a rügy minősége szerint?
4. Határozd meg a hajtás fogalmát

FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény, 44.o.

7. Feladat: A lágy szár

1. Nevezd meg az ábrán látható lágyszártípusokat

2. alapszövet, 3. sejtközötti járat, 4. rostasejt, 5. vízszállító cső, 6. rostacső, 7. vízszállító sejt

Igaz-Hamis
8. A szár megszabja a növény alakját
9. A szár működése a víz és az ionok szállítása a felvétel helyéről a feldolgozás helyére
10. A szár működése a kész szerves tápanyag elszállítása az előállítás helyéről a felhasználás helyeire
11. Rügy csak a száron fejlődhet
12. Kambriumgyűrű csak a fás szárakban található meg
13. A lágy szár több évig is élhet
14. A lágy szár keresztmetszeti képén a mikroszkópi képben a szállítónyalábok csak szórtan helyezkednek el

FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény, 44-45.o.

8. Feladat: A módosult szár

Helyettesítsd a számokat az alábbi példákkal! Az 1., 7. és 8. számú rubrika egy példát takar, a többi kettőt. Példák: csicsóka, krisztustövis, hóvirág, kerti szamóca, réti kardvirág, tulipán, apró nőszirom, kökény, burgonya, erdei pajzsika, mezei aszat, ligeti szőlő, tarackbúza

Szármódulások	Példák
Inda	1.
Ágtövis	2.
Szárgumó	3.
Hagyma	4.
Gyöktörzs	5.
Tarack	6.
Hagymagumó	7.
Szárkacs	8.

FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény, 45.o.

9. Feladat: Mi a fa?

1. Írj három olyan tulajdonságot, amely az élő fára és a már holt faanyagra egyaránt jellemző!
2. Hogyan függ ez össze a fák törzsének felépítésével?
3. Melyik az a növénytörzs, amelynek csak fás szárú képviselői élnek?

Igaz-Hamis
4. A fás szár az evolúció során később alakult ki, mint a lágy szár.

FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény, 46.o.

10. Feladat: A fás szár

1. Nevezd meg az ábrán látható fásszártípusokat!
2. Melyik nem őshonos közülük hazánkban?

„A fás szár a több évig élő hajtásokra jellemző. Kívülről (3) borítja, alatt a keresztmetszeti képben kör, a valóságban henger alakú, néhány mm vastag (4) található. Ez a szállítónyalábok háncsrészeiből származik, amelyek az első évben – amikor a szár lágy típusú volt – körkörös elhelyezkedést mutató szállítónyalábok háncsrészeinek oldalirányú összenövéseiből származik. Hasonlóan egységes (5) nőnek össze a szállítónyalábok farészei is. Benne a vízszállító elemeken kívül két végükön kihegyesedő, hosszú, szilárdító sejtek, farostok is vannak. Ezek sejtfalaiba a növényi sejtekre általánosan jellemző (6) kívül még más, faanyag, lignin épül be, amely a szár keménységét fokozza. A fatesten belül egyes esetekben még alapszövetből álló (7) található, amelynek megnyúlt, egymással kapcsolatban lévő, a szállítószöveti elemek között egészen a kéregig nyúló sejtjei segítik a szár légzését.
A fás szárban néhány sejtsorból álló, térben ugyancsak hengerpalást alakú osztódószövet, (8) is található. Ennek sejtjei kifelé háncselemeket termelnek, ezzel a fás szárat vastagítják.
Vízszállítást azonban többnyire csak a kambiumhoz közel lévő farész végez, ez a (9). Az idősebb, már nem működő faelemek összessége a (10) Ez a fatörzs iparilag legértékesebb része.

Igaz-Hamis
11. A fatest a fatörzs belsejében található
12. A fatermetű növények törzsében a háncstest terjedelme nagy
13. Az idősebb fákban csak a fatest belsejében van anyagszállítás
14. Kambiumgyűrű csak a lágy szárakban található meg
15. A kambiumgyűrű a fás szárú növények egyedfejlődésének első évében kialakul
16. A kambiumgyűrű egyenlőtlen ütemű működése eredményezi az évgyűrűk kialakulását
17. Évgyűrűk csak a mérsékelt égövi fákban alakulnak ki
18. A fás szár minden esetben törzsre és elágazó koronára tagolódik
19. Az évgyűrűk vastagsága egyenesen arányos a felvehető víz mennyiségével
20. A fatest évgyűrűinek száma és az életkora között összefüggés van

Ábraelemzés

21. élő háncs, 22. kéreg, 23. holt fatest (geszt), 24. élő fatest (szíjács), 25. kambiumgyűrű

26. A fenti ábráról hiányzik az egyes fatörzsekre jellemző állomány, amely önálló részt képez. Hogyan nevezzük és milyen szövetből áll?
27. Milyen részekből áll egy fa hajtásrendszere?
28. Mi a különbség a vessző, gally és az ág között?

Egyszerű választás
29. Melyik szállítószöveti eleme hiányzik a fenyőfélék fás szárából?
A rostasejt
B rostacső
C vízszállító sejt
D vízszállító cső

30. Mi a különbség a lomblevelű puhafák szöveti felépítése és a keményfák szöveti felépítése között?
31. Írj két-két példát lomblevelű puhafára és keményfára!
32. Mindnyájan tapasztalhatjuk favágás közben, hogy hosszában milyen könnyen hasítható a legkeményebb törzs is. Ugyanakkor baltával keresztben elvágni hosszú ideig tartó farigcsálással lehet csak. Mi ennek a magyarázata?
33. „De mihaszna sajnos, ha jól megfaragják, nehezebb eltörni a faragatlan fát.” – írja Arany János a Toldiban. Magyarázd meg, miért!

FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény, 46-48.o.

11. Feladat: A levél evolúciója

1. Milyen alapműködéseket lát el egy levél?
2. Miért bizonyulhatott a nagyobb levélfelület előnyösnek adott körülmények között?
3. Milyen körülmények között jelenthet hátrányt a nagyfelületű lomblevél? Miért?
4. Milyen élőhelyeken élhettek a mai lomblevelekhez hasonló jellegű levelekkel rendelkező első ősi hajtásos növények? Miért?
5. Sorod fel a levél típusait!

FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény, 49.o.

12. Feladat: A sziklevél

Összetett választás
1. Milyen működéseket láthat el egy sziklevél?
A tartalékolhat tápanyagot
B vegetatív szaporodást biztosíthat
C átszellőztetheti a csírát
D fotoszintetizálhat az első lomblevelek megjelenéséig
E továbbíthatja a magban raktározott tápanyagot
F belőle fejlődhet a hajtáskezdemény

Helyettesítsd a számokat az alábbi példákkal! Minden számhoz két példa tartozik. Példák: boróka, gyöngyvirág, kocsányos tölgy, bodnározó gyékény, sárgarépa, erdei fenyő

Sziklevelek száma	Példák
Egy	2.
Kettő	3.
Sok	4.

FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény, 49.o.

13. Feladat: A lomblevél

1. Nevezd meg a lomblevél részeit!
2. Hány sziklevelű növény levele van az ábrán?
3. Minek alapján sikerült eldöntened?

Struktúrafunkció

4. fotoszintetizáló szövet kevés sejtközötti járattal
5. anyagcsere-végtermék
6. védő funkciót ellátó szövet
7. sejtközötti járatokban gazdag, fotoszintétist végző szövet
8. vizet és benne oldott sókat szállít
9. zsírnemű védőréteg
10. szerves anyagok oldatát szállítja

11. Melyik szövet függelékei a szőrszálak?
12. A levéltetvek mindig a levél fonákán szívogatnak. Hogyan függ ez össze a levél szöveti felépítésével?

Igaz-Hamis
13. Az egyszikűek levéllemeze hüvellyel kapcsolódik a szárhoz
14. Az akác lomblevele párosan szárnyasan összetett
15. Tenyeresen összetett lomblevele van a vadgesztenyének
16. A levél egyszerű, ha a levélnyélen egyetlen levéllemez van
17. A levél összetett, ha egy levélalapról több levélnyél ágazik el
18. A kukorica lomblevelének nincs levélalapja

FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény, 50-51.o.

14. Feladat: A levélállások

1. Nevezd meg a levélállásokat!
2. Írj példát az egyikre a faj pontos megnevezésével!

FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény, 51.o.

15. Feladat: Módosult levelek

Helyettesítsd a számokat az alább felsorolt példákkal és működésekkel! Példák és működések: kereklevelű harmatfű, borsó, levegőraktározás, akác, párologtatás csökkentése, rovarfogás, sulyom, védelem, fotoszintézis végzése, kaktusz

Levélmódosulás	Példa	Milyen működés ellátás módosult
Egész levél módosul	1.	2.
Levélalap módosul	3.	4.
Módosult levélalap módosul	5.	6.
Levélnyél módosul	7.	8.
Levéllemez módosul	9.	10.

Igaz-Hamis
11. A hagyma húsos, raktározó lomblevelei allevelek
12. A porzók módosult lomblevelek
13. A termők egy vagy több módosult lomblevél összenövéséből származnak
14. A murvalevelek allevelek
15. A virág takarólevelei módosult lomblevelek

FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény, 51-52.o.

16. Feladat: A virágos növények létfenntartó szervei

Egy kísérletsorozatban vizsgálták egy növény testfelépítését. A növény virágára kettős virágtakaró jellemző, sziromlevelei rózsaszínűek, a virágokban a termét nagyszámú porzó veszi körül.

Az alábbi ábra a növény egyik létfenntartó szervények keresztmetszetét ábrázolja. A feladatok az ábrán látható szervre, illetve annak betűvel jelölt részeire vonatkoznak. Az ábra tanulmányozása után oldja meg a feladatokat!
1. Nevezze meg a szervet, amelyből a keresztmetszet készült!
2. Nevezze meg az A-val jelölt képletet! Melyik szövethez tartozik az A-val jelölt képlet, és mi a szerepe a növény anyagcseréjében?
3. A B-vel jelölt részre Lugol-oldatot cseppentünk, azt tapasztaljuk, hogy a sejtek kékeslilára színeződnek. Ennek alapján milyen szövet alkotja a B-vel jelölt részt? Nevezze meg a sejtekben kékeslilára színeződő részeket is!
4. Nevezze a C-vel jelölt képletet! Milyen szövet építi fel?
5. kövesse végig az A-val jelölt képlet által legnagyobb mennyiségben felvett anyag útját a növény szervezetében, egészen a felhasználás helyéig! Válaszában a szerveket, és azok szöveteit nevezze meg a megfelelő sorrendben!

A következő ábra a növény egy másik létfenntartó szervének felnagyított részletét mutatja. A feladatok az ábrán látható szervre, illetve annak betűvel jelölt részeire vonatkoznak. Az ábra tanulmányozása után oldja meg a feladatot!
6. Nevezz meg ezt a növényi szervet!
7. Milyen szövetek alkotják a B-vel, a C-vel és az F-fel jelölt részeket?
8. Nevezze meg az A-val jelölt réteget! Mi a szerepe a növény életében?
9. Adja meg azoknak az ábrarészleteknek a betűjelét, amely sejtjeiben zöld színtestek találhatók!
10. Nevezze meg az E-vel jelölt részt! Mi a szerepe a növény életében?
11. Adja meg annak az ábrarészletnek a pontos nevét és betűjelét, amelyre a következő állítás vonatkozik: hosszú, megnyúlt sejtjeiben szerves anyagok oldatai áramlanak

A következő ábra a növény egy másik létfenntartó szervének metszetét mutatja. A feladatok az ábrán látható szervre, illetve annak betűvel jelölt részeire vonatkoznak. Az ábra tanulmányozása után oldja meg a feladatokat!
12. Melyik szerből készült a metszet? Nevezze meg pontosan a szerv típusát is!
13. Nevezze meg a szerv betűkkel jelölt részeit!
14. Milyen szövet építi fel a B jelű részt? Egy mondatban foglalja össze a B rész szerepét!
15. A D-vel jelölt részben sötétebb és világosabb sávok váltják egymást. Nevezze meg ezeket az egységeket!

16. Melyik rendszertani csoportba tartozhat az a növény, amelyből az előbbi ábrákon látható metszeteket készítették? Miből állapítható meg? Két indokot említsen!

Igaz-Hamis
17. A feladatban szereplő növény az egynyáriak közé tartozik
18. A feladatban szereplő növénynek termése van
19. A feladatban szereplő növény rovarmegporzású
20. A feladatban szereplő növény kétlaki

Összetett választás
21. Az alább felsoroltak közül melyik lehet a kísérletsorozatban vizsgált növény?
A bükk
B hóvirág
C mandula
D kocsányos tölgy
E parlagfű
F vadrózsa

17. Feladat: A gyökér (esszéfeladat)

1. A mellékelt rajzon mutassa be a gyökér szövettani felépítését!
2. Ismertesse a gyökér működési zónáit, azok feladatait!
3. Melyik zóna nem látható az ábrán?
4. Mutassa be a gyökérmódosulás lehetőségeit konkrét példákon keresztül!

FORRÁS: Sebőkné Orosz Katalin: Biológia érettségi, esszé típusú feladatok, 72-73.o.

18. Feladat: A szár (esszéfeladat)

1. Ismertesse a szár szövettani felépítését!
2. Melyik alapszövettípus hiányzik az ábráról? Hogyan csoportosítjuk ennek kiterjedése alapján a szállítónyalábokat?
3. Állapítsa meg, hogy a mellékelt ábra két része közül melyik mutat egy- vagy kétszikű növényt, illetve lágy vagy fás szár szövettani felépítését! Állítását támassza alá!
4. Mutassa be a szár alapfunkcióit, és említsen legalább négy szármódosulást konkrét példán keresztül!

FORRÁS: Sebőkné Orosz Katalin: Biológia érettségi, esszé típusú feladatok, 73-75.o.

19. Feladat: A levél (esszéfeladat)

1. A mellékelt ábra segítségével mutassa be a levél szövettani felépítését!
2. Melyik éghajlati területen élhet ilyen levelű növény? Válaszát indokolja!
3. A levél alapfunkciói mellett ismertesse a levélmódosulások lehetőségeit három konkrét példán keresztül! Milyen kapcsolat van a levél és a virág között?

FORRÁS: Sebőkné Orosz Katalin: Biológia érettségi, esszé típusú feladatok, 75-77.o.

Megoldások

1. Feladat

1. gyökér, szál, levél, 2. D, 3. A szár elsőként alakulhatott ki, mert az a növény tengelye, ezt követően egyre nagyobb felületen fotoszintetizált, így kialakultak a levelek, végül a mind nagyobb növényt rögzíteni kellett és nagy felületet biztosítani az egyre több víz és tápanyag felvételének

2. Feladat

1. rögzíti a növényt a talajban, felveszi a vizet és az ásványi sókat és továbbítja azokat, 2. E, 3. A, 4. C, D, B, A, 5. C, 6. D, 7. B, 8. C, 9. B, 10. C, 11. D, 12. C, 13. B, 14. A, 15. C, 16. H, 17. H, 18. I, 19. I, 20. I, 21. H, 22. I, 23. H

3. Feladat

1. a járulékos gyökér nem a csíra gyököcskéjéből fejlődik, a módosult gyökér az alapfunkciókon kívül más működést is ellát, 2. a kukorica pányvázó gyökerei, a borostyán léggyökerei, 3. sárgarépa, cékla, 4. dália, salátaboglárka, 5. borostyán, 6. kukorica, 7. aranka, sárga fagyöngy

4. Feladat

1. egy növény gyökereinek összessége, 2. A főgyökérrendszer, B bojtos gyökérzet, 3. a főgyökérrendszer a kétszikűekre, a bojtos gyökérzet az egyszikűekre, 4. C mellékgyökér, D főgyökér, E oldalgyökér, F hajszálgyökér

5. Feladat

1. ősharaszt, 2. ősi zöldmoszatok, 3. hajtásrész, 4. valamennyi mai növényi szerv belőle vezethető le, 5. redukció, begörbülés, planáció, 6. korpafüvek, 7. nem lesz villás a hajtás, 8. lomblevél

6. Feladat

1. előző évben kialakult rövid szártagú hajtás, 2. csúcsrügy, oldalrügy, 3. virágrügy, hajtásrügy, vegyes rügy, alvórügy, 4. a hajtás leveles szár

7. Feladat

1. A dudvaszár, B szalmaszár, C tőkocsány, E tőlevélrózsa, 2. A, 4. B, 6. C, 5. D, 3. E, 7. F, 8. I, 9. I, 10. I, 11. I, 12. H, 13. I, 14. H

8. Feladat

1. kerti szamóca, 2. krisztustövis, kökény, 3. csicsóka, burgonya, 4. tulipán, hóvirág, 5. apró nőszirom, erdei pajzsika, 6. tarackbúza, mezei aszat, 7. réti kardvirág, 8. ligeti szőlő

9. Feladat

1. kemény, ellenálló, alakját megtartja, megmunkálható, 2. sok szilárdító elemet tartalmaz, a törzset felépítő sejtek, ill. rostok is kemények a sejtfalukba beépülő faanyagok (lignin) miatt, 3. nyitvatermők 4. H

10. Feladat

1. A cserje, B fa, C pálmatörzs, 2. pálmatörzs, 3. kéreg, 4. háncstest, 5. hengerré, fatestté, 6. cellulózon, 7. bél, 8. kambium, 9. szíjács, 10. geszt, 11. I, 12. H, 13. H, 14. H, 15. I, 16. I, 17. I, 18. H ,19. I, 2Ö. I, 21. B, 22. A, 23. E, 24. D, 25. C, 26. a bél, amely alapszövetből áll, 27. törzsé s korona, 28. a vessző egyéves, a gally 2-3 éves, az ág három évnél idősebb, 29. D, 30. a puhafa nem vagy kisebb mértékben gesztesedik és megmaradhat benne a bél, 31. puhafék: fűz- és nyárfajok, keményfák: tölgyek, bükk, gyertyán, 32. mert a hosszában elhelyezkedő szállítószöveti elemek mentén jól hasad, 33. a faragott fában már keresztben is át van vágva sok megvastagodott falú, magas lignintartalmú, tehát kemény és keresztben csak nagy erővel megszakítható szállítószöveti elem

11. Feladat

1. fotoszintetizál, gázcserét folytat és párologtat, 2. mert intenzívebb fotoszintézisre képes, 3. száraz körülmények között, mert többet párologtat, 4. nedves élőhelyeken mert nagy levelük fejlődött, 5. lomblevél és sziklevél

12. Feladat

1. A, D, E, 2. gyöngyvirág, bodnározó gyékény, 3. kocsányos tölgy, sárgarépa, 4. boróka, erdei fenyő

13. Feladat

1. A levéllemez, B levélnyél, C levélalap, 2. kétszikű, 3. az erezet alapján, 4. C, 5. D, 6. A, 7. E, 8. F, 9 B., 10. G, 11. bőrszövet, 12. mert a háncsrészből szívogatják ki az édes nedvet, 13. I, 14. H, 15. I, 16. I, 17. H, 18. I

14. Feladat

1. A szórt, B átellenes, C keresztben átellenes, D örvös, 2. szórt: kökény, átellenes: fekete lonc, keresztben átellenes: levendula, örvös: ragadós galaj

15. Feladat

1. kaktusz, 2. párologtatás csökkentése, 3. borsó, 4. fotoszintézis segítése, 5. akác, 6. védelem, 7. sulyom, 8. levegőraktározás, 9. kereklevelű harmatfű, 10. rovarfogás, 11. I, 12. I, 13. I, 14. H, 15. I

16. Feladat

1. gyökér, 2. gyökérszőr, a bőrszövet része, szerepe a talajoldatok, víz és ásványi anyagok felvétele, 3. raktározó alapszövet, keményítő, 4. edénynyaláb, szállítószövet, 5. gyökérszőrök – gyökér alapszövete – gyökér edénynyalábjának farésze – szár edénynyalábjának farésze – levél táplálékkészítő alapszövete, 6. levél, 7. B bőrszövet, C. táplálékkészítő alapszövet, F szállítószövet, 8. kutikula, védi a növényt a kiszáradástól, 9. C és E, 10. gázcserenyílás, a gázcsere és a párologtatás szabályozása, 11. F edénynyaláb, levélér háncsrésze, 12. szár, fás szár, 13. A héjkéreg, B kambium, C háncstest, D fatest, 14. osztódószövet, a szár másodlagos vastagodása, 15. évgyűrűk, 16. zárvatermők, kétszikűek, a kettős virágtakaróból, a fás szárból, a levél szöveti felépítéséből, 17. H, 18. I, 19. I, 20. H, 21. C, F

17. Feladat

• A gyökérben mind a négyféle növényi szövetet megtalálhatjuk
• Az 1. számmal jelölt bőrszövet színtelen, szorosan záródó sejtekből áll, a gyökérsüveg területén több sejtsor vastagságú
• A gyökércsúcsban elhelyezkedő osztódószövetet a 2. szám jelöli, sejtjei kisméretű, differenciálatlan, totipotens sejtek
• A gyökér legtömegesebb szövete az alapszövet, amelyet a 3. szám jelöl, ez elsősorban raktározó alapszövet
• A szállítószövet a gyökér központi területén, hengerformában jelenik meg, ez a központi henger egyszerű nyalábokból szerveződik, vagyis külön háncs- és fanyalábok találhatók a fiatal gyökérben. A központi hengert a 4. számú ábrarészlet jelöli
• A gyökér funkcionálisan másképp osztható fel
• A gyökérsüveget határoló bőrszövet külső sejtsora a talajjal érintkezve állandóan pusztul, ezzel kellő csúszófelületet, súrlódásmentes környezetet biztosít a talajrészecskék irányába növekvő gyökérnek (1. szám)
• A gyökércsúcsi osztódószövet felől azonban sejtjei mindig újrapótlódnak, ezért a sejtpusztulás ellenére vastagsága állandó
• Efölött találjuk az osztódási zónát (2. szám), melyre az osztódószövet sejtjeinek folyamatos mitózisa jellemző
• Efölött helyezkedik el a 6. számmal jelölt differenciálódási és megnyúlási zóna, ahol eldől, hogy milyen állandósult szöveti sejttá differenciálódik az osztódószöveti sejt
• Az 5. számú ábrarészlet a gyökérszőröket, a bőrszöveti sejtek nyúlványait jelöli. Ahol ezek megjelennek, ott kezdődik a gyökér felszívási zónája
• Az elágazási zóna nem látható az ábrán, ebben a zónában a gyökérágak jönnek létre
• A valódi gyökerek a csíra gyököcskéjéből fejlődnek ki
• Az eredeti rögzítés, tápanyagfelszívás mellett raktározásra is módosulhatnak, pl. sárgarépa karógyökere
• Raktározásra és szaporodásra szolgál a gyökérgumó, pl. dália
• A járulékos gyökerek szárból vagy hajtásból alakulnak ki
• A járulékos léggyökerek támasztásra, pl. kukorica pányvázó gyökere, trópusi esőerdők támasztó gyökere, légzés segítésére, pl. mocsárciprus, kapaszkodásra, pl. borostyán, táplálékszállításra, pl. filodendron, élősködésre, pl. aranka szívógyökere szolgálnak

18. Feladat

• A szár külső szövettani rétege a bőrszövet, ezt az A betű jelöli. Alapfeladata a fizikai védelem, a párologtatás csökkentése
• A növény legtömegesebb szövete az alapszövet, ezt a B betű jelöli
• A szár alapszövete többféle lehet, ez a növény adott környezethez való alkalmazkodását segíti
• Így lehet táplálékkészítő alapszövet, mely a levelek fotoszintézisét egészíti ki (pl. gyermekláncfű) vagy helyettesíti (pl. kaktuszfajok), lehet levegőztető alapszövet, mely a vízi növények esetében a sűrűségcsökkentés, a vízfelszínre emelés miatt lehet jelentős, lehet víztartó alapszövet, mely a szukkulens növényekre jellemző, lehet raktározó alapszövet, pl. karalábé, tartalmazhat szilárdító alapszövetet is, pl pázsitfűfélék
• A szállítószövetet a C és D betű jelöli. Elemei hosszanti kötegekbe, nyalábokba rendeződnek
• A szárra az összetett szállítónyaláb jellemző, melyben a bőrszövet irányába mindig a háncsrész (C), a szár központja felé a farész (D) néz
• A háncsrész és farész az E betűvel jelölt kambiumból (osztódó szövetből) alakul ki differenciálódással
• A háncsrész a levelek felől a kész szerves anyagot szállítja a gyökér irányába, a farész a gyökér felől vizet és vízben oldott ásványi anyagokat juttat a levél felé
• Az ábráról a szilárdító alapszövet hiányzik, mely hüvelyszerűen körbeveszi a szállítónyalábokat, mintegy védve azokat
• Amelyik szállítónyaláb körül a szilárdító alapszövet teljes kört ír le, azt zárt nyalábnak, továbbnövekedésre nem alkalmas nyalábnak nevezzük. Amelyik nyaláb körül nem zárul teljesen össze a szilárdító alapszövet, azt nyílt nyalábnak nevezzük
• Mind a két ábra lágyszárú növény szövettani metszetét mutatja meg, mert kambiumgyűrű és szállítószöveti henger egyiken sem látható
• Kambium csak az éppen képződő nyalábokon belül van, de ez csak addig működik, amíg a teljes nyaláb létre nem jön, aztán visszafejlődik, ezért a növény szára további vastagodásra már nem képes, lágyszárú marad
• Az 1. számú ábra kétszikű lágyszárú szár szövettani metszete lehet, mert az összetett szállítónyalábok szabályosan, egy körben helyezkednek el az alapszövetbe ágyazva
• A 2. számú ábra egyszikű lágyszárú növényé lehet, mert a szállítónyalábok rendezetlenül, szórtan helyezkednek el az alapszövetben
• A szár alapfeladata a növény alakjának meghatározása, a szervek tartása és az anyagszállítás biztosítása a gyökér és a levél között
• A növények evolúciója során azonban a szár sokféle módosulása segítette a versenyképesség növelését
• A szárgumó szaporodásra és raktározásra szolgál, lehet föld alatti (burgonya), vagy föld feletti (retek), a pozsgás szár víztartó alapszövetével vízraktározásra szolgál (kaktusz), a gyöktörzs a föld alatt a raktározást és a szaporodást is segíti (gyöngyvirág), a tarack a szaporodást segítő, vékonyabb föld alatti szármódosulás (mezei aszat), az ágkacs kapaszkodásra szolgáló szármódosulás (tök), az ágtövis olyan, védekezésre szolgáló módosult szár (kökény), melybe a szállítószövet is benyomul, ezért nem lehet letörni, míg a tüske, mely szintén védekezésre szolgál, csak bőrszövet eredetű, ezért letörhető (rózsa)

19. Feladat

• A levél felső bőrszövetét a 2. szám jelöli. A sejtek szorosan záródnak és vízhatlan bevonatot, kutikulát (1. szám) termelnek a passzív párologtatás megakadályozására. Gázcserenyílást legtöbbször nm tartalmaz
• A bőrszövet alatt helyezkedik el a táplálékkészítő alapszövet. Sejtjei mindig tartalmaznak zöld színtestet
• Sejtjei hosszanti irányban, egymással közel párhuzamosan helyezkedhetnek el, ez az oszlopos táplálékkészítő alapszövet, az ábrán a 3. szám jelöli
• A sejtek alatta szabálytalan alakúak, egymástól távolabb helyezkednek el, ez a szivacsos táplálékkészítő alapszövet, melyet a 7. szám jelöl
• A szivacsos táplálékkészítő alapszövet tág üregeket, légudvarokat hoz létre, ezt a 8. szám mutatja
• A légudvarokban lévő levegőből veszik fel a sejtek számára a fotoszintézishez és a légzéshez szükséges gázokat
• A levélben szállítószövet is van, ez összetett nyalábként látható. Ez a levélér
• A farész (4. szám) mindig a levél felszíne felé, a háncsrész (5. szám) mindig a levél fonáka felé áll a nyalábban
• Az alsó bőrszövet (10. szám) eltér a felső bőrszövettől, mert benyomul a levél belsejébe és besüllyedt gázcserenyílásokat tartalmaz (9.szám)
• Az a növény, amelyiknek ilyen a szövettani felépítése, meleg, száraz területen élhez, pl. mediterrán térségben
• A párologtatás csökkentése érdekében nemcsak kutikulát képez, hanem besüllyeszti a gázcserenyílásait, melyek csak az alsó bőrszövetben vannak, és az így kialakított belső, zárt légterekben a szél szárító hatása kevésbé érvényesül
• Tovább fokozza a szárazságtűrését azzal, hogy az alsó bőrszövet sejtjei növényi szőröket (6. szám) képeznek, amelyek megakadályozzák a belső üregek páradús levegőjének elszállítását
• A levél a fotoszintézis, a légzés és a párologtatás szerve
• A virág takaró- és ivarlevelei levélmódosulások
• A pálhalevél a levélalap módosulása, mely a fotoszintézist segíti (borsó), vagy védekezésre szolgálhat (akácfajok), a levélkacs kapaszkodásra szolgál (borsó), a levéltövis a levéllemez teljes redukciójával keletkezik a párologtatás csökkentése érdekében, miközben fizikai védelmet is nyújt (kaktusz), a víztartók epifiton növények (ananász) víztárolásra módosult levelei, a nitrogénszegény területen élő növények (kancsóka) fogólevelei rovarcsapdaként működnek, segítik az emésztést