3. 3. A többsejtűség – feladatok és számítások

Feladatok

1. Feladat, egyszerűbb eukarióták

Egyszerű választás
1. Melyik igaz az egyszerűbb eukariótákra?
A eukarióta egysejtűek
B eukarióta többsejtűek
C eukarióta egysejtűek és többsejtűek
D prokarióta egysejtűek és többsejtűek
E prokarióta egysejtűek

2. Melyik nem igaz az egyszerűbb eukariótákra?
A. lehetnek egysejtűek
B. lehetnek többsejtűek
C. lehetnek szövetesek
D. eukarióták
E. lehet sejtfaluk

Többszörös választás
3. Melyik heterotróf táplálkozású egyszerűbb eukarióta csoport?
A. nyálkagombák
B. ős-ostorosok
C. változó alakúak
D. kovamoszatok

4. Melyik az egyszerűbb eukarióták ivartalan szaporodási módja?
A. bimbózás
B. teleprészletek leszakadása
C. kettéosztódás
D. spórák

5. Melyik egyszerűbb eukarióta csoportba tartoznak többsejtűek?
A. a gombaszerűek közé
B. a barnamoszatok közé
C. a vörösmoszatok közé
D. a zöldmoszatok közé

6. Melyik hamis állítás?
A. Az ostor felépítése és működése megegyezik a csillóéval
B. Az ostor mozgását az alapi test irányítja
C. A fonálban 9 kettő fehérje található
D. A 9 fehérje vezeti az összehúzódás ingerét

Ötféle választás
A. Barnamoszatok
B. Kovamoszatok
C. petespórás gombák
D. mindegyik
E. egyik sem
7. klorofillt tartalmazó egysejtűek
8. egyszerűbb eukarióták
9. heterotróf táplálkozásúak
10. bimbózással szaporodnak
11. nincs lüktető űröcskéjük
12. teleptestűek
13. a tengerekben akár 200 méter mélységben is élnek
14. fonalas szerveződésűek
15. csak a toszta vizekben előforduló, szimmetrikus felépítésű élőlények
16. cellulóztartalmú a sejtfaluk

Kizárásos asszociáció
A. spóra
B. teleprészletek
C. ivarsejt
D. teljes összeolvadás
E. a kérdéshez nem tartozik fogalom
17. ivaros szaporodási mód, mely során a szülők tuladonságai keverednek
18. ivartalan szaporítő sejt a moszatoknál és a gombaszerűeknél
19. minden egyszerűbb eukariótánál előfordul
20. többsejtűek ivartalan szaporodási típusa
21. összeolvadásuk a megtermékenyítés

A. helyváltoztató mozgás
B. helyzetváltoztató mozgás
C. citoplazma-áramlás
D. passzív mozgás
E. a kérdéshez nem tartozik fogalom
22. energiafelhasználás nélkül alakul ki
23. belső mozgás
24. az élőlény nem a saját energiáját használja a mozgásához
25. ostorral, csillóval vagy állábbal is létrejöhet
26. a harangállat sejtizma ilyen mozgást hoz létre

FORRÁS: Gál Béla: Biológia tankönyv, 10. osztály, 46-48.o.

2. Feladat: Gombák

Egyszerű választás
1. Melyik nem tartozik a gombák közé?
A. járomspórás fejespenész
B. tömlősgombák
C. nyálkagombák
D. rajzspórás burkonyarák
E. bazídiumos gombák

2. Melyik jellemző minden gombára?
A. színesek
B. többsejtűek
C. kalapra, tönkre oszthatók
D. szaprofiták
E. heterotróf táplálkozásúak

Többszörös választás
3. Mire használja az ember a gombákat?
A. szerves anyagokat szervetlenné alakíttat
B. táplálékul fogyasztja
C. különböző anyagokat termeltet
D. anyagaival betegségeket gyógyíttat

Négyféle választás
A. tömlősgombák
B. bazídiumos gombák
C. mindkettő
D. egyik sem
4. ide tartozik a penicillint termelő ecsetpenész
5. spórával szaporodnak
6. a kalaposgombák többsége ide sorolható
7. a réteken nem fordulnak elő képviselői

A. a zuzmót felépítő moszat
B. a zuzmót felépítő gomba
C. mindkettő
D. egyik sem
8. légzéséből származó szén-dioxidot átadja
9. a szoros kapcsolat eredményeként anyagot ad át a másiknak
10. a zuzmó számára szerves anyagot termel

FORRÁS: Gál Béla: Biológia tankönyv, 10. osztály, 219.o.

3. Feladat: A többsejtű eukarióták

Egészítsd ki a táblázatot!

az ország neve	1.	2.	3.
a sejtfal jellemző alkotója	cellulóz	–	4.
az anyagcsere típusa	5.	6.	6.
jellemző ökológiai szerep	7.	8.	lebontó
az anyagcseréhez szükséges, környezetből származó szénforrás	9.	10.	10.

11. Milyen testszerveződés jellemző a 3. számú országba tartozó élőlényekre?

FORRÁS: Kropog-Mándics-Molnár-Sz.Heszlényi, Biológia feladatgyűjtemény, 17. o.

4. Feladat: A kalapos gombák

Az alábbi ábrán egy kalapos gomba egyedfejlődése látható. Az ábra tanulmányozása után oldja meg a feladatokat!

1. Milyen képződményeket jelöl az ábrán az 1. szám? Mi a szerepük?
2. Hogyan nevezzük a 2. számmal jelzett képleteket? Jellemzően hol alakulnak ki?
3. Nevezze meg a 3. számmal jelzett fejlődési állapotot! Mely részeit jelölik a betűk?

Párosítás
A. erdőszéli csiperke
B. gyilkos galóca
C. légyölő galóca
D. ízletes vargánya
E. egyik sem a fentiek közül
4. spóratermő lemezei fehéres színűek, érésük során nem barnulnak meg. Gallérja és bocskora van, bár ez utóbbi gyakran leszakad. Halálosan mérgező gomba.
5. Pirosas kalapját fehér foltok tarkítják. Gallérja és bocskora is van. Erősen mérgező.
6. Kalapja barnás színű. Csöves szerkezetű spóratermő rétege fiatalon fehéres, később sárgás színű.
7. SPóratermő lemezei fiatalon szürkésfehérek, érésük során megbarnulnak. A tönkön hártyás gallér fejlődik, bocskor nincs. Finom, jóízű gomba.
8. Gömbszerű föld feletti részének belsejében képződnek a spórák.

9. Az ízletes varágnya erdei fákkal él szimbiózisban, azok gyökeréhez társul. Értelmezze egy-két mondatban ezt a kapcsolatot, mint kölcsönhatást!
10. Számos gomba tartalmaz nagyon erős méreganyagot, de szemben a gyilkos galócával, csak ritkán okoznak halálos kimenetelű mérgezést. Magyarázza meg ennek az okát!
11. Röviden foglalja össze azokat a tulajdonságokat, amelyek alapján a gyilkos galóca és az erdőszéli csiperke alaktanilag megkülönböztethető egymástól!

FORRÁS: Kropog-Mándics-Molnár-Sz.Heszlényi, Biológia feladatgyűjtemény, 17.-18. o.

5. Feladat: Gyógyító gombák

A gombák több csoportja is termel gyógyhatású anyagokat. Ezek közül szélesebb körben ismertek az antibiotikumot termelő mikroszkopikus penészgombák. Újabban azonban egyre több nagygombából is terápiás célra alkalmas hatóanyagok egész sorát mutatták ki.

Az első antibiotikum felfedezése 1928-ban történt, amikor Fleming a Penicillium notatum nevű penészgombából előállította a penicillint. Ma az élő gombák tenyészeteiből ún. „fermentációval“ az alapvegyületet állítják elő, s kémiai úton, módosítással hozzák létre az igen hatásos, félszintetikus antibiotikumot.

A túlzott, kezdetben gátlástalan alkalmazás az antibiotikumokra érzékeny baktériumokat megritkította és helyettük rezisztens, ellenálló típusok szaporodtak el. Ezek ellen már csak nagyobb dózisú vagy újabb antibiotikumokkal lehet védekezni. Az antibiotikumok azonban nem csak a baktériumokat pusztítják el, hanem károsítják az emberi szervezet sejtjeit is.

Míg Fleming eredeti Penicillium térzsei a tápoldat 1 milliméterére vonatkoztatva mindössze 2 egységnyi penicillint termeltek, addig a ma használatos, biotechnilógiai módszerekkel kifejlesztett törzsek akár 50 ezer egységnyi penicillint is termelnek.

Kevéssé köztudott, hogy a penészgombákon kívül a magasabbrendű kalapos gombák között is vannak antibiotikumot termelő fajok: a gyűrűs fülőke és egyes laskagombák. ANtibakteriális hatása van a sárguló csiperkének. Gyulladáscsökkentő hatású a népgyógyászatban sebkezelésre sikeresen használt taplógomba.

1. Mely kórokozók ellen hatásosak az antibiotikumok?
2. Mi a különbség a természetes és a félszintetikus antibiotikumok között?
3. Foglalja össze a túlzott antibiotikum szedés káros következményeit!
4. Mit jelent az, hogy a sárguló csiperke antibakteriális hatású?
5. Milyen gyógyhatásuk van a taplógombáknak?
6. Miről nevezték el az elsőként előállított antibiotikumokat?
7. Ki fedezte fel az első antibiotikumot?

FORRÁS: Kropog-Mándics-Molnár-Sz.Heszlényi, Biológia feladatgyűjtemény, 18-19. o.

6. Feladat: A gombák életmódja, jelentősége

A gombák számos faja él kölcsönhatásban más élőlényekkel. Töltse ki értelemszerűen az alábbi táblázat hiányzó adatait!

Kapcsolat neve	Kapcsolat jellege	Példa
1.	0; –	2.
3.	4.	peronoszpóra – szőlő
5.	-; –	talajbaktériumok – 6.

A farontó gombák

A Földön több mint 2000 farontó gombafaj él. Elsősorban az erdőkben elterjedtek, kedvelik a nedves környezetet. Legtöbbjük a korhadó fák más élőlények számára szinte megközelíthetetlen anyagait bontják le, és ezzel nagyon fontos szerepet töltenek be az erdők anyagfordalmában. Sejtjeik olyan fehérjéket, ún. enzimeket termelnek és adnak le a környezetükbe, amelyek építőköveikre bontják a fás szárban nagy mennyiségben található lignint és cellulózt. A gombasejtek a lebontás során keletkezett cukrokat feszik fel és hasznosítják az anyagcseréjükhöz.

A gombák által okozott korhadási jelenségnek három fajtáját szokás megkülönböztetni. A fehér korhadás során a faanyag sejtfalának cellulóz- és lignintartalma egyszerre bomlik le, ezáltal a sejtfalak fokozatosan elvékonyodnak, kifehérednek. Ez a korhadási típus főleg a keményfák jellemzője. A barna korhadás során a sejtfalak cellulóztartalma gyorsabban bomlik, ezért visszamarad a barnás színű ligninváz, ami egyszerre roppan össze, porlik szét, vörösesbarna, porszerű korhadékot hagyva maga után. A barna korhadás főként a puhafákra jellemző. A lágy korhadás a fák kérge alatti szövetekben indul el, aminek következtében kisebb foltok, csatornák alakulnak ki a kéreg alatt.

A farontó gombák egy része megtámadja az élő fákat is, főleg akkor, ha az sérült vagy legyengült, például a szárazság miatt. A gombák fonalai elsősorban a sérüléseken – letört ágak helyén, rovarjáratokon keresztül, a metszési felszíneken – keresztül jutnak be a fába. A növények aktívan harcolnak a fertőzés ellen. Hatékony védekezési mód a gyantatermelés, mivel a gyantával lezárt seben keresztül nem jut elegendő oxigén a szövetekbe, ami megakadályozza az erősen oxigénigényes farontó gombák növekedését. Számos növény gombaölő hatású anyagokat termel, így akadályozza meg a farontó gombák megtelepedését.

7. Milyen életmódú élőlények tartoznak a farontó gombák közé?
8. Milyen környezeti feltételek kedveznek a farontó gombák elszaporodásának?
9. Mely anyagokat hasznosítják a farontó gombák?
10. Hol és hoogyan történik a fák anyagainak első feldolgozási lépése?
11. Sorolja fel, milyen típusait különböztatjük meg a fák korhadásának?
12. Milyen úton hatolnak be legkönnyebben a farontó gombák az élő növények testébe?
13. Hogyan védekeznek a növények a farontó gombák károsító hatásai ellen?

Az alábbi leírások a gombák egy-egy gyakorlati szempontból fontos csoportjára vonatkoznak. Nevezze meg azt a csoportot, amelyikre az állítás vonatkozik!
14. A csoport képviselői fontosak a bor- és sörgyártásban, és magas vitamintartalmuknak köszönhetően a gyógyászatban is.
15. Spórái gömb alakú, feketés színű spóratartóban fejlődnek. Gyakran képez bevonatot kenyéren, ételmaradékon.
16. Savanykás ízű, gyakran szén-dioxidot is tartalmazó tejterméket állítanak elő segítségével.

FORRÁS: Kropog-Mándics-Molnár-Sz.Heszlényi, Biológia feladatgyűjtemény, 19-21. o.

7. Feladat: A zuzmók

A zuzmók (1) testszeveződésű élőlények. Az élővilág evolúciója során (2) és (3) állandósult (4)val/vel alakultak ki. A fotoszintézishez szükséget anyagokat a(z) (5) és a(z) (6) testfelületükön át veszik fel. A test belsejében található 3. a felvett anyagokból fényenergia felhasználásával (7) és (8) állítanak elő. A zuzmók tehát (9) anyagcseréjű élőlények. Rendszertani helyük vitatott, mert nem sorolhatók be egyértelműen sem a(z) (10), sem a(z) (11) országába.

12. Hogyan szaporodnak a zuzmók?
13. Melyik környezeti tényező indikátorai a zuzmók? Hogyan reagálnak ennek a környezeti tényezőnek a változására?
14. Jellemzően milyen hő- és szárazságtűrésű élőlények a zuzmók?
15. Nevezzen meg három olyan élőhelyet vagy társulástípust, amelynek jellemző élőlényei a zuzmók!

FORRÁS: Kropog-Mándics-Molnár-Sz.Heszlényi, Biológia feladatgyűjtemény, 21.o.

8. Feladat: Sejttársulások és telepes növények

Négyféle asszociáció
A. sejttársulásban élő növényekre jellemző
B. a telepes növényekre jellemző
C. mindkettőre jellemző
D. egyikre sem jellemző

1. lehetnek fonalas szerveződésűek
2. nincs munkamegosztás az együtt maradt sejtek között
3. magányos sejtek is lehetnek
4. munkamegosztás jellemzi az együtt maradt sejteket
5. együttmaradó sejtek jellemzik
6. az evolúció során idővel a sejtjeik differenciálódtak
7. a szárazföldön élő csoportjuk is van
8. minden egyes sejtjük valamennyi életműködését önállóan látja el
9. vannak vízben élő képviselőjük is
10. lehetnek fonalasak, lemezesek vagy teleptestesek

FORRÁS: Szerényi Gábor, Nagy biológia feladatgyűjtemény, 31.o.

9. Feladat: Algák

Egyszerű választás
1. Melyik moszattörzs fajai élnek elsősorban a melegebb tengerek mélyebb vizeiben?
A. vörösmoszatok,
B. barnamoszatok
C. zöldmoszatok
D. sárgásmoszatok
E. csillárkamoszatok

2. Melyik moszattörzsre jellemző, hogy elsősorban hidegebb tengerekben élnek?
A. vörösmoszatok
B. barnamoszatok
C. zöldmoszatok
D. sárgásmoszatok
E. csillárkamoszatok

3. Melyik moszattörzs tekinthető a szárazföldi növények őseinek?
A. vörösmoszatok
B. barnamoszatok
C. zöldmoszatok
D. sárgásmoszatok
E. csillárkamoszatok

4. Miért tekinthetők az algák elsődleges vízi szervezeteknek?
A. mert elsőnek kialakult vízi élőlények voltak
B. mert vízben történt az evolúciójuk
C. mert vízben alakultak ki, és valamennyi korábbi ősük is vízben élő csoport volt
D. mert a szárazföldön alakultak ki, később megtelepedtek a vízben is
E. mert őseik tengeri élőlények voltak

Az algákból számos olyan szerves anyagot nyernek, amelynek kivonása iparszerű méretekben történik. Az agar-agart és carrageent Japánban már évszázadok óta vörösmoszatokból nyerik. (Mindkét vegyület poliszacharid-féleség. Vízben kolloidálisan oldódnak, lehűtve gél állapotúak.) Ezeket és a hozzájuk hasonló vegyületeket – például az alginátokat – az élelmiszeripar krémek, gyümölcslevek, konzervek, a kozmetikai ipar többek között mosószerek, fogkrémek, samponok, a gyógyszeripar kúpok, kenőcsök, pasztillák, a textilipar fonalak, bőráruk készítésére, fényezésére rendkívül széles körben használja fel. Az algák ipari hasznosításának másik fontos lehetősége a száraz desztillálás. Ennek során például 1200 tonna algából 1575 liter aceton és 13 tonna kálium-klorid nyerhető.

Az algák élőhelyeiken fejlődésük során befolyásolják környezetük tulajdonságait, megváltoztathatják annak fizikai sajátosságait, kémiai jellemzőit, és más élő szervezetekre gyakorolt hatásaikkal a biotikus tényezőket is. Ez a magyarázata annak, hogy már Kr. e. 800 évvel az ókori Perzsiában algákat használtak a szennyvizek tisztítására.

Egyszerű választás
5. Mely moszatokból vonják ki az agar-agar nevű szénhidrátot?
A. vörösmoszatok
B. barnamoszatok
C. zöldmoszatok
D. sárgásmoszatok
E. csillárkamoszatok

6. Hogyan neveznéd a poliszacharidokat másképp?
7. Határozd meg egy mondatban a kolloid oldat fogalmát!
8. Határozd meg egyetlen mondatban a gél fogalmát!
9. Sorolj fel három olyan szerves anyagot, amelyet moszatokból nyernek!
10. Írj példát olyan szervetlen vegyületre, amely száraz desztillálással nyerhető algákból!

Igaz-Hamis
11. A zöldmoszatok színanyagai megegyeznek a fejlett növények színanyagaival
12. A barnamoszatoknak csak barna színanyaguk van
13. A zöldmoszatok ősei ősi ostorosok lehettek
14. A zöldmoszatok között fonalas, lemezes és teleptestes fajok is vannak
15. A kovamoszatok a barnamoszatok legegyszerűbb képviselői
16. A barnamoszatok között több száz méteres egyedek is előfordulnak

FORRÁS: Szerényi Gábor, Nagy biológia feladatgyűjtemény, 31-33.o.

10. Feladat: Mohák

1. Nevezd meg a betűvel jelölt részeket!

Igaz-Hamis
2. A mohák a legkorábban kialakult hajtásos növények
3. A mohák testét egyszerű szövetek építik fel
4. A mohák szaporodása víz jelenlétéhez kötött
5. A mohák között számos pionír faj akad.

FORRÁS: Szerényi Gábor, Nagy biológia feladatgyűjtemény, 33.o.

11. Feladat: Az algák és mohák nemzedékváltakozásának összehasonlítása

1. zigóta, 2. spóra, 3. ivartalan nemzedék, 4. ivarsejteket termé növény, 5. spórákat temő növény, 6. ivaros nemzedék

7. Az algák és am ohák nemzedékváltakozása több lényeges vonásban különbözik egymástól. Írj fel ezek közül kettőt!
8. Miért beszélhetünk a mohák esetében kétszakaszos egyedfejlődésről?

FORRÁS: Szerényi Gábor, Nagy biológia feladatgyűjtemény, 34.o.

12. Feladat: A többsejtű élőlények összehasonlítása (esszéfeladat)

Hasonlítja össze a növényeket, az állatokat és a gombákat az alábbi szempontok alapján!

• sejtjellemzők
• a három ország magasabb rendű tagjainak testszerveződési szintjei
• szaporodás
• életszakaszok

FORRÁS: Sebőkné Orosz Katalin, Biológia érettségi, esszé típusú feladatok, 65-67. o.

13. Feladat: A mohák (esszéfeladat)

A mellékelt ábra a mohák kétszakaszos egyedfejlődését mutatja be.

1. Ismertesse az ábra segítségével ezt a folyamatot!
2. Mutassa be a mohák testfelépítését!
3. Mutassa be a mohák ökológiai jelentőségét!

FORRÁS: Sebőkné Orosz Katalin, Biológia érettségi, esszé típusú feladatok, 67-68. o.

13-20. Feladat: emelt szintű érettségi feladatok

Többsejtűség – feladatokHerunterladen

Megoldások

1. Feladat

1. C, 2. C, 3. A, B, C, 4. A, B, C, D, 5. A, B, C, D, 6. D, 7. B, 8. D, 9. C, 10. E, 11. D, 12. A, 13. E, 14. C, 15. B, 16. D, 17. D, 18. A, 19. E, 20. B, 21. C, 22. E, 23. C, 24. D, 25. A, 26. B

2. Feladat

1. C, 2. E, 3. A, B, C, D, 4. A, 5. C, 6. B, 7. D, 8. B, 9. C, 10. A

3. Feladat

1. növények, 2. állatok, 3. gombák, 4. kitin, 5. autotróf, 6. heterotróf, 7. felépítő, 8. fogyasztó, 9. CO2, 10. szerves anyagok, 11. telepes

4. Feladat

1. spórák, szaporodás, 2. gombafonal, talajban, 3. termőtest, A-kalap, B-tönk, 4. B, 5. C, 6. D, 7. A, 8. E, 9. a gomba vizet és ásványi sókat vesz fel a talajból a növény számára, a gomba szerves tápanyagokhoz jut a növénytől, 10. a gyilkos galóca méreganyagai csak akkor okoznak tüneteket, ha már felszívódtak, és visszafordíthatatlan változásokat okoztak a szervezetben, 11. a gyilkos galóca spóratermő lemezei fehérek, az erdőszéli csiperkéé szürkék vagy barnák, az gyilkos galócának van bocskora, a csiperkének nincs

5. Feladat

1. baktériumok, 2. a természetes antibiotikumokat az élő gombák tenyészeteiből állítják elő, míg a félszintetikus antibiotikumokat ezek utólagos kémiai módosításával, 3. segítik az antibiotikumokkal szemben rezisztens baktériumok elterjedését károsítják az emberi szervezet sejtjeit, 4. baktériumölő hatású, 5. gyulladáscsökkentő hatásúak, 6. arról a penészgombáról, amelyből kivonták, 7. Fleming

6. Feladat

1. antibiózis, 2. ecsetpenész – baktériumok, 3. élősködés, parazitizmus, 4. +; -, 5. versengés, 6. bármilyen, a lebontók közé tartozó gomba, 7. lebontók és élősködők, 8. nedves környezet, jó oxigénellátottság, 9. cellulózt és lignint, 10. a gombasejtek környezetében, az oda leadott fehérjék, enzimek segítségével, 11. fehér, barna és lágy korhadás, 12. sérülési, sebzési felületeken, 13. gyantát és gombaölő anyagokat termelnek, 14. élesztőgomba, 15. fejespenész, 16. kefírgomba

7. Feladat

1. telepes, 2. gombafonalak, 3. moszatok, 4. szimbiózis, 5. szén-dioxidot, 6. vizet, 7. szerves anyagokat, 8. oxigént, 9. autotróf, 10. gombák, 11. növények, 12. leváló teleprészekkel, 13. a levegő kén-dioxid-tartalmára, ha nő a kén-dioxid-tartalom, akkor eltűnnek az adott élőhelyről, 14. mindkét környezeti tényezőre tág tűrésűek, 15. sivatagok, tundrák, pionírtársulások

8. Feladat

1. B, 2. A, 3. D, 4. B, 5. C, 6. B, 7. B, 8. A, 9. C, 10. B

9. Feladat

1. A, 2. B, 3. C, 4. C, 5. A, 6. összetett szénhidrát, 7. olyan rendszer, amelyben a diszpergált részecskék mérete 1 és 500 nm közé esik, 8. kolloid rendszer, kocsonya, megszilárdult szól, 9. agar-agar, carrageen, aceton, 10. kálium-klorid, 11. I, 12. H, 13. I, 14. I, 15. H, 16. I

10. Feladat

1. A spóra, B előtelep, C mohanövényke, D hímivarsejtek, E hímivarszerv, F női ivarszerv, G zigóta, H spóratermő tok, I toknyél, 2. H, 3. H, 4. I, 5. I

11. Feladat

1. C, 2. A, 3. E, 4. D, 5. B, 6. F, 7. a moháké kétszakaszos egyedfejlődéssé vált, a két nemzedék alaktanilag eltérő, 8. mert a két nemzedék együtt marad, egyetlen egyen két egyedfejlődési szakaszává válik

12. Feladat

• A növények és a gombák sejthártyáják sejtfal borítja, ennek anyaga a növényekben cellulóz (vagy hemicellilóz, pektin), a gombákban kitin, cellulóz vagy hemicellulóz. Az állati sejtnek nincs sejtfala.
• A növényi sejt tartalmazhat zöld színtestet, a gomba- és állato sejtben ilyen soha nincs
• A differenciálódott növényi sejtet központi üreg tölti ki, ezen kívül helyezkedik el a sejtplazma, benne a sejtszervecskék. A gomba- és állati sejtben ilyen nincs
• A növényi sejt növényi olajat és keményítőt raktároz, a gomba- és az állati sejt glikogént, esetleg zsírt
• Az alacsonyabb rendű növények testi sejtjei és szaporítósejtjei is haploidok, a harasztok és a náluk fejlettebb növények testi sejtjei diploidok, csak szaporítósejtjeik haploidok.
• Az állatok testi sejtjei diploidok, csak szaporítósejtjeik haploidok
• A gombák ebből a szempontból nem egységesek. Vannak csak haploid sejtű gombák, vannak haploid micéliumú, diploid spóratermőjű gombák, és vannak diploid sejtekből felépülő gombák
• A harasztoktól kezdve a növények szövetes, hajtásos szervezetek, a nyitvatermőktől kezdve nemcsak vegetatív, hanem reproduktív szerveik is vannak
• A magasabb rendű állatok szövetesek, vegetatív és reproduktív szerveik vannak
• A legfejlettebb gombák is csak a telepes, álszövetes szerveződésig jutottak el
• A növények ivaros és ivartalan szaporodása szabályosan váltogatja egymást. Az ivartalan haploid spórából kiinduló, és az ivarsejtek kialakulásáig tartó fejlődési szakaszukat ivaros nemzedéknek nevezzük. A zigótától a meiózisra képes spóraanyasejt kialakulásáig tartó szakasz a diploid, ivartalan nemzedék. Ez a kétszakaszos egyedfejlődés vagy nemzedékváltakozás
• A növények evolúciója során az ivaros szakasz egyre rövidebbé, az ivartalan szakasz egyre hosszabbá vált, a harasztoktól kezdve a növény maga az ivartalan nemzedék része
• A gombák ivartalan szaporodása spórával, leváló teleprészekkel, konídiumokkal történik, meiózissal egyeseknél a spórák, másoknál az ivarsejtek jönnek látra. Ivaros szaporodásuk az ivarsejtek egyesülésével vagy az ivarsejtekből kifejelődő hifák összeolvadásával történik.
• A haploidonta gombák ivaros szaporodása három fázisban zajlik. Életciklusuk nagy részéban haploidok. Két egymásnak megfelelő haploid hifa összeolvadásával azonban olyan hifák alakulnak ki rajtuk, amelyekben a sejtmagok nem, csak a sejttest egyesült, a sejtek kétmagvúak. Röviddel a spóratartó kialakulása előtt egyesülnek a sejtmagok is, majd ezekből a diplóid sejtekből meiózissal keletkeznek a spórák. Így náluk nagyon rövid a diploid szakasz
• Az állatokra elsősorban ivaros szaporodás jellemző, csak az ivarsejtek alakulnak ki meiózissal
• Az állatok egyedfejlődésében két nagy életszakaszt különítünk el. Az embrionális fejlődési szakasz a zigótától addig tart, amíg az életképes egyed ki nem kel a peteburokból vagy meg nem születik.
• Az ezt követő posztembrionális szakasz lehet közvetlen, ha a fejlődési változások folyamatosan követik egymást a kifejlett felnőtt egyed megjelenéséig, illetve átalakulással történő, ha a teljes kifejlődéshez lárvaalakokon keresztül vezet az út.

13. Feladat

• A kétszakaszos fejlődés során az ivaros és ivartalan szaporodás szabályosan váltogatja egymást
• Az ivartalan szaporodás egy haploid ivartalan szaporítósejt, a spóra segítságável valósul meg. Ezt mutatja az egyes szám az ábrán.
• A spóra lehullik a földre, majd mitózisokkal fonalas előtelep jön létre, mely egyre inkább elágazik. Sejtjei haploidok. Ezt jelöli az ábrán a 2. szám.
• Az előtelepből további mitózisokkal kifejlődik maga a mohanövényke. Sejtjei haploidok. (3. szám)
• A mohanövényke csúcsán idővel kialakul a hím vagy női ivarszerv (4.), benne az adott ivarsejttel. Haploidok.
• A spóra kiszabadulásától az idáig tartó események a haploid, ivaros nemzedék jellemzői. A növényke életének nagyobbik részét ez teszi ki
• A párnába tömörülés előnye, hogy egy szomszédos egyed hím ivarszervéből egy vízcsepp segítségével a két ostoros hímivarsejt eljuthat a női ivarszer petesejtjéig és egyesülésükkel kialakul a diploid zigóta
• A folyamatot pozitív kemotaxis segíti
• A zigóta mitózisával kifejlődik a diploid sejtekből álló spóratartó, mely nyélből, tokból, tokfedélből és süvegből áll (5.)
• A spóratokokban a diploid spóraanyasejtek meiózisával négy-négy haploid spóra keletkezik, melyek a spórafedél felnyílásával kiszabadulhatnak. A zigótától a spóraanyasejtek osztódásáig tartó életszakaszt diploid, ivartalan nemzedéknek nevezzük. A spóra kiszabadulásával újrakezdődik a folyamat
• A moha telepes, álszövetes növény
• Igazi szervei ezért nincsenek, teste gyökérszerű, szárszerű, levélszerű részekből áll
• Nem rendelkezik ozmoregulációval, gyökérszerű része vízfelszívásra nem alkalmas, ezért teljes testfelületén keresztül veszi fel a vizet, és a vízleadás mérséklésére az egyedek párnába tömörülnek
• A vízfelvétel hatékonyságát rendszerint egy sejtsor vastagságú, nagyfelületű levélkék, illetve a cellulóz sejtfal módosításával (hemicellulóz) éri el
• Néhány faj sepiális víztartó sejtekben tárolja a gyorsan felvett vizet, a legtöbb faj azonban gyorsan le is adja a környezetbe a vizet (változó vízállapotúak), akár kiszáradásra is képesek
• Nagyon ellenállók, igénytelenek, ezért sok köztük a kozmopolita és a szélsőséges életterekben pionír szervezet
• Víztartó szerepük miatt védik a talajt az eróziótól, csökkentik a lefolyást az avarszintban, mikroklímát alakítanak ki, amivel sok élőlény életfeltételeit teremtik meg, állatok számára táplálékul szolgálnak, gyorsan regenerálódnak, talaj- és klímajelzők, egyes fajok nehézfémet jeleznek

13-20. Feladat

Többsejtűség – megoldásokHerunterladen