3.3.3. Teleptest és álszövet

A témakörhöz tartozó feladatokat és számításokat itt találod.

Teleptestes élőlények: moszatok

  • Teleptestes szerveződés
    • Zöldmoszatok
      • Édesvizekben, kb. 30 méteres vízmélységig
      • Szárazföldi alga (köveken, fákon, talajon)
      • Szimbiózis (gombák, állatok)
      • Kőszén, grafit, antracit, kőolaj létrehozása
      • Nagy fényigény
    • Barnamoszatok:
      • Színük barnás-zöld, barna
      • Színtestek: fukoxantin
      • Soksejtű telepeik bonyolult felépítésűek
      • 300-400m-es gyökérszerű, szárszerű, levélszerű képződményeket viselő óriások
      • Sokban hasonlítanak a hajtásos növényekhez
      • Teleptestük a moszatok között a legfejlettebb, de a szövetes szerveződést nem érik el
      • Főleg tengeri fajok (mérsékelt és hideg tengerek)
      • Gyakorlati hasznuk
        • Tengeri állatok búvóhelye
        • Vitamin- és jódtartalom (kiegészítő takarmány)
        • Lakosság is fogyasztja
      • Közepes fényigény
    • Vörösmoszatok:
      • Színanyaga: fikoeritrin
      • Trópusi tengerek part menti mélyebb részein, 200 m-ig
      • Ott élnek, ahol már más moszat alig található: a mélyebbre jutó gyengébb fényt is tudják hasznosítani
      • Kis fényigény
    • A moszatok jelentősége:
      • Fotoszintézis
        • A vízi tápláléklánc alapja
        • A teljes termelt oxigén felét állítják elő
      • Indikátor-szervezetek, jelzik a vizek szennyeződését
      • Víztisztítás, vizek öntisztulása
      • Emberi táplálék, állati takarmány
      • Gyógyszeripar, kozmetikai ipar
      • Üledékképződés, kőszén, kőolaj alapanyagai

Csoportosítás

Teleptestes élőlények: gombák

  • Kalapos gombák
      • A többsejtű gombák telepes (álszövetes) szerveződésűek, a sejtek kevéssé specializáltak
      • Teste két részre osztható:
        • Tenyésztest (talajban, fában)
          • Az önfenntartás szerve
        • Termőtest (spórákat termel)

A gombák részei

  • A szaporítás szerve, a szaporító hifákat tartalmazza a spórákkal
    • Alakja:
      • Kéregszerű
      • Kocsonyás
      • Tönkre, kalapra tagolódó
        • A fejlődő termőtestet kezdetben egy hártya burkolja, amely szétszakad->
          • A kalapon pikkelyek
          • A tönkön gallér
          • A tönk alján bocskor
        • A kalap alsó részén spóraképző hifák, termőréteg
          • Lemezes (csiperkék)
          • Csöves, szivacsos (vargányák)
      • Gumószerű
    • Virágos növények gyökereivel mikorrhizás kapcsolatban
    • Szaprofitonok cellulózbontó képességgel, ritkán élősködők
    • Korhadékbontók micéliuma sugarasan több méterre elterjedhet a talajban
      • Boszorkánygyűrű, a felszínre törő termőtestek kör alakban mutatkoznak meg
Ehető és mérges gombák - Ezermester 2019/7

Megmérgeznéd a családot?

  • A halálosan mérgező gyilkos galóca azonosítására szolgáló bélyegek
    • Közepesen nagy termetű, tönkjén lelógó gallér, jól fejlett bocskor van
    • Lemezei fehérek
    • Húsa fehér, nem változik
    • Kalap zöld vagy barnászöld
    • Fiatalabb példányait könnyű összetéveszteni az erdőszéli csiperkével (csiperke: rózsaszínűből megfeketedő lemezek, nincs bocskor)
    • Mérgezés tünetei
      • Méreganyaga: amatoxin, fallotoxin
        • Az amatocin 0,24 mg-ja halálos, egy példány 5-6 ember halálát is okozhatja
        • A májat, vesét, agyat támadja meg
      • A gombafogyasztás után hosszú ideig nincs tünet, lappangási idő 12 óra
      • Hányás, hasmenés (csillapíthatatlan), széklet vizenyős, nyálkás
        • Több liter folyadékvesztés
      • Kiszáradás, keringés összeomlik
      • Halál
      • VAGY látszólagos javulás, majd májpusztulással járó hepatikus kóma

Szövegkiegészítés

  • Gombák fogyasztása
    • Halálosan veszélyes gombák: gyilkos galóca, fehér gyilkos galóca
    • Életveszélyes gombák: parlagi tölcsérgomba, rozsdás őzlábgomba, vörhenyes őzlábgomba, téglavörös susulyka, kerti susulyka, párducgalóca, légyölő galóca, nagy döggomba, redős papsapkagomba, mérges pókhálósgomba
    • Mérges gombák: sárga kénvirággomba, viaszfehér tölcsérgomba, párducpereszke, világító tölcsérgomba, farkastinóru, sátántinóru
  • Gombaszedés- és tárolás szabályai
    • Csak olyan gombát szabad elfogyasztani, amiről gombaszakértő megállapította, hogy ehető
    • Házalótól ne vegyünk gombát
    • Mindenkinek fel kell ismernie a gyilkos galócát
    • Piacon csak engedéllyel rendelkező árustól, engedélyezett tételből vásároljunk vadon termett gombát
    • Ne higgyünk gombafogyasztással kapcsolatos babonáknak
    • Csak friss, egészséges termőtestek alkalmasak fogyasztásra
    • Ne fogyasszunk nyersen gombát
    • Ne fogyasszunk sokat, mert kitintartalmú sejtfala miatt nehezen emészthető
    • Mérgezés gyanúja esetén forduljunk orvoshoz
    • Gombák (lágyhúsúak) nyersen gyorsan romlanak
      • Gyors szállítás, a szedés napján feldolgozni
    • Szellős, hűvös helyen, hűtőszekrényben néhány óráig / napig tárolható
    • Tárolás: nedvszívó papíron, lazán, egy rétegben szétteríteni
      • Szabadban: lefedetlenül
      • Hűtőben: vékony, nedvszívó papírral lefedve -> a párolgás folytán kicsapódó víz ne folyjon a gombára
    • Gyorsfagyasztás (tartósítás)
  • Gombák ökológiai jelentősége
    • Életmód:
      • Vízhez kötött (tápanyagok, szaporodás)
    • Szaprofitonok, korhadékbontók (savas talajokban az elhalt szervezetekből származó szerves anyagokkal táplálkoznak)
      • Bomlás lehet
        • Korhadás (aerob körülmények között)
        • Rothadás (anaerob körülmények között)
    • Szimbióták
      • Mikorrhiza (fejlettebb növényeknél): a gombafonalak a gyökérbe hatolva segítik a növények tápanyag felvételét
        • a gomba a növénytől kész szerves anyagot kap
      • zuzmók felépítése (kék vagy zöldalgákkal együtt)
    • Paraziták
      • A gazdaszervezettől vonják el a szerves anyagokat
      • Pl. peronoszpóra, rovarpenészek, candida gombák, az emberi bőrben élősködő fonalas gombák

Teleptestes élőlények: mohák

A mohák felépítése

  • Mohák
      • Szárazföldi növények, de szaporodásuk vízhez kötött
        • Zöldmoszatokból fejlődtek ki
        • Fejlődésük megrekedt, evolúció zsákutcája
      • Teleptestes szerveződésűek, nincs szövetes szerveződési formájuk
        • Testszerű mohatelep
        • Tagoltsága a magasabb rendű növényekére emlékeztet
        • Különböző alakú és működésű sejtekből épül fel
        • Valódi szöveteket nem tartalmaz
      • Felépítése
        • Gyökerecske: gyökérszerű fonalak
        • Levelecske: fotoszintetizáló levelek
        • Száracska: szárszerű képlet
        • Spóratartó, spórák
      • Víz- és ásványianyag-felvétel az egész testfelületükön keresztül
        • A szárban található kezdetleges vízszállító sejtek továbbítják
        • Levélkék: egyetlen sejtréteg
      • Szaporodás
        • Vegetatív úton: feldarabolódás (száraz állapotban könnyen törik, morzsolódik, minden töredékből új növény fejlődhet)
        • Kétszakaszos fejlődés, nemzedékváltakozás:
          • Ivarosan ivarsejtekkel
            • Haploid spóra
            • Mitózissal fonalas előtelep keletkezik
            • Mitózissal haploid mohanövényke fejlődik
            • „ivarszervek“ megjelennek
            • Kétostoros hímivarsejtek vízcseppben a női ivarszervekhez úsznak, megtermékenyítik a petesejtet
              • ELENGEDHETETLEN A VÍZ!
          • Ivartalanul spórákkal
            • Diploid zigóta
            • Mitózissal kifejlődik a diploid ivartalan nemzedék -> egy nyélen függő spóratartó tok
            • Meiózisban keletkeznek haploid spórák
          • A haploid ivaros életszakasz fejlettebb a diploid ivartalan szakasznál
  • Életmód, előfordulás, ökológiai jelentőség
    • Elterjedt, mindenhol megtalálhatók
    • Légszáraz állapotban akár hetekig, hónapokig, egyes fajok évekig megtartják életképességüket
      • Plazmájuk besűrűsödik, életfolyamataik lelassulnak
    • Vízmegtartó képessége kicsi -> változó vízállapotú növények
      • Ellensúlyozás: szorosan, tömött párnácskákban nőnek
    • A hirtelen lehulló nagy mennyiségű csapadékot megkötik és fokozatosan juttatják vissza a környezetbe
      • Gátolják a talajeróziót, kiegyenlített nedvességviszonyokat biztosítanak
    • Termétalaj kialakítása, pionír élőlények
    • Indikátor fajok (levegőszennyezettség)
      • Nehézfém-ionokat szelektíven megkötik és felhalmozzák, pl. réz, nikkel
    • Mohák testfelépítése és társulásokban elfoglalt helyének összefüggése

Mohák és zuzmók összehasonlítása

Teleptestes élőlények: szivacsok

Felépítése

  • Szivacsok (sejtek funkciói)
    • Álszövetes állatok alországa:
      • Szöveteik nincsenek, a sejtek megőrizték önállóságukat, kevéssé specializáltak -> álszövet
      • Egyetlen törzs, a szivacsok
    • A legősibb többsejtű állatok, 580 millió év
    • Előfordulás: tengeri (98%)
      • Sekélyebb part menti vizek
      • Felülethez tapadnak
    • Szerveződés: eukarióta, többsejtű, álszövetes, telepes állatok
    • Méret: egyedek nem nagyok, telepek elérhetik a méteres nagyságrendet is
    • Alak, felépítés:
      • Kehely (telepek változatos alakúak)
      • Vékony testfal
        • Külső réteg: lapos fedősejtek, védelem
        • Belső réteg: galléros ostoros sejtek
          • Vízáramot keltve biztosítják a víz kicserélődését
          • Felveszik a táplálékot és megkezdik annak emésztését
        • Középső réteg: kocsonyás lemez, többféle sejttípus
          • Vándorsejtek: állábas mozgás, táplálék emésztése, szállítása
          • Váztűképző sejtek: vázelemeket állítják elő, anyaga szerint 3 fajta:
            • Kovaszivacsok (szilícium-dioxid)
            • Mészszivacsok (kalcium-karbonát)
            • Szaruszivacsok (spongin, jódtartalmú fehérje)
          • Őssejtek: regeneráció, ivartalan szaporodás
          • Ivarsejtek
          • Idegsejtek: mechanikai, fényingerekre a kivezető nyílás átmérőjét változtatják
        • Űrbél, üreg
      • Bevezető nyílások: a testfalon lévő pórusok, víz ezeken keresztül jut be az űrbélbe
      • Kivezető nyílás: a beáramlott víz itt távozik, nagyobb nyílás

Szövegkiegészítés

  • Életműködések:
      • Táplálkozás: egysejtűek, baktériumok, szerves törmelék
        • A galléros ostoros sejtek veszik fel
        • A táplálék beleragad a sejteket borító nyálkarétegbe, bekebelezés
        • Sejten belüli emésztés
        • Félig megemésztett tápanyag à vándorsejtek, befejezik az emésztést
      • Légzés: nincs légzőszerv
        • Az oxigént a vízből veszik fel egész testfelületükön keresztül diffúzióval
      • Keringés, anyagszállítás: nincs keringési rendszer, anyagszállítás -> vándorsejtek
      • Kiválasztás: a salakanyagok eltávolítását a vándorsejtek és a galléros ostoros sejtek látják el
      • Mozgás: nem képes helyzet/helyváltoztató mozgásra
      • Szaporodás:
        • Ivartalan: bimbózás, sarjadzás
          • A test valamelyik pontján az ott levő őssejtekből kiindulva egy új szivacssarj keletkezik -> telepképződés
        • Ivaros
          • Az őssejtekből meiózissal ivarsejtek keletkeznek, melyek egyesülésével új egyed jön létre
          • Lehetnek váltivarúak vagy hímnősek
          • A hímivarsejtek nagy mennyiségben keletkeznek, vízárammal egy petesejtet tartalmazó egyed testének belsejébe kerülnek àmegtermékenyítés
          • Zigóta -> csillós lárva (hólyagszerű), elhagyja az anyaállatot, néhány napig sodródik, majd megtapad -> új egyed
  • Származás: ősi galléros-ostoros sejtekből származnak
    • 550-580 millió éve
      • Evolúciós zsákutca
      • Jelentőség
        • Természetes vizek öntisztulási folyamatai
        • A vizet átszűrik
        • Szaruszivacsok: jódtartalma miatt régen ételhez keverték, tisztálkodás
      • Rendszer: 5000 szivacsfaj
        • Rendszerezés a váztűk anyaga és szimmetriája alapján
        • Hazánkban: tavi szivacs

Teleptestes élőlények: zuzmók

  • Zuzmók
    • Moszatok és tömlős gombák szimbiózisa
      • -> új szervezetek jönnek létre
      • Telepes szerveződés
      • Alakját és védelmét a gombák határozzák meg
        • Kéregszerű
        • Bokros
        • Szakállszerű
        • Leveles
      • Színe: szürkészöld, fehér, sárga, piros, barna fekete
      • A telep szerkezete
        • Felül és alul gombafonalak: védőréteg
        • A kettő között laza fonalszövedék, hézagokban algasejtek
        • Alsó gombakéregből gyökérszerű hifák: rögzítés

Szövegkiegészítés

  • Szimbiózis lényege:
    • Az algasejtek szerves anyagokkal látják el a gombát
    • A gombák vizet, oldott tápsókat, széndioxidot adnak, a gombák védik a moszatsejteket
    • Igénytelen, ellenálló élőlények
    • Zuzmósavakat termelnek: kimarják a keményebb kőzeteket is, s feloldva tápanyagforrás lehet az algák számára
      • Mérgező vegyület (védelem az állatok, csigák ellen)
      • Antibakteriális hatású (antibiotikum)
    • Talajképződés (a sziklákon, homokon elsőként megjelenő pionír élőlények)
      • Táplálék: feloldott szikla, levegő pora, páratartalma
      • Mállasztják a kőzetet
      • A vizet egész testfelületükön szívják fel
      • Évente alig egy cm-t nőnek
    • Indikátor élőlény:
      • Érzékenyek a levegő SO2-tartalmára és a talaj szennyezettségére
      • Egy terület légszennyeződésének mértékét zuzmótérkép elkészítésével vizsgálhatjuk

Zuzmó vagy gomba?

  • Kézinagyítóval, mikroszkóppal lombosmohák, zuzmók vizsgálata

Hinterlasse einen Kommentar

Erstelle eine Website wie diese mit WordPress.com
Jetzt starten