Feladatok
1. Feladat: A fénymikroszkóp
1. Ki készített elsőként – biológiai vizsgálatokra is alkalmazott – fénymikroszkópot?
A. Louis Pasteur
B. Robert Koch
C. Marcello Malpighi
D. Antony Leeuwenhoek
E. Alexander Flemming
2. Mi a különbség a fénymikroszkóp felbontóképessége és nagyítása között?
3. Hogyan számíthatod ki a vizsgálatod közben a fénymikroszkóp nagyításának mértékét?
FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény, 21.o.
2. Feladat: A vírusok, a prokarióták és az egysejtű eukarióták felépítése
1. Mi a bakteriofág?
A. eukarióte egysejtűeket elpusztító vírus
B. prokarióta egysejtűek vírusa
C. baktériumsejtek vírusa
D. vírusokat elpusztító baktérium
E. eukarióta egysejtűek megfertőzésére képes baktérium
2. Hogyan szaporodnak a baktériumok?
A. kizárólag ivartalan úton
B. szabályos mitózissal
C. szabályos meiózissal
D. bimbózással
E. hasadással
3. Mi a baktériumspóra?
A. ivartalan úton keletkező szaporító sejt
B. ivaros úton keletkező szaporító sejt
C. kedvezőtlen körülmények között a baktériumsejtből keletkező ellenálló képződmény
D. kedvező körülmények között végbemenő baktériumsejt-osztódás végeredménye
E. baktériumsejtbe jutott még inaktív vírus
Négyféle Asszociáció
A. csak vírusokra igaz
B. csak prokariótákra igaz
C. mindkét csoportra igaz
D. egyik csoportra sem igaz
4. emberi kórokozók is vannak közöttük
5. örökítőanyaguk RNS vagy DNS
6. ismertek cellulóz sejtfallal rendelkező képviselői is
7. elkülönült sejtmagjuk van
8. sejthártyájuk van
9. kivétel nélkül autotrófok
10. Örökítőanyaguk csak DNS lehet
11. közéjük tartoznak az ősi ostorosok
12. örökítőanyaguk van, de azt értelmező fehérjerendszereik nincsenek
13. önálló anyagcseréjük van
14. felépítésükben fehérjék is részt vesznek
15. nincs sejtplazmájuk
A. csak az ostorosokra és az állábbal mozgó egysejtűekre igaz
B. csak a csillósokra igaz
C. mindkét csoportra igaz
D: egyik csoportra sem igaz
16. eukarióta egysejtűek
17. egyes típusaik állábakkal képesek mozogni
18. kizárólag autotróf anyagcseréjűek
19. sejtmagjaik száma több, ezek méretükben és működésükben eltérőek
20. kizárólag heterotróf anyagcseréjűek
21. egyeseknek közülük sejtfala van
22. általában egy sejtmagjuk van, ha több van, azok is egyforma méretűek és működésűek
23. egysejtű szervezetek
24. sejtalakjuk állandó
25. sejthalmazosak vagy telepes szerveződésűek
26. számos képviselőjük jellemző mozgásszerve a csilló
27. számos képviselőjüknek külső meszes váza van
FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény, 21-22.o.
3. Feladat: A vírusok, a prokarióták és az egysejtű eukarióták kórokozása
A. Vírus okozta megbetegedés
B. baktérium okozta megbetegedés
C. eukarióta egysejtű okozta megbetegedés
1. kolera, 2. TBC, 3. influenza, 4. bárányhimlő, 5. pestis, 6. amőbás vérhas, 7. malária, 8. járványos gyermekbénulás, 9. lépfene, 10. trichomonaszos hüvelygyulladás, 11. fertőző májgyulladás, 12. típusos tüdőgyulladás, 13. veszettség, 14. AIDS, 15. lepra, 16. tetanusz, 17. tífusz
FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény, 22-23.o.
4. Feladat: A kékbaktériumok
Sorolj fel három olyan jellemzőjét a kékbaktériumoknak, amely megmagyarázza, hogy miért sorolták korábban a növényvilágba őket!
FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény, 23.o.
5. Feladat: Tudománytörténet
1. 1822-1895. Híres kísérletével egyértelműen bebizonyította, hogy élő anyag csak élő anyagból keletkezhet és nevéhez fűződik a sterilitási eljárások tökéletesítése is.
2. 1845-1916. A bekebelezés (fagocitózis) első leírója.
3. 1843-1910. Német orvos, a modern bakteriológia megteremtőjének tekinthető, számos, baktériumok által okozott megbetegedéssel kapcsolatos tudnivalót feltárt.
4. 1881-1955. Angol bakteriológus, felismerte a penicillin és más antibiotikumok baktériumölő hatását.
5. 1632-1723. A baktériumok első leírója. Holland posztókereskedő volt.
6. 1864-1920. Orosz biológus, ő mutatta ki először a vírusokat, mint a dohánylevél mozaikosodásának kórokozóját.
7. Kr. E. 384-322. Görög filozófus és természetkutató. Az első rendszerezők egyike.
FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény, 23.o.
6. Feladat: A prokarióták
A baktériumok alakja lehet gömb vagy pálcika, a pálcika forma azonban meggörbülhet vagy spirálisan felcsavarodhat. Magányosak vagy kisebb-nagyobb, különböző formájú csoportokban együtt maradnak. A baktériumsejt egyszerű felépítésű. Kívülről (1) határolja, ennek anyaga szénhidrát tartalmú fehérje. Egy részüket még további külső réteg, egy kocsonyás burok, (2) is borítja. A sejtfalat az alatta lévő (3) termeli. A sejt alapállományát a sejtplazma képezi, ebben sejtszervecskék nincsenek. Ebben zajlanak az anyagcsere-folyamatok, és itt található az örökítőanyaguk is, amely egyetlen DNS-lánc, a baktériumkromoszóma. Kedvezőtlen körülmények között a baktériumok többsége (4) képez. Ekkor a sejtplazma elveszti víztartalmának nagy részét, és kis térfogatba húzódik vissza. Ebben az állapotban inaktív, mert az (5) nagyon lelassulnak, ellenálló képessége viszont megnő. A mérések szerint a lépfene-baktérium spórája például a 130°C-ot is tartósan kibírja. Ha az életkörülmények ismét kedvezőre fordulnak, visszaalakul (6) baktériumsejtté. A baktériumok egy részének jellemző mozgásszervei a (7). Számuk változó, lehet egy, de lehet nagyon sok is belőlük.
Szaporodásuk gyors osztódás, más néven (8). A folyamat kedvező körülmények között akár 20-3 percenként is megismétlődhet, ezért a baktériumok rendkívül gyorsan el tudnak szaporodni.
A környezetünkben mindenütt élnek baktériumok. Nagy számban fordulnak elő a levegőben, szerves anyagokkal szennyezett vizekben, a talajban. Anyagcseréjük autotróf és heterotróf egyaránt lehet. Az autotróf baktériumok energiaforrásuk szerint lehetnek fototrófok, ebben az esetben a testanyagaik felépítéséhez szükséges energiát a (9) sugárzó energiájából nyerik. A másik csoportjuk (10), ezek környezetük különböző szervetlen vegyületeit alakítják át, és az átalakítás során keletkező kémiai energiát hasznosítják. A bioszféra szempontjából közülük a talajban élő (11) baktériumok nagyjelentőségűek. A szerves anyagok bomlása során keletkező ammóniát ugyanis előbb (12)-, majd (13)-ionokká oxidálják, és ezzel a növények számára a talaj felvehető nitrogéntartalmát növelik.
„A legtöbb ember, ha a baktériumokról hall, ellenségre gondol, pedig többségükben sokkal inkább barátok, amelyek nélkül az élet elképzelhetetlen volna, és ha valamilyen okból elpusztulnának, ez a fejlettebb földi élet megszűnését vonná maga után.” (Lovas Béla: Mikroszkóp, mikrokozmosz)
14. Igazold Lovas Béla fenti állítását két példával!
Igaz-Hamis állítások
15. A kékbaktériumok színanyagai közül a vörös és kék színűek dominálnak.
16. A prokarióták között autotróf és heterotróf szervezetek egyaránt vannak.
17. A nitrifikáló baktériumok az ammóniát előbb nitritekké, majd nitrátokká redukálják.
18. A nitrifikáló baktériumok anaerob szervezetek.
19. A denitrifikáló baktériumok működésének eredményeképpen a talaj nitrogéntartalma csökken.
20. A nitrogéngyűjtő baktériumok autotróf prokarióták.
21. Egyes lebontó baktériumok anyagcsere-végterméke metán.
22. Nevezd meg az ábrán látható baktériumokat!
A baktériumok egy része időnként konjugációval frissíti fel az örökítőanyagát. Számos osztódást követően két egyed egymás közelébe kerül, és köztük plazmahíd alakul ki. Ezen keresztül maganyag vagy DNS-darabkát tartalmazó úgynevezett episzóma jut át az egyik baktériumsejtből a másikba. Az adókat hím, a befogadókat pedig női jellegűnek tekintjük. Majd a konjugált egyedek közötti plazmahíd megszűnik, eltávolodnak egymástól és 20-30 perc után újra osztódnak.
23. Miért nem tekinthető ivaros szaporodásnak, csak ivaros folyamatnak a konjugáció?
24. Mi történik a konjugáció során?
25. Mi az episzóma?
26. Mitől függ, hogy a konjugáció során egy baktériumsejtet női vagy hím jellegűnek tekintünk?
27. Mi a konjugáció jelentősége?
FORRÁS: Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény, 24-26.o.
7. Feladat: Kórokozó szervezetek
A felsoroltak közül válogassa ki az emberi kórokozókat, majd sorolja őket a számokkal jelölt rendszertani csoportokba! Nevezze meg a rendszertani csoportokat is! Segítségül két csoport betűjelét beírtuk az ábrába.
A. influenza kórokozója
B. bárányhimlő kórokozója
C. kanyaró kórokozója
D. tejsavbaktériumok
E. veszettség kórokozója
F. nitrogéngyűjtő baktériumok
G. HIV
H. vérhas kórokozója
I. vérmérgezés kórokozója
J. pestis kórokozója
K. kolera kóokozója
L. hepatitisz kórokozója
M. járványos gyermekbénulás kórokozója
FORRÁS: Kropog-Mándics-Molnár-Sz. Heszlényi: Biológia feladatgyűjtemény, 13.o.
8. Feladat: A baktériumok és a vírusok
1. A baktériumok prokarióták, mert:
A. sejtplazmájukat vékony hártya borítja
B. örökítő anyaguk a sejtplazmában található
C. sejthártyájukat kívülről sejtfal burkolja
D. sejtfaluk főleg fehérjét és szénhidrátot tartalmaz
E. a sejt kettéosztódásával szaporodnak
2. A vírusok lehetnek:
A. kemoszintetizálók
B. együttélők
C. fotoszintetizálók
D. élősködők
3. A baktériumok lehetnek:
A. termelők
B. élősködők
C. lebontók
D. fogyasztók
4. Nevezze meg az ábrán betűkkel jelölt sejtalkotókat!
5. Melyik az a sejtalkotó, amely elsősorban a kórokozó baktériumokra jellemző? Mi a szerepe?
6. Írjon egy-egy példát a hétköznapi életben hasznos baktériumokra a megadott szempontoknak megfelelően:
A. szimbionta baktérium növényekben
B. szimbionta baktérium emberekben
C. heterotróf baktériumok
7. Mi volt az alapvető jelentőségük az ősi kékbaktériumoknak az élővilág evolúciójában? Válaszát indokolja is!
8. Nevezze meg a vírusok alapvető alkotórészeit!
9. Legalább három tulajdonsággal támassza alá, hogy miért nem tekinthetők a vírusok élőlényeknek!
János influenzás. Elmegy az orvoshoz, hogy valamilyen antibiotikumot kérjen, mert szeretne minél előbb meggyógyulni. Az orvos válaszol János felvetésére, és döntését röviden indokolja is.
10. Véleménye szerint mit válaszol János kérésére az orvos?
FORRÁS: Kropog-Mándics-Molnár-Sz. Heszlényi: Biológia feladatgyűjtemény, 14-15.o.
9-12. Feladat: Emelt érettségi feladatok
13. Feladat: A baktériumok genetikai változatossága (Esszéfeladat)
A baktériumokat aszexuális lényeknek tartják.
1. Miért illesztették rájuk ezt a jelzőt?
2. Mutassa be a baktériumok örökítőanyagát!
3. Magyarázza meg, hogy a korai ősbaktériumból milyen folyamatok során jöhettek létre a mai, nagyon változatos életmódot folytató baktériumok!
4. Hozzon példát az egyes életmódtípusokra!
FORRÁS: Sebőkné Orosz Katalin: Biológia érettségi, esszé típusú feladatok, 62-64.o.
Megoldások
1. Feladat
1. D, 2. A felbontóképesség a részletek tanulmányozhatóságát fejezi ki. A pontokból összetett kép két mekkora pontját látom már önálló két pontnak és nem egy nagynak. A nagyítás az egy pont méretét adja meg. 3. Az objektív nagyítását össze kell szorozni az okulár nagyításának értékével.
2. Feladat
1. C, 2. E, 3. C, 4. C, 5. A, 6. B, 7. D, 8. B, 9. D, 10. B, 11. D, 12. A, 13. B, 14. C, 15. A, 16. C, 17. A, 18. D, 19. B, 20. B, 21. D, 22. A, 23. C, 24. B, 25. D, 26. B, 27. A
3. Feladat
1. B, 2. B, 3. , 4. A, 5. B, 6. C, 7. C, 8. A, 9. B, 10. C, 11. A, 12. B, 13. A, 14. A, 15. B, 16. B, 17. B
4. Feladat
1. cellulóz sejtfal, fotoszintetikus pigmentek, vízbontással járó fotoszintézis
5. Feladat
1. Louis Pasteur, 2. Ilja Iljics Mecsnyikov, 3. Robert Koch, 4. Alexander Fleming, 5. Antony van Leeuwenhoek, 6. Dimitrij Joszifovics Ivanovszkij, 7. Arisztotelész
6. Feladat
1. sejtfal, 2. tok, 3. sejthártya, 4. spórát, 5. anyagcsere-folyamatok, 6. aktív, 7. csillók, 8. hasadás, 9. napfény, 10. kemotróf, 11. nitrifikáló, 12. nitrit, 13. nitrát, 14. szervesanyag-lebontás, tejtermékek előállítása, vitaminok termeltetése, bélflóra, stb. 15. I, 16. I, 17. H, 18. H, 19. I, 20. H, 21. I, 22. A kokkusz, B vibrió, C bacillusz, D spirillum, 23. mert nem jár egyedszám-növekedéssel, 24. örökítőanyag egy része egy plazmahídon át egyik sejtből a másikba kerül, 25. a plazmában lévő DNS-darabka, 26. hogy örökítőanyagot kapja vagy adja, 27. az örökítőanyag felfrissülése
7. Feladat
1. Vírusok: A, B, C, G, L, M
2. Baktériumok: H, I, K
3. Nem kórokozók: D, F
8. Feladat
1. B, 2. D, 3. A, B, C, 4. A- tok, B – sejtfal, C – sejthártyam D- sejtplazma, E – maganyag, F – csilló, 5. tok; ellenállóvá teszi a baktériumot a gazdaszervezet védekező rendszerével szemben, 6. A- nitrogéngyűjtő baktériumok a növények gyökérgümőiben, B – közönséges bélbaktérium az ember vastagbelében, C – talajlakó lebontó baktériumok / tejsavbaktériumok, 7. fotoszintézisükkel oxigént juttattak a légkörbe, ezzel lehetővé tették a sejtlégzés / hatékony energiafelszabadítás kialakulását / megkezdék a légkör oxigéntartalmának kialakítását, 8. fehérjeburok és örökítőanyag (RNS vagy DNS), 9. nem sejtes szerveződésűek; nem folytatnak anyagcserét; csak élő sejtekben képesek sokszorozódni, 10. ne szedjen antibiotikumot, mert azok vírusokra hatástalanok, csak a baktériumokat pusztítják el
9-12. Feladat
13. Feladat
- A baktériumok elsősorban kettéhasadással szaporodnak, ezért utódsejtjeik aoznos genetikai állománnyal rendelkeznek, a szülősejt klónjai, ezért aszexuálisak
- Akár 10-20 percenként képesek megduplázni a számukat, de ez genetikai változatosságot nem biztosít számukra
- A baktériumoknak nincs nemük, hím és női egyedet nem lehet köztük elkülöníteni
- Örökítőanyaguk mindig DNS? Mely egyszálú, gyűrű alakú (néha egyenes szálú)
- A DNS sejtplazmában helyezkedik el, nem határolja el attól maghártya (prokarióta)
- A nagy DNS-gyűrűn kívül találhatók bennük kicsi, néhány gént tartalmazó DNS-darabok, ún. plazmidok is, amelyek egy-egy tulajdonság meghatározásáért felelnek
- A plazmidok száma, típusa már genetikai változatosságot biztosít köztük
- A baktériumok többféle módon változtathatják meg a bennük lévő örökítőanyagot. A transzformáció során a környezetükből vesznek fel DNS-darabokat, és azok plazmidként tovább működnek bennük, új tulajdonsággal ruházva fel a baktériumot
- A transzdukció során a bakteriofág épít be idegen DNS-t a baktérium-kromoszómába, nem ritka, hogy a vírus és a baktérium szimbiózisra lép egymással, ilyenkor a baktériumkromoszóma másolásával a vírus-DNS is lemásolódik, fennmaradása tehát biztosított, a baktérium viszont az idegen génektől előnyösebb tulajdonságra tett szert
- Baktériumkonjugációval közvetlen sejtkapcsolat révén cserélik ki egymás között a plazmidokat
- A baktériumok evolúciójuk során azonban rekombinációval és mutációval változtatják meg jelentősen az őstől származó örökítőanyagot
- A természetes szelekció révén fennmaradtak azok az egyedek, amelyek az adott környezethez jobban tudtak adaptálódni, így több lépésben alakulhattak ki az ősi formából a mai baktériumok
- Az ősbaktérium anaerob, heterotróf szervezet volt, a mai baktériumok azonban zömmel aerob heterotróf életmódot folytatnak
- A mai baktériumok között van autotróf fotosizntetizáló életmódot folytató, amelyik szénforrásként szén-dioxidot, hidrogénforrásként vizet használ fel, energiáját a napfényből nyeri, pl. bíborkén baktérium
- Más autotróf baktériumok kemoszintézist végeznek, szervetlen anyag oxidálásából származó kémiai energiát, szénforrásként szén-dioxidot, hidrogénforrásként vizet vagy kénhidrogént használnak pl. nitritbaktériumok, nitrátbaktériumok
- A heterotróf szaprofita baktérium elhalt szervezetek szerves anyagából szerzi az energiát, szén- és hidrogénforrásnak is ezt használja, pl. a sokféle talajbaktérium vagy a víztisztításban szerepet játszó baktérium
- A heterotróf szimbionta baktériumokat a partnerszervezet látja el szerves anyaggal, mely energia-, szén- és hidrogénforrás számukra, pl. a növényevők tápcsatornájában élő cellulózbontó baktérium
- A heterotróf parazita baktériumok a gazdaszervezet egyes anyagait használják eneriga-, szén- és hidrogénforrásként, pl. a tuberkulózis okozója
- Az anaerob baktériumok egyik csoportja csak oxigénmentes környezetben képes anyagcserét folytatni, másik csoportja anaerob viszonyok között fermentációt végez, aerob viszonyok között biológiai oxidációt
Érettségi harmincévesen 