3.2.1. Baktériumok

A témakörhöz tartozó feladatokat és számításokat itt találod.

Prokarióták vs. eukarióták

  • A prokarióta és eukarióta sejt szerveződésének összehasonlítása
    • Prokarióták:
      • Sejtjükben nincs membránnal körülhatárolt sejtmag
      • Pro = előtti, karion = mag, kör
      • A törzsfejlődés során kb. 2,5 milliárd évre volt szükség, hogy a prokarióták kialakulását követően az első eukarióták megjelenjenek
      • Sztromatolitok: legrégibb ismert élőlényei
        • Kb 3,4 milliárd évesek
        • Réteges, párnaszerű üledékes kőzetek, amelyek egyes ősi kékbaktériumok sejtjei körüli mészkiválás eredményeképpen jöttek létre
      • Anaerob baktériumok (a földi légkör nem tartalmazott oxigént)
        • Kb. 2,5 milliárd évvel ezelőtt
        • Fotoszintetizáló anaerob baktériumok -> oxigénnel töltötték meg a légkört
      • Prokarióták: sejtes szerveződést mutató élőlények
        • Ősbaktériumok – archeák (élőlények 6. országa)
        • Valódi baktériumok (eubacteria)
    • Új besorolás: 3 domén
      • Ősbaktériumok
        • Talajban, természetes vizekben, szélsőséges körülmények között
        • Nagyon hideg, nagyon meleg, sós, savas, lúgos vizekben
        • Kérődzők bendőjében, termeszek emésztőcsatornájában
        • Besorolás
          • Termofil
          • Halofil
          • Metanogén
      • Eukarióták
      • Valódi baktériumok
        • Hagyományos értelemben vett baktériumok
        • A Föld minden élőhelyén megtalálhatóak
        • Méret: 1-10 mikrométer, fénymikroszkóppal néhány 100x-os nagyítás

Baktériumok alakja

  • Baktériumok alakja
    • Gömb (kokkusz)
    • Pálcika (bacillus)
    • Görbült pálca ->
      • Csavar (spirillum)
      • Félhold (vibrió)
      • Stb.

Bacis keresztrejtvény

Baktériumok felépítése

  • Baktérium felépítése
    • Sejtfal (biztosítja a sejt állandó alakját, véd)
      • Anyaga murein (szénhidrát + aminosavak)
      • Gram + (vastag murein réteg) és Gram – (összetett sejtfal, murein (vékony réteg) + lipopoliszacharid membrán)
  • Pl:
        • Gram +: lactococcus (tejsavanyodás, Ö. Streptococcus (tüdőgyulladás)
        • Gram -: escherichia coli, rhizobium
      • Penicillin-érzékenység: a penicillin a bakteriális sejtfal képzését gátolja
    • Spóra: kedvezőtlen körülmények között képzik
      • A plazma vizet veszít, összezsugorodik, újabb falat választ az örökítőanyag és egy kis plazma köré
      • Baktérium spórája: egy hőnek, sugárzásnak és roncsoló hatású kémiai anyagoknak ellenálló képződmény
    • Tok: nyálkás, kocsonyás anyag a sejtfalon kívül
      • Védelem az immunrendszerrel szemben
      • Tápanyag megkötése
      • Sejttársulás
      • Méreganyagokat tartalmazhat
    • Citoplazma membrán
      • Foszfolipid kettősréteg, lebonyolítja az anyagforgalmat
      • Igyekszik a sejt felületét növelni -> betűrődések a sejt belsejébe
        • Fotoszintetizáló baktériumoknál: színanyagok
        • Mezoszómák -> DNS megkettőződése, szétosztása
    • Citoplazma
      • A sejt alapállománya, sejtanyagcsere színtere
      • DNS állomány (egy vagy több gyűrűs DNS)
        • Baktérium kromoszóma
      • Plazmidok (kisebb DNS gyűrűk -> antibiotikum rezisztencia gének)
      • Riboszómák (fehérjeszintézis)
    • Csillók
      • Mozgás
      • Vékony, a sejt hosszát akár többszörösen is meghaladó hosszúságú, fehérjékből felépülő sejtfelszíni képződmények
      • Száma: egy és néhány száz között
    • Szaporodás
      • 20 percenként a kettő hatványainak sorozatában nő
      • Főleg hasadással, ivartalan szaporodás (nincs meiózis, mitózis, megtermékenyítés)
      • Ivaros folyamatok (más fajokból származó DNS-szakaszok felvétele, új tulajdonságok)
        • Transzformáció (környezetből idegen DNS-t a saját genetikai anyagába építi be)
          • Pl. rezisztencia
        • Konjugáció (két baktérium között plazmahíd)
        • Transzdukció (két baktérium között bakteriofágok segítségével)

Gyakorlás

Baktériumok típusa, életfolymataik alapján

Feladat a baktériumok életmódjához

  • Baktériumok típusai (életfolyamataik leírása alapján)
    • Heterotróf: testük felépítéséhez szükséges anyagokat az élő környezetből veszik fel szerves anyagok formájában
      • Heterotróf baktériumok
      • Eukarióta gombák és állatok
    • Autotróf:
      • A testük felépítéséhez szükséges anyagokat az élettelen környezetből veszik fel
      • A felvett anyagok szervetlenek: CO2, H2O, NH3
      • Fotoautotróf: az energiaforrás a nap fényenergiája (fotoszintézis)
        • Kékbaktériumok (anaerob körülmények között is képesek fotoszintetizálni)
      • Kemoautotróf: a szükséges energia valamilyen szervetlen anyag oxidációjából származik
        • Fényhiány ellenére is életképesek
        • Nitrifikálók
  • Baktériumok ökológiai típusai
    • Termelők (autotrófok)
    • Lebontók / szaprofiták
      • Az elpusztult élőlények szerves anyagait bontják le, alakítják vissza CO2-á és vízzé -> autotrófok által történő újrafelhasználás
      • Pl.: korhasztó, rohasztó talajbaktériumok, erjesztő baktériumok (tejsavbaktériumok)
    • Paraziták / Kórokozók: betegséget okoznak (lásd betegségek)
    • Szimbionták
      • Egy másik élőlénnyel olyan együttélésben él, amely mindkét fél számára előnyös
      • Anyagcsereútjaikat az eukarióták igénybe veszik -> cserébe a baktériumok szaporodásához megfelelő körülményeket teremtenek
      • Légköri nitrogén felhasználása, cellulóz bontása
      • Pl:
        • Pillangósvirágú növények gyökérgümőiben élő nitrogénkötő baktériumok
        • Növényevő állatok beleiben élő cellulózbontó baktériumok
        • Ember beleiben coli baktériumok

Ismétlő

A baktériumok jelentősége

  • Baktériumok jelentősége
    • Környezeti
      • Szaprofiták a talajképződésben, szerves anyagok lebontásában fontosak, cellulóz, kitin, lignin bontók
      • Fotoszintetizáló formái: termelőként a táplálékláncok alapját képezik
      • Oxigént termelnek
      • Nitrogén-kötő baktériumok (pillangósvirágú növények): a légköri nitrogén megkötése, átalakítása, szerves vegyületekbe beépítik, ammóniaként a talajba juttatják
      • Nitrifikáló baktériumok: az ammóniát nitritté és nitráttá alakítják -> lehetővé teszik a növények nitrogénfelvételét
      • Szaprofiták: az elhalt élőlények nitrogén tartalmú szerves anyagainak nitrogénjét ammónia formájában a talajba visszajuttatják
      • Denitrifikálók: a talaj nitráttartalmának nitrogénjét elemi nitrogén formájában a légkörbe juttatják
      • Indikátorok: egyes vízben élő baktériumok szennyezés hatására fölszaporodnak
      • Vizek öntisztulása: bomló szerves anyagok eltávolítása
      • Túlnépesedett populációkban járványokat okoznak: a populációk egyedszámának szabályozása
    • Evolúciós
      • Elsőként megjelenő élőlények
      • Oxigénkör kialakításának megkezdése
      • Eukarióták ősei (endoszimbióta elmélet)
    • Ipari
      • Szennyvíz tisztítása, hulladékfeldolgozás
      • Olajfoltok megszüntetése
      • Biogáz termelés
      • Élelmiszeripari szerep
      • Gyógyszeripari szerep
      • Biotechnológiai jelentőség
    • Mezőgazdasági
      • Silózás
      • Pillangósok vetésforgóban történő alkalmazása
      • Biológiai védekezés
    • Egészségügyi
      • Betegségeket, járványokat okoznak (parazita)
      • Emberi test egészséges működéséhez nélkülözhetetlenek (szimbionta)

Baktériumok által okozott betegségek

  • Felelőtlen antibiotikum-szedés -> ellenálló formák elterjedése
    • A nem megfelelő mennyiségben szedett, a kezelés idő előtti befejezése a rezisztens baktériumok elszaporodását segíti elő
    • Az antibiotikumok a szervezetben rövid idő alatt hatástalanná válnak -> szükséges meghatározott időben és a pontosan előírt adagban bevenni őket
  • Baktérium által okozott emberi megbetegedések
    • Jellemző tünetek: láz, fejfájás, hányás, hasmenés, gyulladások (válaszreakció méreganyagokra)
    • Szalmonella: ételmérgezés, fertőzött étel fogyasztása után kialakuló gyomor-bélrendszeri betegség
      • Magas láz, görcsös hasfájás, hányás, hasmenás
      • Folyadék pótlása
    • Vérhas: ~ szalmonella, lefolyása súlyosabb, véres nyálkás széklettel
    • Kolera: rizslészerű, híg vizes székletürítés, hányás
      • Kórokozóval szennyezett víz, fertőzött ételféleségek
    • Pestis: nyirokcsomók gennyesedése
      • Fertőzött patkány bolhájának csípése, bolha ürülékének elfogyasztása, cseppfertőzés
      • Bubópestis (megduzzadt nyirokcsomók, magas láz, izomfájdalmak)
      • Tüdőpestis (köhögés, habos, véres köpet, légzési, keringési elégetlenség)
    • Lepra: a végtagok idegeinek pusztulása + egyéb szövetek elhalása, testi és szellemi leépülés, súlyosan torzító bőrgyulladás
      • Lappangási idő 2-5 év
      • A beteg akár 20 évig is élhet
    • Tbc: a tüdő szövetének pusztulásával járó betegség
      • BCG-oltás (újszülött kor)
      • Tüdőszűrés: kezdődő folyamatok kimutathatók
    • Skarlát: láz, hidegrázás, torokfájás, hányás, kiütés (málnanyelv-tünet)
    • Tetanusz: talajban élő anaerob baktérium toxinja -> merevgörccsel járó bénulás, kezeletlen esetben halálos
      • Földdel szennyezett sérüléseken keresztül
      • Méreganyag: ideg-izom jelátvitelben szereplő anyag (acetilkolin) lebomlását gátolja -> izomgörcsök
      • Halál: a légzőizmok görcse miatt
      • Lappangás: egy hét
      • Kombinált DTP védőoltás (diftéria, tetanus, pertussis) – többször gyerekkorban, emlékeztető oltás
    • Pertussis, szamárköhögés
    • Diftéria, torokgyík, álhártyás gyulladás
    • Lyme-kór, kullancs által terjesztett bakteriális fertőzés

Kisötösért 😉

  • Megelőzés és védekezés
    • Védőoltások
      • BCG (Tuberkulózis)
      • DPT (Diftéria, tetanusz, pertussis)
      • HiB (Haemophilus influenzae b)
      • MMR (mumpsz, kanyaró, rubeola)
      • Hepatitis B
      • Influenza vírus
      • HPV (humán papullomavírus)
      • Rotavírus
      • FSME
      • A lehető leghatékonyabb mód, hogy az egyes fertőző betegségeket megelőzzük, a súlyos lefolyást megakadályozzuk
    • Antibiotikumok: a baktériumokat elpusztítják, szaporodásukat gátolják
      • Hagyományosan: gombák által termelt hatóanyagok
      • Első antibiotikum: Alexander Felming, penicillin
      • Mára: baktériumok, mesterségesen előállított, szintetikus antibiotikumok, természetes antibiotikumok kémiai módosítása: félszintetikus
      • Rezisztencia: a baktérium ellenáll az antibiotikumnak
        • A plazmidokon található antibiotikum rezisztencia gének közönbösítik az antibiotikumok hatását (pl. lebontják azokat)

Fertőtlenítési, sterilizálási eljárások

Hypó helyett…

… inkább moss kezet!

  • Fertőtlenítési, sterilizálási eljárások
    • Fertőtlenítés (higiénizálás): minden olyan eljárás, amely a környezetbe kikerült kórokozók számának csökkentésére irányul
    • Sterilizálás: eljárás, melynek során teljesen elpusztítjuk a mikroorganizmusokat, valamint ezek összes nyugvó formáit
      • Fertőtlenítés vs. Sterilizálás
FertőtlenítésSterilizálás
Cél a mikroorganizmusok elpusztítása, fertőzőképességük megszüntetéseCél: teljes csíramentesítés
Csökkenti az életképes mikroorganizmusok számát, fertőzőképességét, DE spórák életben maradnakMegöli az összes életképes mikroorganizmust
Módja: Fizikai eljárás, hő, sugárzások (nedves vagy száraz hő)Kémiai eljárás, fertőtlenítőszerek (baktericid, sporocid, virucid, fungicid)Oxidatív úton károsítja a sejteketMegváltoztatja a sejtmembrán áteresztőképességétA sejtek fehérjéit kicsapjákPl. klór, jód, formalin, hidrogénperoxid, alkoholMódja: Hővel, gázzal (formaldehid)Ionizáló sugárzással
  • Fertőtlenítési eljárások biológiai alapja
    • Louis Pasteur, francia vegyész, mikrobiológus
      • Bizonyította, hogy a baktériumok különféle fertőzések forrásai
      • Tanulmányozta az erjedést
      • Hőkezeléses eljárás (pasztörizálás)
      • Veszettség elleni védőoltás (oltás a vírus gyengített változatával)
        • Vírus gyengítése beszáradásos eljárással (fertőzött állatok szárított szövetei)
        • Hőgyes Endre: vírus gyengítése hígítással (ezt a módszert alkalmazzák jelenleg is)
    • Fertőzések, járványok elkerülése érdekében: higiénés szabályok betartása
      • Rendszeres szappanos, kézfertőtlenítő készítményekkel való kézmosás
      • Piszkos kézzel nem nyúlunk a szemünkhöz, sáznkhoz
      • A sebeket el kell látni
      • Megbízható eredetű étel és ital fogyasztása (forralás -> hőkezeléssel a kórokozók jelentős része elpusztítható)
      • Zöldségfélék megmosása, meghámozása
      • Ellenőrzött, vezetékes ivóvíz
    • Semmelweis Ignác: klórmeszes kézmosás
      • Kimutatta a fertőtlenítő eljárások előnyeit a szülészetben és a sebészetben
      • A gyermekágyi lázat az orvosok és orvostanhallgatók okozzák azzal, hogy boncolás után mentek át a szülészeti osztályra s ott fertőtlenítetlen kézzel vizsgálták a várandós nőket
  • Miért maradhattak fenn a prokarióták az evolúcióban?
    • Anyagcseréjük rendkívül sokféle, az élet számára nélkülözhetetlenek (pl. nitrogénkötés, cellulózbontás)
    • Szélsőséges körülményekhez is képesek alkalmazkodni
    • Rendkívüli mértékben képesek szaporodni

Hinterlasse einen Kommentar

Erstelle eine Website wie diese mit WordPress.com
Jetzt starten