2. 3. 3. Belső membránrendszer, mozgás

A témakörhöz tartozó feladatokat és számításokat itt találod.

Belső membránrendszer

• A sejt belső hártyarendszerének funkciója
  • Lehetővé teszi az egyes anyagcsere-folyamatok térbeli elkülönülését
  • Összesített felülete többszörösen felülmúlja a sejthártya felszínét

• Endoplazmatikus retikulum (ER)
  • Óriási felületű membránrendszer, különböső alakú képződményeket alkot a citoplazmában
  • Durvafelszínű ER (DER)
    • Lapos zsákok bonyolult hálózata
    • Felületén riboszómák
    • Exportfehérjék és membránfehérjék keletkezésének helye
    • Intenzív fehérjeszintézist végző sejtekben található meg nagy mennyiségben (mirigysejtek, idegsejtek)
    • Szekréció (elválasztás): fehérje természetű anyagok termelése
      • Helye: riboszómák
      • Szabad riboszómák: citoplazmatikus fehérjék
      • Kötött riboszómák: exportra kerülő fehérjék és a sejthártya fehérjéi

• Exportfehérjék szintézise:
  • mRNS -> a citoplazmába kerül, kapcsolódik a szabad riboszómákkal
  • N-terminálon először szignál peptid jelenik meg
  • A citoplazmában található szignál felismerő részecske (SRP) azonosítja és hozzákapcsolódik
  • Kötődés -> a fehérje szintézis megáll -> SRP-polipeptid-riboszóma-mRNS komplex kötődik a DER-hez
  • SRP leválik, folytatódik a fehérje szintézis
  • Az elkészült fehérje a DER üregébe kerül, ahol további változásokon megy keresztül (egyes aminosavakhoz különféle oligoszacharidok kapcsolódnak)
  • -> a fehéjre a Golgi-készülékbe jut
• Simafelszínű ER (SER)
  • Egymásba fonódó csövek rendszere, a citoplazma szélén helyezkedik el
  • Sejtek, melyek speciális funkciót fejtenek ki
  • Szerepe:
    • Membránlipidek termelése
    • Ca-raktár (izomsejtekben)
    • Méreganyagok, gyógyszerek lebontása (májsejtek)
    • Szteroid hormonszintézis (mirigysejtek)

Endoplazmatikus retikulum és Golgi-készülék összehasonlítása

• Golgi-készülék
  • Egymással párhuzamosan rendeződött lapos zsákokból áll, melyek széléről folyamatosan apró hólyagok (vezikulák) fűződnek le
  • Cisz-oldal: vezikulatranszport révén a DER-al áll kapcsolatban
    • Transz-oldal: a sejthártya felé, Golgi-vezikulák
  • Feladata:
    • Az ER-ben szintetizálódott váladék- és membránfehérjék fogadása, posztszintetikus módosítása, válogatása és továbbítása rendeltetési helyükre
  • Történik:
    • A szénhidráttartalmú összetett fehérjék módosítása
    • Membránfehérjék transzportja
    • Fehérjék becsomagolása
    • Lizoszómák előállítása

• Lizoszómák
  • A sejtbe bejutó anyagok vagy belső felesleges anyagok lebontásának lehetősége (lizoszóma)
  • A sejt belsejébe membránba burkoltan érkező (fagoszómák) megeméstését a lizoszómák végzik
  • Lizoszómák: a Golgi-készülékből lefűződéssel
  • Folyamat:
    • Primer lizoszómák keletkezése (bontó enzimeket tartalmaznak)
    • Fagoszóma kapcsolatba lép a primer lizoszómákkal -> szekunder lizoszóma (emésztő űröcskét)
      • Membránok fúzionálnak, tartalmuk összekeveredik -> emésztés
      • Az emésztő űröcske kémhatása változik (savas – élő táplálék elpusztítása -> lúgos / semleges – enzimes bontáskor)
      • A makromolekulák addig emésztődnek, amíg a keletkezett anyagok olyan méretűvé válnak, hogy képesek átjutni a membránon
    • A lizoszómában már csak az emészthetetlen anyagok maradnak vissza -> tercier lizoszóma
    • A plazmamembránhoz vándorol és exocitózis révén tartalmát a sejten kívüli térbe juttatja

Mozgás

• Sejtváz: fehérjefonalakból felépülő 3 dimenziós hálózat, citoszkeleton
  • Feladata:
    • Sejtek alakjának meghatározása
    • A sejten belüli mozgások biztosítása
    • Irányítja a sejt mozgásait
  • Elemei
    • Mikrotubulusok
    • Mikrofilamentumok
    • Intermedier filamentumok
  • Mikrotubuláris rendszer
    • Nem elágazó, csőszerű rostok, mikrotubulusok
    • Tubulin fehérjéből
    • Egyik oldalon növekednek (polimerizáció), másik oldalon rövidülnek (depolimerizáció)
    • Centriolumok, sejtközpont, csillók, ostorok felépítése
    • Magorsófonalak (kromoszómák mozgatása)
  • Cetriolum
    • 9×3 mikrotubulus alkotja
    • A kromoszómák mizgásáért felelős sejtközpont felépítésében vesznek részt
    • Az ostorok és csillók alapi testét képezik
  • Sejtközpont (citocentrum)
    • Két centriolum a sejtközpontban, a sejtmag mellett
    • A sejtosztódás előtt megkettőződik
  • Csilló és ostor
    • A sejtek felsznéről kinyúló, mozgékony, állandó sejtnyúlványok
    • Sejtmembrán borítja, tövüknél alapi test (centriolum)
    • Jellegzetes evező mozgás
    • A szomszédos mikrotubulusok elcsúsznak egymás mellett, ami a csilló meggörbüléséhez vezet (->ATP-bontásból származó energia)

• Csillós mozgás
  • Csilló: sok és rövid
  • Csillós egysejtűek
  • Örvényférgek bőrizomtömlője
  • Szárazföldi gerincesek légutai
  • Gerincesek petevezetője
• Ostoros mozgás
  • Ostor: kevés és hosszá
  • Hímivarsejtek
  • Ostoros egysejtűek
  • Szivacsok galléros ostoros sejtjei
• Állábas mozgás
  • Álláb: az egysejtű élőlények némelyikénél megfigyelhető képződmény, a sejtplazma nyúlványa
  • Folyamatosan újrakeletkeznek, majd eltűnnek
  • Szilárd aljzatra van szükség
  • Többsejtű, fejlett élőlényekben is, pl.: fehérvérsejtek