2.2.3. Lebontó folyamatok – disszimiláció

A témakörhöz tartozó feladatokat és számításokat itt találod.

Lebontó folyamatok

A témakörhöz tartozó előadás-részlet 16:30 perctől:

  • disszimiláció/ lebontás / katabolikus folyamatok: az autotróf ill. heterotróf élőlényekben ugyanúgy zajlik
    • Nagyméretű, redukált szerves vegyületek (tartalék tápanyagok, makromolekulák) -> kisebb, alacsonyabb energiatartalmú vegyületek
  • Célja:
    • Energianyerés, ATP sszintézis
    • Anyagátalakítás: a köztes termékek kiindulásként szolgálnak kül. Szerves vegyületek szintéziséhez
  • Konvergens reakcióutak: a legkülönfélébb anyagokból kiindulva azoos reakcióutakra terelődve bomlanak le az anyagok
    • Bármilyen anyag teljes oxidatív lebontása CO2 és H2O-t eredményez, N-tartalmú rész: NH3
  • Katabolikus folyamatok 1. lépése: makromolekulák lebomlása monomerekké
    • Helye: bélcsatorna ürege, a sejtek citoplazmája
    • Energiaigényes
    • Kémiailag hidrolízis
    • Keményítő + glikogén àglükóz
    • Zsírok àglicerin és zsírsavak
    • Fehérjék àaminosavak
    • Nukleinsavak ànukleotidok
    • A monomerek a vérkeringés útján jutnak el a sejtekhez, melyek azokat felvéve a citoplazmájukban, ill. a mitokondriumukban folytatják további bontásukat

Glikolízis

  • Glikolízis
    • A glükóztól a piroszőlősavig vezető reakciósorozat
      • Glükózlebomlás első szakasza
      • Nem kell hozzá oxigén, ezért
      • Az erjedési folyamatok részét is képezi
      • A sejtek citoplazmájában játszódik le
    • C6H12O6 -> 2 CH3-CO-COOH (piroszőlősav) + 2 (NADH + H+) + 2ATP
    • 1 molekula glükózból
      • 2 molekula piroszőlősav
      • 2 molekula ATP
      • 2 molekula NADH + H+ (H leadás miatt oxigén nélküli oxidáció történik)
    • A glikolízis energianyeresége 2 ATP glükózmolekulánként

Citrátkör

  • Citrátkör / Szent-György-Krebs ciklus
    • Az acetil-csoport C-atomjai víz felvétele mellett széndioxiddá alakulnak
    • A keletkezett széndioxid a légzés útján távozik a szervezetből
    • CH3CO-KoA + 3H2O = 2 CO2 + NADH + H+ + FADH2
    • A H szállítómolekulákhoz kötődése
      • A felszabaduló hidrogének H-szállító koenzimekhez kapcsolódnak
      • NADH-t és FADH2-t képezve à nagy energiatartalmú vegyületek
    • Az acetil-csoportot az oxálecetsav köti meg àcitromsavvá alakul
    • Szén-dioxid keletkezése
      • A ciklus során több lépésben távoznak a széndioxid molekulák, ill. H atomok
    • A végén az oxálecetsav újraképződik
    • Energianyereség minimális, acetil-csoportonként 1 ATP, glükózonként 2 ATP
    • Az anyagcsere egyik legfontosabb anyagelosztója
      • Köztestermékei kül. Bioszintézisek kiindulási vegyületei
    • A folyamat helye
      • Mitokondrium

Képlet-kereső

Végső oxidáció

  • A végső oxidáció során a szállítómolekulákhoz kötött H molekuláris oxigénnel egyesül, víz és ATP keletkezik
    • Az NADH-ról származó elektronok: egy elektorn-transzportláncba kerülnek (citokrómok) -> az elektronok áramlása energiafelszabadulással jár -> ATP szintézisére fordítódik
    • Az elektrontranszportlánc utolsó tagja O-t köt meg -> az elektronok oxigénre kerülnek -> oxidion az oldatban található portonnokkal vízzé egyesül
    • A folyamat helye a sejtben
      • Mitokondrium
  • A szénhidrátok lebomlása:
    • Jelentősége:
      • A szénhidrátok a növényekben elsődleges, állatokban másodlagos tartalék tápanyaok
      • A reakcióút köztes termékei (intermedierjei) több bioszintetikus útnak részei
    • 2 útja:
      • Biológiai oxidáció
        • A glükóz lebomlás oxigén jelenlétében folyik
        • Aerob körülmények
        • A glükóz lebomlásának leghatékonyabb módja, terméke a széndioxid és a víz
        • A folyamatot a glükóztól a széndioxid és víz keletkezéséig sejtlégzésnek, biológiai oxidációnak nevezzük
        • 3 fő szakasz:
          • Glikolízis
            •  Glükózból piruvát
            • Aerob körülmények között a piruvát Co2 és H vesztése mellett acetil-csoporttá alakul
            • Az acetil-csoport a KoA-hoz kapcsolódik, amely elszállítja a citrát körbe
            • Piruvát + KoA = acetil-KoA + CO2 + NADH + H+
            • A citoplazmában játszódik le
          • Citrát-kör
            • az acetil-csoport Catomjai széndioxiddá alakulnak
            • a felszabaduló hidrogének H-szállító koenzimekhez kapcsolódnak
            • helye: mitokondrium
          • Terminális oxidáció
            • Elektronszállítás, víz és CO2 keletkezik
            • ATP készítése
            • A biológiai oxidáció közben felszabaduló energia közel 95%a a terminális oxidáció során szabadul fel:
            • 24mol ATP 1 mol glükóz esetén
    • Erjedés

Erjedés / fermentáció

  • A glükóz anaerob körülmények mellett történő bontása
  • Mikroorganizmusok, élesztőgombák, állatok vázizmaiban (izomláz)
  • Végtermék: tejsav, alkohol, vajsav, aceton stb.
    • Redukált állapotú szerve vegyületek, magas energiatartalmúak
  • Az energiafelszabadulás a molekulák átrendeződéséből származik
  • Tejsavas erjedés:
    • A glikolízisben keletkezett piruvát a feleslegben felhalmozódó NADH-val tejsavvá alakul
    • Tejsavbaktériumokban (laktóz ->tejsav)
    • Vázizomszövetben, romló oxigénellátottság esetén
      • Tartós izomösszehúzódás csökkenti az izmok oxigénellátottságát ->az izmok működésükhöz az energiát tejsavas erjedéssel biztosítják
      • A tejsav fájdalmasan ingerli az idegvégződéseket -> izomláz
      • (+ mikrosérülések okozta gyulladás miatti fájdalom)
    •  C6H12O6 -> 2CH3-CHOH-COOH (tejsav) + 2ATP
  • Alkoholos erjedés
    • Mikroorganizmusokban, baktériumokban, élesztőgombákban, növények magvaiban a csírázás kezdeti szakaszában
    • Piruvát -> CO2 kiválása -> NADH redukciója -> etilalkohol
    • Bor keletkezése, tészta kelése
    • C6H12O6 -> 2CH3-CH2-OH (etanol) + 2ATP (melléktermék CO2)
 Biológiai oxidációErjedés
Biológiai funkcióGlükózból széndioxid és víz keletkezik, oxigén felhasználásával (aerob körülmények) SEJTLÉGZÉSA glükóz anaerob körülmények mellett történő bontása, energiafelszabadulás a molekulák átrendezéséből származik
Sejten belüli helyszínGlikolízis: citoplazma Citrát-kör és terminális oxidáció: mitokondriumcitoplazma
EnergiamérlegGlükózonként 38 mol ATP (terminális oxidáció: 32, glikolízis: 2, citrát-ciklus: 2) Grammonként 17,2 kJ energia A glükóz biológiai oxidációjának hatásfoka 40% (a többi hővé alakul) 19x hatékonyabbGlükózonként 2 ATP
  • A szerves molekulák szénvázából széndioxid keletkezik, a hidrogén szállítómolekulákra kerül
    • A glükóz C-atomjai széndioxiddá alakulnak:
      • Piruvát -> acetil-KoA átalakulásakor (2CO2)
      • A citrát-ciklus során (4 CO2)
Átlagos 70 kg súlyú egyén energiaraktára
Neutrális zsírok420.000 kJ
Fehérje (izom)105.000 kJ
Glikogén2.500 kJ
Glükóz168 kJ
A testsúly kb. 16%-át adják a zsírok
  • Lipidek lebomlása
    • Állati szervezetekben tartaléktápanyag szerepe, mert:
      • A zsír vízmentes körülmények között tárolható
      • Oxidációjukkor kétszer annyi energia szabadul fel, mint a glikogén oxidációjakor
    • Neutrális zsírok bomlása
      • A májban, vesében, szívizomban, nyugvó vázizomban az oxidációs úton keletkező energiának mintegy felét bizotsítja
      • Az agyben nincs zsírsavoxidáció, a neuronok fő energiaforrása a glükóz
      • Epe -> zsírcseppek emulgeálódnak -> zsírbontó enzimek számára nagyobb felületen hozzáférhetővé válnak
      • Hidrolízis: a vékonybélben és a sejtekben a lipázok végzik
      • Fő gyűjtőhely: a zsírsejtek citoplazmája
        • Zsírsejtek: zsírok szintézise, szükség szerinti mobilizálása
        • Mobilizáció: zsírok -> hidrolízis lipázok útján -> glicerin + zsírsavak
          • Glicerin -> glikolízisbe lép
          • Zsírsavak ->oxidációs spirál -> acetil-csoportok + NADH
          • Acetil csoportok -> citrát-kör; NADH-molekulák H-atomjai -> terminális oxidáció
  • Aminosavak lebomlása és átalakulása
    • Aminosavak szerepe:
      • A fehérjéket építik fel
      • Ritkán energiaszolgáltatók
        • Glükózzá alakulnak (glükogenezis)
        • Citrát-körbe lépve lebomlanak
      • Koenzimek, hormonok, porfirinek előanyagai lehetnek
    • A szervezet aminosavkészlete viszonylag állandó
    • Két forrás:         
      • Táplálékkal felvett fehérjék (esszenciális aminosavak)
      • Saját maguk előállított aminosavak
    • az aminosavak bomlása:
      • Az aminocsoport leválasztása (máj, vese)
        • NH2-csoport eltávolítása
          • Transzaminálással
            • Az NH2-csoport nem vész el, újra felhasználódik
          • Dezaminálással
            • Az N-tartalmú részlet ammónia formájában lehasad
            • Májban: NH4+ -> karbamid (urea) alakjában a vizelettel kiürül
            • Az N ammónia ill karbamid formájában kiválasztódik vagy más aminosavba kerül
      • Az aminosavak Nmentes szénláncának sorsa
        • Piruvát keletkezik
        • Acetil-KoA keletkezik
        • Citrát-ciklus köztes termékeivé alakulva a citrát-körben bomlik le
        • -> az aminosavak szükség esetén szénhidrátokká vagy zsírokká alakulhatnak
  • Nukleinsavak bomlása
    • A tápcsatorna középbéli szakazában -> nukleázok
    • Nukleotidokra esnek szét -> nukleotidázok hatására nukleozidokra és foszforsavra bomlanak
    • A bélből nukleozidok formájában szívódnak fel
      • N-tartalmú rész lehasad
        • Újrahasznosul
        • Karbamid ill. húgysav formájában kiürül
    • Húgysav: a szövetekben, ízületekben felhalmozódik à köszvény

Hinterlasse einen Kommentar

Erstelle eine Website wie diese mit WordPress.com
Jetzt starten