1. 1. A biológia tudománya – feladatok

Feladatok

Feladatok a rendszertan alapjaihoz:

1. Feladat (emelt szint): Nevezd meg, mely tudósokra vonatkoznak az alábbi állítások!

• A szerzett tulajdonságok örökölhetőségét hirdette.
• Kidolgozta a ma legáltalánosabban elfogadott evolúciós elméletet.
• Az élővilág változásait katasztrófák sorozatával magyarázta.
• Kísérletével igazolta a szerves anyagok abiotikus úton való keletkezésének lehetőségét.
• Nem volt evolucionista, de rendszerének végére odahelyezte az embert is Homo sapiens kettős latin néven.

Állítsd időrendi sorrendbe az előző feladatban szereplő tudósok közül a 2.-5.-t!

Forrás: Biológia érettségi gyakorló feladatsorok az írásbeli érettségire, 57.o.

2. Feladat (emelt szint): Töltsd ki a táblázatot!

fajnév	rend	osztály	törzs
erdei vöröshangya	11.	rovarok	12.
folyami rák	tízlábú rákok rendje	13.	ízeltlábúak
tiszavirág	kérészek	14.	ízeltlábúak
koronás keresztespók	pókfélék	pókok	15.
orvosi pióca	állkapcsos nadályok rendje	nyeregképzők osztálya	16.
tejfehér örvényféreg	hármasbelűek rendje	örvényférgek	17.
éti csiga	nyelesszemű tüdőscsigák	18.	puhatestűek
marhabögöly	19.	rovarok	ízeltlábúak
festőkagyló	lemezkopoltyúsok	kagylók	20.

Forrás: Biológia érettségi gyakorló feladatsorok az írásbeli érettségire, 51.o.

3. Feladat: Helyezd el az alábbi rendszertani kategóriákat a halmazokba! Párosítsd a fogalmakat a megfelelő betűkkel!

lucfenyő, növények, harasztok, mohák, kétszikűek, állatok, zárvatermők, zsurlók, egyszikűek, hóvirág, nyitvatermők

Forrás: Biológia érettségi gyakorló feladatsorok az írásbeli érettségire, 159.o.

4. Feladat: Helyezd el az alábbi rendszertani kategóriákat a halmazokba! Párosítsd a fogalmakat a megfelelő betűkkel!

Forrás: Biológia érettségi gyakorló feladatsorok az írásbeli érettségire, 168.o.

5. Feladat (emelt szint): Esszéfeladat, a rendszerezés alapjai

Karl Linné bár tipizált és mesterséges rendszert alkotott, vitathatatlan érdeme, hogy felállította a rendszerezés máig is alkalmazott alapelveit.

1. Melyek ezek az alapelvek?
2. Mit nevezünk mesterséges, illetve természetes rendszernek?
3. Miért nem tekintjük a fajtát természetes rendszerbeli kategóriának?
4. igazolja, hogy az emberi nagyrasszok egy fajba tartoznak‘
5. Mi a különbség az alfaj és a változat között? Hozzon ez utóbbira pldát!
6. Említsen egy magyar tudóst, aki a rendszerezés terén szerzett megának elismerést!

Forrás: Biológia érettségi, esszé típusú feladatok, 17-18.o.

Feladat a molekuláris törzsfához

6. Feladat (emelt szint): Szövegértés

1. Mi a molekuláris törzsfa?
2. A törzsfa felállítása előtt az ismert érlőlényeket rendszerezni kell. A legkorábbi rendszerezők mesterséges rendszereket hoztak létre. Mit értünk ez alatt?
3. Miért valósághűbb egy természetes rendszer használata?
4. Már Darwin is szorgalmazta a fejlődéstörténeti rendszer felállítását. Mit nevezünk fejlődéstörténeti rendszernek?
5. Az öt világ elmélet szerint az élőlényeket öt világba (örszágba) soroljuk. Mi ennek a felosztásnak az alapja?
6. Jelenleg is többféle rendszer használatos, de mindegyikben a fej a rendszerezés alapkategóriája. Definiálja a faj fogalmát!
7. Miért nem tartoznak a medúzák és a szivacsok az állatvilág fő fejlődési vonalába?
8. Mi a közös bélyeg a fő fejlődési vonalba eső valamennyi állatnál?
9. Min alapul a javasolt molekuláris törzsfa felállítása?
10. Hány főágra tagolódna a törzsfa a valódi szövetes állatoknál?
11. Hány főága van a hagyomános törzsfáknak ezen a területen?
12. Mi a Hox gének biológiai szerepe?

Forrás: Biológia érettségi, integrált szövegelemzési feladatok, 175-178. o.

7. Feladat (emelt szint): A szelekció formái

Forrás: 2005 májusi, emelt szintű írásbeli érettségi feladatsor

Feladat kísérletek értelmezéséhez

8. Feladat (emelt szint): A kőolajszennyezés hatása

Forrás: 2007 májusi, emelt szintű írásbeli érettségi feladatsor

Megoldások

1. Feladat:

• Jean Baptiste de Lamarck
• Charles Darwin
• Geroges Convier
• Stanley Lloyd Müller
• Carl Linné

Sorrend: Linné, Convier, Darwin, Müller

2. Feladat:

11. hártyásszárnyúak, 12. ízeltlábúak, 13. rákok, 14. rovarok, 15. ízeltlábúak, 16. gyűrűsférgek, 17. laposférgek, 18. csigák, 19. kétszárnyúak, 20. puhatestűek

3. Feladat:

A. harasztok, B. mohák, C. egyszikűek, D. lucfenyő, E. zárvatermők, F. hóvirág, G. zsurlók, H. kétszikűek, I. nyitvatermők, J. állatok, K. növények

4. Feladat:

A. fejlábúak, B. halak, C. füstifecske /bölömbika /kakukk, D. emlősök, E. kétéltűek, F. kecskebéka / foltos szalamandra, G. tintahal, H. madarak, I. ~ C., J.~F., K. puhatestűek, L.~C., M. csuka

5. Feladat:

• Linné vezette be a faj fogalmát, mint a rendszerezés alapegységét
• A fajokat kettős latin névvel látta el (binominális nomenklatúra)
• A kettős latin névből a második a fajnév, ezt kis betűvel, az első pedig a nemzetségnév, ezt nagy betűvel írjuk (pl. Homo sapiens)
• A tudományos névben a kettős latin név után meg szokták adni a faj leírójának nevét és a leírás évét is
• Linné hierarchikus rendszertani kategóriákat állított fel: faj, nemzetség, család, rend, osztály, törzs, ország
• A mesterséges rendszer egy kiragadott külső tulajdonság alapján csoportosítja az élőlényeket
• A természetes rendszer valamennyi külső és belső tulajdonság figyelembevételével csoportosítja az élőlényeket, ezért a valósághoz közelebb áll
• A fejlődéstörténeti rendszer olyan természetes rendszer, melynek középpontjában a leszármazás, a törzsfejlődés áll
• A fajta nem természetes rendszertani kategória, mert az ember mesterséges szelekcióval, saját igényeinek megfelelően változtatja meg az élőlények genetikai állományát a kívánt tulajdonság elérése érdekében
• 4 nagyrassz különböztethető meg: negrid, europid, mongoloid, veddo-ausztalid
• A nagyrassz alfaj szintű különbséget jelöl, vagyis fajon belüli kategóriát
• Az alfajokra öröklődő alaktani különbségek és eltérő földrajzi elterjedés jellemző
• A fajfogalom mai értelmezése szerint egy fajba tartoznak azok az élőlények, amelyek közös leszármazásúak, külső és belső tulajdonságaikban közel megegyeznek, szaporodási közösségben élnek és önmagukhoz hasonló, termékeny utódot hoznak a világra
• Az emberi nagyrasszokra az öröklődő alaktani különbségek és az eredeti földrajzi elkülönülés is jellemző
• a modern közlekedés azonban lehetővé teszi a földrajzi izoláció megszűnését
• így az eltérő rasszokhoz tartozó emberek termékeny utódot hozhatnak létre, vagyis egy fajba tartoznak.
• A változatokat is öröklődő alaktani tulajdonságok különböztatik meg, de nincs önálló elterjedési területük.
• Az europid nagyrasszon belül a skandináv típusú ember világos haj-, bőr- és szemszínnel, míg a mediterrán típus sötét haj-, bőr- és szemszínnel jellemezhető
• Kitaibel Pál, Hermann Ottó vagy Soó Rezső

6. Feladat:

1. az élőlények közti rokonsági foknak olyan grafikus ábrázolása, mely a bennük lévő fehérje és DNS hasonlóságának vizssgálatán alapul
2. a rendszerezés néhány kiragadott külső bélyeg alapján történt, és ez nemcsak felszínes, hanem sokszor hibás eredményt adott
3. a természetes rendszer valamennyi külső tulajdonságot figyelembe veszi a rendszerezésnél, így pontosabb képet kaphatunk egy-egy rendszertani csoportról
4. olyan rendszer, amelynek felállításakor nemcsak valamennyi morfológiai bélyeget, hanem az élőlények közti leszármazási kapcsolatokat is figyelembe veszik
5. a prokarióták a sejt alacsony szintű fejlettsége miatt kerültek külön világba, az eukarióták közül a csak egysejtű testszerveződést mutatók kerültek egy országba, míg a többsejtű eukariótákat a fototróf, sejtfalas, állandóan növő, helyváltoztató mozgásra nem képes növények világára, a heterotróf, zömmel lebontó, sejtfalas, helyváltoztató mozgásra nem képes gombák világára, és a heterotróf, fogyasztó, sejtfal nélküli, helyváltoztató mozgásra képes állatok világára tagolták
6. egy fajba tartoznak azok az élőlények, amelyek külső és belső tulajdonságai közel megegyeznek, közös leszármazásúak, szaporodási közösségben élnek és önmagukhoz hasonló, termékeny utódot hoznak a világra
7. a szivacsok álszövetes szerveződésű, aszimmetrikus testű állatok, a medúzák szövetes, de sugaras szimmetriájú állatok
8. szövetesek, testüregesek, kétoldalian részarányosak
9. a Hox gének összehasonlításán
10. három főágra
11. két főágra, az ősszájúak és az újszájúak
12. a szövegből vett példák

7. Feladat

8. Feladat